Egység, 2020 (30-31. évfolyam, 126-137. szám)
2020-02-01 / 127. szám
2020 FEBRUÁR | egység 11 TÖRTÉNELEM | HOHMECOLÓ akár – ahogyan angol területeken I. Edward király 1274-es rendelete nyomán – kőtábla alakú is. Volt, ahol csak a felnőtteknek kellett a jelet viselniük, máshol hétéves kor volt a határ, megint máshol egészen kicsi gyerekeket is megkülönböztető jel viselésére köteleztek. Ezeknek a jelöléseknek két világos célja volt: éles határt képezni a zsidók és a társadalom más tag jai között, valamint azonnal fel ismerhetővé tenni a zsidókat. He lyenként egyes foglalkozások (pl. orvos, rendőr) képviselői vagy tar tományok lakói külön jelzéseket kaptak. A rendelkezés be nem tartásáért természetesen büntetés járt, engedékenyebb helyeken pénzbüntetés vagy elzárás, ám szigorúbb korszakokban, elsősorban a holokauszt idején, halálbüntetést vont maga után, ha valakit azon kaptak, hogy megkülönböztető jel nélkül lépett az utcára. A sárga csillagot a héber írást imitáló Jude/Jood/ Juif (zsidó) felirattal is ellátták sok helyen. A varsói gettóban és német területeken többfelé fehér alapon Dávid-csillagos karszalagot kellett a zsidóknak viselniük. A muszlim területeken elsősorban a figyelemfelkeltés volt a cél. Bizonyos ruhadarabokat csak muszlimok hordhattak, másokat csak nem-muszlimok. A keresztények és zsidók számára előírt viselet néha azonos volt, néha különbözött. Többnyire tartalmazott fejfedőt, és általában valamilyen egyéb, élénk, leginkább sárga színű ruhadarab, például széles, derékra tekert öv is az előírás része volt. Az előírások azonban gyakran cserélődtek, az éppen aktuális uraság kénye-kedvének megfelelően, és állhattak sötét, hosszú kabátból, nyerget formázó sapkából vagy sárga ruházatból és egyszerű turbánból, de az is előfordult, hogy csak egy bizonyos típusú lábbelit viselhettek, és elég volt a sötét színű turbánra piros textildarabot tűzniük. A nem túlságosan régmúltban pedig sok helyen burkát, csadort kellett ölteniük a zsidó lányoknak is. Bár ezeket az intézkedéseket bán tó, megalázó céllal hozták a ren deletek megalkotói, ne felejtsük el, hogy a zsidók három dolog miatt me nekültek meg Egyiptomban az el tűnéstől, vagyis a teljes beolvadástól: mert megőrizték a nyelvüket, a neveiket és a ruházatukat. Az öltözködésbeli elkülönülés, még akkor is, ha a történelem során sokszor negatív szándékkal következett be, végeredményben megtartó erővel bírt. MEGKÜLÖNBÖZTETÕ JELEK EURÓPÁN KÍVÜL Bár e megkülönböztető jeleket és ruhadarabokat elsősorban a középkori Európával és a náci Németor szág gal azonosítjuk, muszlim fenn hatóság alatt álló területeken is létezett hasonló megkülönböztetés. Zsidóknak és más dhimmiknek (nem-muszlimok) már a polgári időszámítás szerinti VIII. században működő umajád kalifátusban speciális ruházatot kellett viselniük. Egy genizából előkerült, 1121-ből származó dokumentum a Bagdadban bevezetett rendelkezésekről számol be: „Két sárga foltot [kell viselni], egyet a fej fe dőn, a másikat a nyakban. Ezen kí vül minden zsidónak egy kis ólomtáb lácskát kell a nyakába akasztania dhimmi felirat tal. Övet kell viselnie a dereka körül. A nőknek egy fekete és egy piros cipőt kell felhúzniuk, és a nyakukban, vagy a cipőjükön egy kis csengettyűt kell hordaniuk.” korokban és földrajzi területeken különféle szigorúsággal kérték számon, illetve tartatták be. Az bizonyos, hogy mire a XVII. században Litvániában is bevezették a Judenhut viselésének kötelezettségét, ad - digra Európa legnagyobb részén már túlhaladott volt. A SÁRGA FOLTOK A különféle sárga foltok viselése ennél jóval elterjedtebb és gyakoribb jelenség volt szerte Európában, és jóval túlnyúlt a XVI. századon. Legáltalánosabban elterjedt alakja, a kör miatt latin szóval rotának nevezték. Ez a megkülönböztetési forma bizonyosan csak az 1215-ös rendelkezés után jelent meg Európában, és nagyon sokáig érvényben volt. Írásos források és illusztrációk tanúsága szerint egyébként sokféle megjelenési formája volt, lehetett egyszerű kör, karika, ovális, vagy Gyűrű alakú sárga jelölés Madárfejű hágádá, maceszsütés Sárgacsillagot viselő zsidók 1945-ben, a Ráday utcában. Forrás: Fortepan/Jevgenyij Haldej