Egység, 2020 (30-31. évfolyam, 126-137. szám)
2020-11-01 / 136. szám
egység | 2020 NOVEMBER 32 ÉCESZGÉBER Amerika a választások után – mire számíthat Izrael? Nem titok, hogy az izraeli közvélemény túlnyomó többsége – az amerikai zsidósággal ellentétben – Donald Trump győzelmét remélte, aki elnöksége alatt számtalan tettével fejezte ki elkötelezettségét Izrael mellett. Négy évvel ezelőtt is ő volt az izraeliek favoritja, igaz, akkor még nem tettei alapján ítélték meg. Támogatásával sokkal inkább az Obama-adminisztrációval szemben fejezték ki ellenérzéseiket. NAFTALI DEUTSCH ÍRÁSA Obama rendkívüli vehemenciával próbálta saját elképzeléseit ráerőltetni a zsidó államra, az Iránnal kötött megállapodásával pedig egzisztenciális veszélynek tette ki Izraelt és elősegítette a palesztin terrorszervezetek megerősödését. Az utolsó csepp az volt a pohárban, amikor elnöksége végén nem vétózott meg egy olyan ENSZ-határozatot, mely gyakorlatilag illegálisnak minősítette a zsidók jelenlétét Jeruzsálemben. Az Obamát váltó Donald Trump azonnal radikális változtatásokat eszközölt az Egyesült Államok közel-keleti politikájában. Elismerte Jeruzsálemet, a zsidó nép ősi fővárosát Izrael Állam fővárosának, áthelyezte országa nagykövetségét Tel-Avivból Jeruzsálembe, elismerte az izraeli szuverenitást a Golán-fennsíkon, jelentősen csökkentette a terrorizmust támogató Palesztin Hatóság számára juttatott összeget és hatályon kívül helyezte az Iránnal kötött szerződést, továbbá szigorú szankciókat vezetett be a perzsa állammal szemben. Nem kevésbé fontos, hogy Trump egy teljesen új, a realitásokkal számoló izraeli-palesztin béketervvel állt elő, melyet Netánjáhu üdvözölt, Mahmud Abbasz azonban határozottan elutasított. Az elmúlt hónapokban pedig tanúi lehettünk annak, hogy Izrael békeszerződéseket kötött az arab világ fontos szereplőivel. Ezek mellett további több jelentős megállapodás lehetősége is felmerült, köztük a térség legfontosabb országával, Szaúd-Arábiával. Trump diplomáciai sikereinek egyik titka az volt, hogy Obamától és John Kerrytől eltérően nem adott vétójogot a palesztin vezetésnek, hanem őket megkerülve hozta tető alá a megállapodásokat. Mindezek fényében nem meglepő Trump elsöprő népszerűsége a zsidó államban. Nem lenne helyes azonban, ha pánik lenne úrrá az izraeli közvéleményen, hiszen számos jel mutat arra, hogy Joe Biden – bár Obama alelnökeként szolgált – nem ellenséges Izraellel szemben és más úton halad, mint demokrata elődje. NAFTALI DEUTSCH • SZÜLETETT: 1978 • FOGLALKOZÁSA: Igazgatói asszisztens, Jad Vásem Könyvtár • CSALÁD: házas 7 gyermek édesapja NÉVJEGY Ezzel együtt feltételezhető, hogy a Külügyminisztérium és a Nemzetbiztonsági Tanács új munkatársai az Obama-kormány egykori szakembereiből kerülnek majd ki, és az is várható, hogy ismét napirendre kerül egy Iránnal kötendő megállapodás lehetősége is. A palesztinokkal kapcsolatban a leendő alelnök, Kamala Harris már bejelentette, hogy tárgyalásokba kíván kezdeni a Palesztin Hatósággal és megnöveli a nekik szánt segély mennyiségét. Nem kizárható azonban – ahogy Biden külpolitikai tanácsadója, Anthony Blinken jelezte –, hogy az új kormány nem szünteti meg az Iránra kirótt büntetőintézkedéseket. Ha ez így lesz, akkor Izraelnek és az amerikai zsidó lobbicsoportoknak nem kell a 2015-ben
