Egység, 2021 (31-32. évfolyam, 138-149. szám)
2021-03-01 / 140. szám
egység | 2021 MÁRCIUS 30 MISPÓHE | KONYHA egység | 2021 MÁRCIUS 30 MISPÓHE | KONYHA Egy másik midrás (Smot rábá 21:10.) szerint a cháro szet a megváltást jelképezi. A történet szerint a kettévált Nádastengeren átkelő zsidók kisgyermekei éhesek voltak. „Izrael leányai átkeltek a tengeren, kezükben gyermekeikkel, és amikor a gyerekek sírtak, kinyújtották a kezüket, és almát meg gránátalmát szedtek a tengerből”. Ebben a történetben a tenger maga az Édenkert, gyümölcsöt terem annak, aki kéri, így a megváltás mozzanata is összekapcsolódik a kivonuló zsidókat ellátó gyümölcsfákkal. A chároszet édessége pedig a megváltásra, a megújulásra, a szabadulásra is emlékeztet. A liget, elsősorban az almaliget, ráadásul a Sechiná, az isteni jelenlét egyik kabbalisztikus megjelenítése, ez további jelentéssel ruházza fel a chároszetet. Most pedig nézzük a gyakorlatot. Abban minden közösség receptjei megegyeznek, hogy gyümölcsösédes és sűrű. A kaliforniai változathoz az aszalt szilva és a datolya mellett még avokádó is szükséges. Az egyiptomi zsidók chároszetje datolyából, nagy szemű mazsolából és dióból áll, és ne feledkezzünk meg a hagyományos magyarországi hrajszeszről, melyhez reszelt almát, durA Talmud (Pszáchim 116a.) elmondja, hogy a chároszet a héber cheresz , agyag szóból származik. Maimonidész is úgy magyarázza, hogy a chároszet a habarcsra emlékeztet, sőt a kovászos és kovásztalan ételek törvényeinek felsorolásában még receptet is ajánl: „Datolyát, szárított fügét vagy mazsolát és hasonlókat veszünk, ezeket ösz szetörjük, ecetet adunk hozzá és fűszerekkel keverjük, mivel az agyagot is szalmatörettel keverik össze.” A chároszet szimbolikus jelentését nem konkretizálja semmilyen hagyományos szöveg, így sokféle értelmezése lehetséges. Feltehetjük a kérdést: miért édes, ízletes keverék emlékeztet a rabszolgamunkára? A tórai történeteket kiegészítő vagy magyarázó midrás arra utal, hogy a chároszet pozitív jelentéstartalommal is bír. A midrás (Smot rábá 1:12.) elbeszéli, hogy amikor elérkezett a szülés ideje, a zsidó asszonyok egy ligetben, almafák alatt adtak életet gyermeküknek abban az időszakban, amikor fáraó parancsára minden újszülött fiút meg kellett ölni. A ligetben világra jött gyermekeket angyalok gondjaira bízták: „Isten angyalt küldött fentről, hogy tisztítsa meg és tegye széppé őket, akár egy bábaasszony, aki széppé teszi a gyermeket... Azután két mellbimbót adott nekik, az egyik olajat, a másik mézet adott” – mondja a szöveg. Amikor az egyiptomiak fölfedezték az Isten által létrehozott bölcsődét a ligetben, megpróbálták azt letarolni, ám a kicsiket azonnal elnyelte a föld, így megmenekültek, folytatódik a midrás. Amikor pedig már elég nagyok voltak, akkor nyájként vonultak haza, otthonaikba, akárcsak a tavaszi elléskor született bárányok. A midrás emberi kegyetlenségtől fenyegetett csecsemői egyenesen az isteniből táplálkoznak. Egy ligetben nö vekednek, mintha az Édenkertben növő Élet fája gyü mölcsei lennének. A chároszet tehát nemcsak a szolga ság ra, hanem a megváltásra, az isteni gondviselésre, illetve a virágzó, újjászületést hozó tavaszra is emlékeztet. ÉDES ÉTELLEL EMLÉKEZÜNK AZ ELNYOMÁSRA A peszáchi széderen felkínált édes, sűrű chároszet vagy hrajszesz az egyiptomi építkezéseken a zsidó rabszolgák által használt maltert szimbolizálja a szédertálon. Krémes vagy darabosabb, de mindenképpen masszává összeálló keverék, mely gyümölcsöket, bort, fűszereket tartalmaz, néhol erőteljesebb, máshol lágyabb ízvilággal. A hrajszesz így a zsidó diaszpóra történetét is magában hordozza: a zsidók minden körülmények között megtartották a hagyományos széder estét, bárhol éltek is, és ehhez azokat az alapanyagokat használták fel, melyek adott helyen a rendelkezésükre álltak. A receptek változtak, de amit szimbolizálnak, az örök. DÉNES ANNA ÍRÁSA CHABAD.ORG
