Egység, 2020 (30-31. évfolyam, 126-137. szám)

2020-02-01 / 127. szám

JIDDISKÁJT | HÁLÁCHÁ egység | 2020 FEBRUÁR 20 2711 lap – 2711 nap. Így foglalhatnánk össze a „kihívást”, vagyis a világszerte sok tízezer embert megmozgató tanulási projektet, talán a legnagyobbat, ami valaha létezett a törté­nelemben. A Dáf hájomi tanulás során a résztvevők egy dolgot vállalnak: az elkövetkezendő hét és fél évben minden áldott nap egy oldalt áttanulmányoznak a Talmudból. Amikor pedig teljesítették a kihívást, hatalmas ünnepséget rendeznek ennek tiszteletére. A háború utáni Magyarországon talán senkinek sem sikerült még teljesítenie a Dáf hájomi tanulást és csatla ­kozni a világszerte tartott ünnepségek sorozatához. Eddig. Idén ugyanis Oberlander Báruch rabbi és csoportja befejezték a 7 és fél éves ciklust, és ennek örömére január 12-én a Keren or központban tartottak szijum ünnepséget. Bár az évek során sokan csatlakoztak a tanuláshoz hosz ­szabb-rövidebb időre, a tanulócsoport „kemény magját” Oberlander rabbi mellett hárman képezték: Abergel Avigdor, Samet Asaf és Lévi Ben Dov. Ők mind rövid beszédben emlékez ­tek meg a tanulási ciklusról és adtak hálát az Örökkévalónak, hogy segítségével végig tudták tanulni az összes traktátust. Oberlander rabbi az eseményen felidézte a Dáf hájomi tanu ­lás történetét és magyarországi visszhangját is. Az alábbiak­ban előadására alapozva mutatjuk be mi is mindezeket. BÉCSBEN HIRDETTÉK KI A DÁF HÁJOMI TANULÁS TERVÉT A Dáf hájomi tanulás ötletgazdája Méir Spira rabbi volt: 1923. augusztus 21-én, az Águ dát Jiszráél mozgalom nagy „Kné sziá gdo lá” gyűlésén vetette fel az ötletét Bécsben arról, hogy mi­lyen jó lenne egy program, amelynek keretében minden nap egy lapot tanulnának az emberek a Talmudból. A terv szerint pár héttel később, Ros hásáná első napján (1923. szeptem­ber 11.) kellett volna útjára indulnia az új mozgalomnak, ám mindvégig bizonytalan volt, hogy „ráharap nak-e” majd a közösségek. Végül Lengyelországban zajlott le az egyik ese­mény, amely hatalmas lendületet adott az új programnak. Ros hásáná napján ugyanis a több százezer hasziddal rendelkező Ávrahám Mordecháj Álter (1866–1948) guri rebbe, a lengyel zsidó ­ság talán leghíre sebb vallási vezetője az ima szü netében arra kérte a gabé ját, hogy adjanak be neki egy példányt a Talmud első kötetéből, a Bráchot traktátusból. Amikor a gábe kitárta az ajtót és kikiáltotta, hogy mit kér a rebbe, az volt a jel, melynek MINDEN ZSIDÓ ÁLMA BEFEJEZNI A TALMUDOT BUDAPESTEN IS MEGÜNNEPELTÉK A SZIJUMOT, A TALMUDTANULÁS BEFEJEZÉSÉT Manapság hatalmas divatja van a különböző kihívásoknak: a vál lalkozó szellemű résztvevő egy hétre, egy hónapra vagy akár egy évre vállalja egy új szo kás felvételét és gyakorlását, le gyen az fekvőtámaszozás, olvasás vagy akár fotók posztolása a közösségi médiában. A kihívások azon­ban korábban is léteztek, és tulajdonképpen ilyen kihívás a Dáf hájomi tanulás is. STEINER ZSÓFIA ÍRÁSA hatására guri és más haszidok ezrei csatlakoztak a Dáf hájomi mozgalomhoz. Az első ciklus befejezését ünneplő szijumra kicsit kevesebb, mint 7 és fél év múlva, 1931. február 2-án került sor. Spira rabbinak hatalmas boldogságot okozott, hogy sikerült a terve, ám sajnos a második ciklus idején, mindössze 46 évesen, 1933. október 27-én elhunyt. HOGY LETT A 2702 NAPBÓL 2711? Az első hét ciklusban 2702 napig tartott a tanulás. 1975-től azonban Moshe Feinstein rabbi (1895–1986) hozzájárulásával 2711 napra emelkedett a tanulás ideje. Ahhoz, hogy ennek okát megértsük, több részletet is meg kell ismernünk. Először is tudni kell, hogy a Dáf hájomi ban tanult babilóniai Talmud évszázadok óta pontosan ugyanolyan tördeléssel jelenik meg, mégpedig annak a 2690 ol dalas velencei kiadásnak a mintájá­ra, amelynek első kötete éppen 500 évvel ezelőtt jelent meg. Emellé a Dáf hájomi tanulásba bevették a Jeruzsálemi Tal mud egy traktátusát (Skálim traktátusa) is. Csakhogy a Jeruzsále mi Talmud több különböző kiadásban is létezik, és elsőként a Skálimnak egy nagyon tömör, 12 lapos változata került be a tanulási programba. Ezt változtatták meg a nyolcadik ciklus in dulásakor, így emelkedett a la pok (és a napok) száma 1975-ben 2711-re. A TÖREDÉK OLDALAK PROBLEMATIKÁJA Már a tanulás indulásakor felmerült egy kérdés a traktátusok utolsó oldalaival kapcsolatban. Az utolsó lap ugyanis sokszor nem teljes, így pl. a Bráchot utolsó oldala mindössze fél oldal, más traktátusoké pedig még ennél is rövidebb. Spira rabbi döntése1 értelmében azonban ezek az utolsó, töredék oldalak, a hosszuktól függetlenül, önálló oldalnak számítanak. KI ÉS MIÉRT ELLENEZTE A TANULÁST? Azonban, mint mindennek, a Dáf hájomi nak is voltak ellenzői. Pedig hát mi rossz lehet tanulásban? Az ellenzés oka az volt, hogy egyes galíciai és magyar rabbik nem nézték jó szemmel a program kapcsolatát az Águdat Jiszráél mozgalommal2 , mivel szerintük ez a szervezet túlsá gosan is „cionista volt”... Attól tar tot tak, a tanuláson való részvétel kö zelebb viszi a résztve-FOTÓ: DEMECS ZSOLT

Next

/
Thumbnails
Contents