Egység, 2020 (30-31. évfolyam, 126-137. szám)

2020-02-01 / 127. szám

2020 FEBRUÁR | egység 11 TÖRTÉNELEM | HOHMECOLÓ akár – ahogyan angol területeken I. Edward király 1274-es rendelete nyomán – kőtábla alakú is. Volt, ahol csak a felnőtteknek kellett a jelet viselniük, máshol hétéves kor volt a határ, megint máshol egészen kicsi gyerekeket is megkülönbözte­tő jel viselésére köteleztek. Ezeknek a jelöléseknek két vi­lágos célja volt: éles határt képez­ni a zsidók és a társadalom más tag jai között, valamint azonnal fel ismerhetővé tenni a zsidókat. He lyenként egyes foglalkozások (pl. orvos, rendőr) képviselői vagy tar tományok lakói külön jelzéseket kaptak. A rendelkezés be nem tar­tásáért természetesen büntetés járt, engedékenyebb helyeken pénzbün­tetés vagy elzárás, ám szigorúbb korszakokban, elsősorban a holo­kauszt idején, halálbüntetést vont maga után, ha valakit azon kaptak, hogy megkülönböztető jel nélkül lépett az utcára. A sárga csillagot a héber írást imitáló Jude/Jood/ Juif (zsidó) felirattal is ellátták sok helyen. A varsói gettóban és német területeken többfelé fehér alapon Dávid-csillagos karszalagot kellett a zsidóknak viselniük. A muszlim területeken elsősor­ban a figyelemfelkeltés volt a cél. Bizonyos ruhadarabokat csak musz­limok hordhattak, másokat csak nem-muszlimok. A keresztények és zsidók számára előírt viselet né­ha azonos volt, néha különbözött. Többnyire tartalmazott fejfedőt, és általában valamilyen egyéb, élénk, leginkább sárga színű ruhadarab, például széles, derékra tekert öv is az előírás része volt. Az előírások azonban gyakran cserélődtek, az éppen aktuális uraság kénye-kedvé­nek megfelelően, és állhattak sötét, hosszú kabátból, nyerget formázó sapkából vagy sárga ruházatból és egyszerű turbánból, de az is előfor­dult, hogy csak egy bizonyos típusú lábbelit viselhettek, és elég volt a sötét színű turbánra piros textilda­rabot tűzniük. A nem túlságosan régmúltban pedig sok helyen bur­kát, csadort kellett ölteniük a zsidó lányoknak is. Bár ezeket az intézkedéseket bán tó, megalázó céllal hozták a ren deletek megalkotói, ne felejtsük el, hogy a zsidók három dolog miatt me nekültek meg Egyiptomban az el tűnéstől, vagyis a teljes beolvadás­tól: mert megőrizték a nyelvüket, a neveiket és a ruházatukat. Az öltöz­ködésbeli elkülönülés, még akkor is, ha a történelem során sokszor negatív szándékkal következett be, végeredményben megtartó erővel bírt. MEGKÜLÖNBÖZTETÕ JELEK EURÓPÁN KÍVÜL Bár e megkülönböztető jeleket és ru­hadarabokat elsősorban a középkori Európával és a náci Németor szág gal azonosítjuk, muszlim fenn hatóság alatt álló területeken is létezett hason­ló megkülönböztetés. Zsidóknak és más dhimmiknek (nem-muszlimok) már a polgári időszámítás szerinti VIII. században működő umajád ka­lifátusban speciális ruházatot kellett viselniük. Egy genizából előkerült, 1121-ből származó dokumentum a Bagdadban bevezetett rendelkezé­sekről számol be: „Két sárga foltot [kell viselni], egyet a fej fe dőn, a má­sikat a nyakban. Ezen kí vül minden zsidónak egy kis ólomtáb lácskát kell a nyakába akasztania dhimmi felirat ­tal. Övet kell viselnie a dereka körül. A nőknek egy fekete és egy piros ci­pőt kell felhúzniuk, és a nyakukban, vagy a cipőjükön egy kis csengettyűt kell hordaniuk.” korokban és földrajzi területeken különféle szigorúsággal kérték szá­mon, illetve tartatták be. Az bizo­nyos, hogy mire a XVII. században Litvániában is bevezették a Juden­hut viselésének kötelezettségét, ad - digra Európa legnagyobb részén már túlhaladott volt. A SÁRGA FOLTOK A különféle sárga foltok viselése en­nél jóval elterjedtebb és gyakoribb jelenség volt szerte Európában, és jóval túlnyúlt a XVI. századon. Legáltalánosabban elterjedt alak­ja, a kör miatt latin szóval rotának nevezték. Ez a megkülönböztetési forma bizonyosan csak az 1215-ös rendelkezés után jelent meg Euró­pában, és nagyon sokáig érvényben volt. Írásos források és illusztrációk tanúsága szerint egyébként sokféle megjelenési formája volt, lehetett egyszerű kör, karika, ovális, vagy Gyűrű alakú sárga jelölés Madárfejű hágádá, maceszsütés Sárgacsillagot viselő zsidók 1945-ben, a Ráday utcában. Forrás: Fortepan/Jevgenyij Haldej

Next

/
Thumbnails
Contents