Egység, 2020 (30-31. évfolyam, 126-137. szám)
2020-02-01 / 127. szám
egység | 2020 FEBRUÁR 12 HOHMECOLÓ | KITEKINTŐ és a szemérmesség adta kereteken belül. AHÁNY HÁZ, ANNYI KAFTÁN A hászid közösségekben is csak első rátekintésre mondható egységesnek a kép, hiszen szekértő szemek azonnal észreveszik, hogy ahány hászid udvar, annyi viseletbeli különbség. A kaftánt illetően például számos típust ismerünk. A hosszú, fekete zakóból vagyis kaftánból jellemzően más-más fajta a szombati, illetve a hétköznapi. Míg a hétköznapi leginkább gyapjúból, a szombati és ünnepi viselet selyemből készül, persze a modern ruhaipar itt is olcsósított, és ma már bevezette a viszkózt, illetve más szintetikus anyagokat is. A kaftánok mintája viszont abszolút divat kérdése, vannak egyszerű fekete, és mintás anyagok is, sőt a hászid udvarokat vezető rebbék némelyike színes, leginkább kék, arany, ezüst vagy fehér kaftánt is hord, leginkább csak különleges alkalmakkor. Amellett, hogy a kaftán lengyel nemesi viselet, minden bizonnyal a jeruzsálemi Szentélyben szolgálatot végző papok viseletére is emlékeztet némiképpen, ami persze kölcsönöz egyfajta spirituális jelleget is ennek a ruhadarabnak. Érdekes, hogy a Jeruzsálemben évszázadok után először megtelepedett zsidók hászid közösségei hétköznap kék-fehér, szombaton fehér-arany csíkos kaftánt viselnek a mai napig, mely érdekes kombinációja az Európából érkező és a helyi, közel-keleti divatnak. STRÁJMLIK ÉS SZPODEKEK Kaftán tekintetében talán kisebb az egyes hászid udvarok közti különbség, mint más ruhadarabnál. A szom baton és ünnepnapokon viselt szőr mesapka, a strájmli kinézete már nagyobb eligazodást kínál. Míg a há szid udvarok többsége a klasszikus méretű strájmlit viseli, az egyik legnagyobb, ma jellemző en Izraelben élő irányzat, a guri há szi dok egy magasabb, kucsmára em lékeztető szőrmesapkát viselnek, me lyet szpodeknak hívnak. Míg a strájm li viselése esküvő után esedékes, szpodeket más hászid udvarok rebbéinek gyermekei már bár micvó korban hordanak, mikor azután maguk rebbék lesznek, felnőttkoruk ban ezt a szpodeket Hanuka és Purim alkalmával ismét felveszik. Ugyanakkor ne gondolja senki, hogy a „divatozás” nem éri el ezeket a közösségeket is. A mai strájl mik például nemcsak a használt technológia miatt minőségben sokkal job bak, mint múlt századi elődeik, de az elmúlt években egyre magasabbak is, és mivel coboly vagy nyest farok szőréből készülnek, áruk A ZSIDÓS ÖLTÖZÉK KIALAKULÁSA Az európai zsidók öltözködési szokásai a 18. század elején váltak jól elkülöníthetővé a többségi társadalom ruházatától, abban az időben, amikor a vallási reformációt a felvilágosodás és az egyház térvesztése folytán az állam és egyház szétválasztása követte. Ezek a társadalmi és politikai folyamatok az addig elkülönített zsidó közösségek ajtajait is megnyitották a „haladó” eszmék előtt és a zsidóság tekintélyes része is elindult a felvilágosodás, majd ennek folyományaként az asszimiláció útján. A vallásához és hagyományaihoz ragaszkodó zsidók úgy érezték, hogy minél inkább erősödik a nyomás a szekularizálódás irányába, annál inkább kötelességük annak ellenállni és még a „cipők fűzőjének színén sem változtatni.” Így alakult, hogy a hászid és en nek ellenpólusaként, de szintén az ortodoxia mainstreamjében műkö dő mitnáged közösségek „befagyasztották” a 18. századi, jellemző en a lengyel és az ukrán-orosz nemesség által viselt ruhadarabok többségét, melyek azóta klasszikus zsidó viseletté váltak. Itt érdemes megjegyezni, hogy a nem-hászid ortodoxia igazodott némiképp a többségi társadalom divatjához, persze mindig „zsidósan”, a vallásjogi törvények A KAFTÁN ÉS AMI MÖGÖTTE VAN A zsidó nép történetében a különböző viseletek követték a kor mainstream divatját, nemcsak idő ben, de földrajzi elhelyezkedés tekintetében is. Míg a keleti országokban élő zsidók ruhái alig megkülönböztethetők a nyugati ember szemével az őket körülvevő népek viseleteitől, az európai zsidók is a kor és az adott ország divatja szerint öltözködtek. Nem feledve persze, hogy ezeket az öltözködési trendeket megspékelték a vallási szabályok betartásához szükséges „kiegészítőkkel”. MEGYERI ANDRÁS JONATÁN ÍRÁSA
