Egység, 2020 (30-31. évfolyam, 126-137. szám)
2020-02-01 / 127. szám
JIDDISKÁJT | HÁLÁCHÁ egység | 2020 FEBRUÁR 18 Azonban ezzel a megoldással is vannak problémák: bizonyos vélemények szerint29 , ha kifolyik az eredeti me dencéből a „kikóserolt” víz, akkor már nem lesz kóser csak akkor, ha megvan a „csók” helye, vagyis kell, hogy továbbra is össze legyen kapcsolva az esővizes medencével, ami viszont visszavisz az előző problémához, hogy félő, hogy elfelejtik kivenni a két medencét szeparáló dugót. Másik probléma, hogy mivel teli medencébe folyik bele a csapvíz és rögtön tovább is folyik át a merülőmedencébe, akkor az „ültetés” egy olyan medencében történik, ami épp zochálin, folyik belőle a víz kifele, több vélemény szerint30 folyó medencébe való „ültetés” nem teszi kóserrá a csapvizet. csapvizet engedtek. Ezzel érték el, hogy a zriá , „ültetés” úgy történjen, hogy nem folyik ki a medencéből a víz, így biztosan kóser marad minden vélemény szerint. Ilyen esetben nem is kellene „megcsókolniuk” egymást az esővízmedencével, hisz magában a merülőmedencében is van elég sok kóser esővíz. De ez a megoldás akkor használható csak, ha kevesen használják a mikvét, és így ritkán kell cserélni a vizet. Valószínűleg kényelmes méretű merülőmedencéknél nem is alkalmazható, csak akkor, ha olyan szűk és kicsi, mint ahogy egykori használói emlékeznek is a régi mikvére. A REBBE RÁSÁB MIKVE-TÍPUS A fenti problémára az a megoldás, hogy a két medence ne egymás mellett, hanem egymás alatt legyen: alul az esővizes medence, ami fölött található a meleg vizes merülőmedence. A kettő közt egy kis méretű nyílás található, amit sosem zárnak el. Így a víz folyamatosan kóser, mégse piszkolódik el az esővíz-raktár. Ezt a mikve-típust lubavicsi vagy Rebbe RáSáB mikvének hívják34 . A korábban már többször említett Meir Posen rabbi ennek kapcsán azt mondta nekem, hogy mindenhol ragaszkodik hozzá, hogy ilyen megoldást használjanak, mert így nem kell a mikvéhez állandó kóser felügyelő. A mikve az elnevezését Sálom Dovber Schneersohn rabbiról (1860–1920), az ötödik lubavicsi rebbéről kapta, aki 1915-ben az őszi ünnepek után, az I. világháború miatt Lubavicsból Rosztovba menekült. Míg Lubavicsban folyó mellett épült mikve volt35 , addig Rosztovban erre nem volt lehetőség, hanem esővíz alapú mikvét kellett kialakítani. Emiatt építtetett ilyen szerkezetű mikvét a Rebbe RáSáB 1918-ban. Bár az ő neve fémjelzi ezt a fürdőtípust, nem ő találta fel. Jiszáchár Dov Rokéách rabbi (1854–1926), a harmadik belzi rebbe például Galiciában már korábban, 1900 körül ilyen mikvét építtetett (ez nem volt közismert a rabbinikus irodalomban, egészen addig, míg tíz évvel ezelőtt haszidok ki nem ásták a beomlott mikvét. Eredeti állapotában találtak rá, még víz is volt benne. Miután sikerült képeket szereznem róla, publikáltam is azokat)36 . Ezenkívül sok más helyen, Lengyelország ban37 , Ukrajnában 38 , még Magyarországon 39 is használ tak ilyen típusú mikvét korábban. A rabbinikus irodalomban egyesek kifogásolják az ilyen szerkezetű mikvét, mivel szerintük ez kátáfrész -nek számít, ami annyit jelent kb. hogy „lejtő”. Alapelv 40, hogy ha egy magasabban levő mikvéből átfolyik egy alacsonyabban fekvő mikvébe a víz, akkor a kátáfrész , vagyis még folyó víz nem számít a felső mikve részének, hiszen onnan már kifolyt, sem az alsó részének, hiszen még folyik. Chájim Halberstam rabbi (1797–1876), a híres cánzi (magyarul: újszandeci) rebbe ezt az alapelvet kiterjesztette41 az olyan típusú mikvékre is, amelyek egymás fölött helyezkednek el és közöttük egy cső van. Annak ellenére, hogy ha az alsó medence teljesen teli van, nem tud lefolyni a víz, a kátáfrész miatt nem kóser Mindezeken felül előjön egy további probléma. A háláchá szerint31 , ha beöntöttünk az ezer liter esővízhez 10 liter merített vizet, és van 1010 liter kóser vizünk, akkor, ha kiveszünk 10 litert, akkor a megmaradt 1000 liter továbbra is kóser. Ez az elv nátán szöá, vönátál szöá nak számít. Erre azt mondja a RÁVáD (Rábénu Ávráhám ben Dávid – 1120?–1198), hogy ez addig kóser, ameddig az eredeti vízből marad legalább 501 liter esővíz. Ha már annyit csereberéltünk, hogy valószínűleg ennél kevesebb van a medencében, akkor a víz már nem kóser. Bár a Sulchán áruch ezt a véleményt nem idézi, így azt nem kötelező figyelembe venni, azonban a Sulchán áruch kom mentrájai32 már hivatkoznak rá. Márpedig alapvetés, hogy a mikvét úgy illik építeni, hogy lehetőleg minden véleményt figyelembe veszünk hozzá 33. Így a zriá nem megoldás, hiszen egy idő után túl nagy lesz a hígítás. Sőt, a hásáká sem, hiszen a lyukon át is ke veredik a kétféle víz, különösen, amikor valaki bemegy a mikvébe és alámerül és aztán kijön onnan, hiszen ilyenkor a közlekedő edények elve alapján kiegyenlítődik a medencékben levő víz mennyisége. Így egy idő után nemhogy a csapvizes medence, de az esővizes sem kóser a RÁVáD véleménye alapján. A régi budapesti mikve ebből a szempontból sajátos volt. Két egymás melletti medence volt, az egyik medence tele volt esővízzel, de a mellette lévő merülőmedencébe is engedtek esővizet úgy, hogy a csempe színe jelezte, meddig kell esővízzel tölteni, amire aztán egység | 2020 FEBRUÁR 18 Felkészülő fürdőszoba a mivkében
