Egység, 2020 (30-31. évfolyam, 126-137. szám)
2020-02-01 / 127. szám
2020 FEBRUÁR | egység 27 JUDAPEST ANNO | KILE bet említett cégnek a fővárosban. A régi házat csakhamar lebontották és felépült helybe a ma is meglévő négyemeletes palota, ahol újra megnyílt a megnagyobbított áruház. Megszerveztem a vidéki szétküldési osztályt és ezzel bekapcsoltam a vidéki vevőközönséget áruházam üzletfelei közé. A fellendült áruházat súlyos katasztrófa érte az emlékezetes 1903-as tűzvész alkalmával, amikor a már megnövekedett üzlethelyiség úgyszólván porrá égett. A reorganizálás munkája előtt kezdtem foglalkozni egy hatalmas Nyugat-európai áruház tervével és az volt az elgondolásom, hogy a világhírű berlini és párizsi üzletházak mintájára önálló épületben adok hajlékot az áruháznak. Alkalmas épület csak egyetlen volt ebben az időben, az Andrássy út 39. szám alatti épület, amely a Terézvárosi Kaszinó tulajdona volt. A kormánypárti kaszinó súlyos vereséget szenvedett a híres Vázsonyi-Hieronymi választáson, aminek következtében a kaszinó megszűnt. Megvettem az bérleti díj fejében, ám a boltosok nemcsak a tulajjal, hanem annak családjával is bérleti viszonyban álltak, ugyanis Goldberger az áruházát gyakorlatilag felparcellázta rokonai között. A felosztás 1933-ban a következőképp festett: földszint G. Imre, első emelet G. Ernő, második emelet dr. Frank Józsefné, harmadik emelet Waldmann Antalné főbérleménye volt. A fűszerosztály G. Oszkár, a női kalaposztály G. Ella, a maradék- és konfekcióosztály pedig szintén a családhoz tartozó, egy Szabó nevű mérnök külön üzlete volt. 3 Kevesen tudják, de a Párisi Nagy Áruház mellett, az Andrássy út 41. alatt Goldberger S. G. egy „Ohel Jakab” nevű imaházat hozott létre Reich Jákov Koppel ortodox főrabbi emlékére. 4 Úgy tűnik, hogy Goldberger életét a siker mellett sajnos a tűz is végigkísérte: 1936 szeptemberében arról adtak hírt az újságok, hogy az áruházkirály svábhegyi nyaraló villája égett le egy éjszaka során... 5 AZ ÁRUHÁZAK ÁRNYÉKÁBAN Időközben mások is meglátták a lehetőséget az áruházakban, és gombamód kezdtek szaporodni a hasonló vállalkozások, persze a legtöbb jóval kisebb és eleganciájában össze sem mérhető Goldbergerével, viszont 1926-ban a zsidó negyed másik oldalán megépült a Corvin Áruház is, melyet a szintén zsidó származású Reiss Zoltán (1877– 1845) tervezett. A zsidó felekezetű alsó- és középosztály lapjai, a neológ színezetű Egyenlőség és az ortodox Zsidó Ujság különösebben nem meglepő módon nem foglalkozott az áruházak reklámozásával. Ezt törte meg egy 1931-ben, A Corvin-áruház körül cím mel megjelent cikk a Zsidó Ujság főoldalán. Ám ezt a cikket sem a reklám céljából írták, hanem egyfajta bojkottra hívták az olvasókat a lap szerkesztői: „A nagytőkével dolgozó, állítólagosan olcsó árukat kínáló vállalat esetével kapcsolatban megállapítást nyert az a gazdasági törvény: »a nagy halak elnyelik a kicsinyeket«. Ez a törvény a mi esetünkben közel érint bennünket, mert az ortodox kiskereskedők zöme, aki a Rákóczi út és a Király utca közötti területen lakik, megdöbbenve érzik a nagy vállalat erejének súlyát s félni kell, hogy e nyomásnak sok kisebb exisztencia nem lesz képes ellentállni. Mit lehetne ez ellen tennünk? Ha olyan erős lenne a budapesti ortodox hitközségben a szolidaritás – mint amilyen gyenge valójában –, akkor propagandát kellene csinálni annak, hogy ne csábítson bennünket a nagy áruház ígérete pár fillérnyi árkülönbözet, hanem vásároljunk a hitközséget fenntartó baalé-batim nál [a magyar köznyelvben elterjedten, mint: »bálbósz«].” 6 Az áruházak persze nemcsak a zsidó, hanem a keresztény árusoknak is ártottak: „az egymásután megnyíló nagy áruházak tönkreteszik a épületet és hatalmas összegek árán felépült a mai üzletház, amely 1911 március harmadikán nyílt meg. A megnyitón ott volt Budapest kereskedelmi életének minden előkelősége, a főváros és a kormány kép viselői is, akik a legnagyobb meg elégedéssel és elismeréssel nyilatkoztak az ott látottakról. Ma már teljesen igazolva látom az akkori elgondolásomat, mert a Párisi Nagy Áruház népszerűségben azóta is megerősödött.” 2 Az áruház tulajdonosa ugyan Goldberger S. G. volt, viszont az egyes osztályok bérbe voltak adva, akik a bevételük 3–8%-át fizették Bal oldalt a leégett Párisi Nagy Áruház a Vasárnapi újságban Az első Párisi Nagy Áruház kalaposztálya (Forrás: egykor.hu) Az új Párisi Nagy Áruház előcsarnoka a megnyitó után (Forrás: egykor.hu)
