Egység, 2020 (30-31. évfolyam, 126-137. szám)
2020-12-01 / 137. szám
JUDAPEST ANNO | JUDAPEST egység | 2020 DECEMBER 16 A ZSIDÓ GIMNÁZIUM ELÕMOZDÍTÓJA, A NEMZET NEVELÉSTUDÓSA „Még 1886-ban, amikor »a felekezetiség szellemének újjáébredése ha zánkban is kiválóan felekezetünk ellen fordult,« Kármán Mór – iskolánk hálásan áldja dicső emlékét – mozgalmat indított, »hogy felekezetünk is a többi felekezetekkel versenyezve, középiskolák állításával szolgálatába álljon nemzeti közművelődésünknek«”1 – kezdődik szinte az összes iskolai értesítője a pesti zsidó gimnáziumnak. De ki volt valójában Kármán Mór? Kármán Mór (szül.: Kleinmann, 1843–1915) Szegeden született, s eredetileg rabbinak készült, azonban a szószéktől eltántorította az irányzatok közötti folyamatos marakodás, így végül a tanügy felé fordult, ahogy maga fogalmazta: „készültségemet és lelkesedésemet tisztán nemzeti közügynek szentelem, de teljes hűséggel ragaszkodom ősi hitünkhöz, amint azt szent irataink velem megértették és a gondviselés áldása kísérte szent elhatározásomat”. 2 Így az 1869-es szukkoti beszéde („Az isteni hit ereje”) a régi szegedi zsinagógában első és utolsó maradt, mert még ugyanebben az évben Eötvös báró Lipcsébe küldte, hogy ott tanulmányozza a tanárképzést és a középiskolai rendszer felépítését. Miután hazatért, a pesti egyetem pedagógia, etika és pszichológia magántanára lett, 1872-ben pedig az ő előkészítései alapján megnyílt a pesti gyakorló középiskola. A Kármán által kidolgozott magyar középiskolai tanterv elsősorban a Herbart-féle pedagógiai rendszer meghonosításában állt, „hogy a ta nuló a maga fejlődését szervesen kap csolja össze a nemzet történeti fej lődéseinek egyes szakaszaival”.3 Tíz éven át szerkesztette a Magyar Tanügyet, de legjobban továbbra is a katedrán érkezte jól magát. Munkássága végül a legfelsőbb körökben is elismerésre került, így 1907-ben magyar nemességet, egy évvel később „szőllőskislaki” előnevet is kapott, ami pedig neki a legfontosabb volt, hogy 1909-ben rendes tanárrá nevezték ki az egyetem bölcsészeti tanszékén. Az Akadémia több munkájának lett kiadója, számos írását lefordították és forgatták Európa több országában. 4 A Magyar Királyi Tanárképző In tézet Gyakorló Főgimnázium 1915–1916-os értesítője Geréb József (1861–1930) irodalomtörténész, tanár 25 oldalas, tartalmas elő adásának leiratával kezdődik, me lyet Kármán emlékére mondott el az intézmény ünnepi ülésén. A meg emlékezés rövid részletei: „Földi pályáját befejezte és nemzetére hagyta lelkének kincseit. E gazdag örökséget megbecsülni, a A gimnázium fiú része az udvar felől FORRÁS: MILEV JUDAPEST ANNO | JUDAPEST A ZSIDÓ GIMNÁZIUM alapítóinak arcképcsarnoka Az Egység 135. számának Judapest anno rovatában bemutattuk a pesti zsidó gimnázium hos z szú és vajúdástól nem mentes, de mégis dicső megszületésének történetét. Az ottani négy oldal nem volt elég ahhoz, hogy a főbb fordulópontok kifejtése mellett a szálakat mozgató személyeket is bemutassunk. A rovat új cikkében a zsidó gimnázium alapítóira emlékezünk. CSEH VIKTOR ÍRÁSA
