Egység, 2020 (30-31. évfolyam, 126-137. szám)
2020-11-01 / 136. szám
2020 NOVEMBER | egység 33 ÉCESZGÉBER egyszer már megvívott és elvesztett harcot újrakezdeni. Ehelyett arra összpontosíthatják tevékenységüket, hogy meggyőzzék Bident a Trump által elkezdett Irán-politika folytatásának szükségességéről, mellyel elejét vehetik annak, hogy a perzsa állam atomfegyverhez jusson. Abban pedig csak bízhatnak az Izrael-barát amerikai zsidók és Netánjáhu, hogy Biden tanul Obama hibáiból, és nem erőlteti az elhibázott és terrortámadások sorozatához vezető, engedékeny palesztin-politikát. Biden hosszú évtizedek óta fontos szerepet játszik az amerikai külpolitikában, már Golda Meirrel is tárgyalt a hetvenes évek elején. Hozzáállásából kiderül, hogy úgy véli, ő jobban tudja az izraeli vezetésnél, hogy mi is áll a zsidó állam érdekében. Akkor, a jom kipuri háború előtt nem sokkal, azt ajánlotta az izraeli miniszterelnöknek, hogy vonja vissza a katonáit az 1967-ben elfoglalt területekről, az erősebb fél gesztusaként. Mindezzel együtt működéséből az is egyértelmű, hogy Barack Obamánál kedvezőbben áll Izraelhez, ami bizakodásra adhat okot. Az örömünnepet ülő palesztinok mindenesetre már bejelentették, hogy a Trump-éra idején meghozott összes, Izrael számára kedvező döntés visszavonását várják el az új elnöktől. Követelik az amerikai nagykövetség visszaköltöztetését Tel-Avivba, a bezárt washingtoni palesztin diplomáciai iroda megnyitását, a segély növelését, az ENSZ palesztin „menekülteket” támogató programjának finanszírozását és a béketárgyalások újrakezdését, a 2016-os állapotok alapján. Azt sem szabad elfelejteni, hogy ha esetleg Biden mégis az iráni alku visszaállítása és a palesztin követelések kielégítése mellett döntene, Izraelnek joga és lehetősége lesz nemet mondani. Netánjáhu többször bebizonyította az Obama-adminisztráció nyolcéves működése alatt, hogy a zsidó állam ellentmondhat Amerikának, ha saját biztonsága kerül veszélybe. Arra is számítani lehet, hogy a Trump segítségével létrejött szövetség Izrael és az Öböl-menti arab államok között csak erősebbé válik, amennyiben Biden kedvezményeket tesz Irán számára. Az Egyesült Arab Emirátusok és Bahrein (továbbá, nem hivatalos formában, Szaúd-Arábia) nem azért álltak Izrael mellé, mert hirtelen a cionizmus lelkes támogatóivá váltak, hanem a saját biztonságukat és stabilitásukat féltik a perzsa államtól. Ha Biden megismétli Obama hibáját, és Irán számára kedvező alkut köt, akkor ezek az országok jobban rá lesznek szorulva Izraelre, mint valaha. Fontos körülmény továbbá, hogy ma, 2020-ban Izrael sokkal erősebb gazdaságilag és katonailag is, mint 2009-ben volt. Az amerikai segítség természetesen továbbra is fontos a zsidó állam számára, de ma már sokkal több mozgástere van, mint Obama idején volt. Az amerikai politikai életben továbbra is sokan kitartanak Izrael és a Trump által lefektetett béketerv mellett, mely reálisan áll a konfliktus megoldásához és hosszú távon elvezethet a helyzet rendezéséhez. Joe Biden rendkívül nehéz helyzetben veszi át az Egyesült Államok kormányzását. Le kell győznie a koronajárványt, újra kell indítania a gazdaságot és felül kell kerekednie az amerikai társadalom végletes megosztottságán. Mindemellett kérdés, hogy meny nyire élveznek majd prioritást a külpolitikai ügyek. Trump távozása kétségtelenül komoly kihívások elé állítja Izraelt, ez azonban nem jelenti az Egyesült Államokkal való erős szövetség felbomlását. Az izraeli politikának az aggodalmak helyett e fontos kapcsolat ápolására és fejlesztésére kell koncentrálni. Eredetileg megjelent a zsido.com-on. Az írás a lapzártánkkor ismert helyzetre épül.
