Egység, 2020 (30-31. évfolyam, 126-137. szám)
2020-09-01 / 134. szám
2020 SZEPTEMBER | egység 23 KÖZÖSSÉG | KILE Mások nem így vélekednek, és a tömés módját és tényét nem tartják problémásnak. Az izraeli Főrabbinátus szakemberei hosszú hónapokon keresztül alaposan megvizsgálták a beszállítóink által végzett tömési folyamatot, annak minden apró részletére kiterjedő figyelemmel. Miután megtették javaslatukat, mi és beszállítóink, végrehajtották az összes szükséges változást, így először a világtörténelemben mehádrin minősítést kapott tömött liba és kacsa. Mondanom sem kell, hogy ezzel új piacok nyíltak meg üzemünk számára amellett, hogy lehetőség nyílik azoknak a vallásos zsidóknak is arra, hogy megkóstolják a hízott liba- és kacsatermékeket, akik eddig ezt nem tehették, kósersági hagyományaik miatt. Az így kidolgozott metódussal sikerült elérnünk, hogy az állatok a lehető legkevesebbet szenvedjenek már a tömés során is. – A víziszárnyasokon kívül vágnak mást is? – Az üzem tervezésekor azt is figyelembe vettük, hogy ne kizárólag víziszárnyasok, de akár csirke vagy pulyka vágására is alkalmas legyen az üzem. Ez részben technológiai, részben a gyártási folyamatbéli különbséget jelent. – Nyilvánvalóan a piacok is különböznek... – Igen. Izraelben csirkére és pulykára megvan a gyártókapacitás, azonban az európai piacon sok lehetőség van. Ez annak köszönhető, hogy a legtöbb országban nem-kóser vágóhidakon végeznek kóser vágást, ilyenkor az üzemet lezárják, kitisztítják, és egy bizonyos időre csak kóser vágást végeznek. Franciaországban mindösszesen kettő, Angliában pedig összesen egy, kifejezetten és csak kóser vágásra szakosodott üzem van, a kereslet fennmaradó részét az említett bérvágásos rendszerben oldják meg. A csengelei üzem egyedülálló tehát, hiszen nemcsak egyike a kevés európai, csak kóser vágásra szakosodott üzemeknek, de azok között a legnagyobb is. Ez lehetőség és felelősség is számunkra. – Miként hatott a koronavírus-járvány az üzem működésére? – Pont az előbb említett okokból az európai kóser vágás veszélybe került. Egyrészről az alapvetően nemkóser vágásra szakosodott üzemek bezártak vagy a nem-kóser piacra fordították kapacitásukat, másrészről, mivel a rituális metszők, azaz sakterek, illetve a rituális felügyelők, azaz másgiáchok jellemzően Izraelből érkeznek, a beutazási korlátozások ellehetetlenítették, hogy a vágásokra megérkezzenek. Magyarország kormánya rendkívül támogató a vallás, így a zsidó vallás támogatása iránt, és megkeresésünket követően azonnal akcióba lendült. Felvették a kapcsolatot az izraeli hatóságokkal, és szigorú szabályok alapján lehetővé tették, hogy a sakterek és a másgiáchok szabadon utazhassanak a két ország közt. Természetesen folyamatos tesztelés és más egészségügyi előírások betartása mellett. – Mennyivel tudott így az üzem hozzájárulni az európai ellátáshoz? – Az európai ellátás megbénult, üzemünknek tulajdonképpen majdnem egyedüliként sikerült folyamatosan termelnie. Azt is tudni kell, hogy saktereink és másgiáchjaink jó része hónapok óta Magyarországon van, és a korábbiakkal ellentétben nem utaznak haza, csak igen-igen ritkán. Ebben az időszakban szinte teljes mértékben átálltunk a csirke és puly ka vágásra, annál is inkább, mert a hízott liba és kacsa iránti iz - raeli kereslet, a vendéglátóipari egységek bezárása és a rendezvények kis létszáma miatt drámaian visszaesett. Büszkén mondom, hogy ebben a nehéz időszakban meg láttuk a lehetőséget, és arra is büsz ke vagyok, hogy kollégáim éjt nappallá Tapasztalatból mondom, hogy egyre köny nyebb Magyarországon kóser háztartást vezetni. Arról, hogy miként éli meg a kóser piac fejlődését egy magyarországi zsidó háziasszony, Abergel Andreá t kérdeztük. – Milyennek tartod a hazai kóser ellátás minőségét? – Istennek hála, egyre bővül a választék. Több mint 15 éve vezetek Budapesten szigorúan kóser háztartást, és bizony kezdetben nem volt olyan egyszerű. Akadozott a húsellátás, a pékáruk minősége igen gyenge volt és számos alapvető élelmiszer szinte beszerezhetetlen volt. Ez lassacskán megváltozott. A kóser hús minden fajtája folyamatosan elérhető, pékáru rendkívül széles választékban kapható és friss kóser tejtermékek is állandóan elérhetők. Istennek hála, hat gyermekem van, mondanom sem kell, mennyire fontos, hogy minden kapható legyen, ami szem-szájnak ingere. – Miben más, ha valaki kóser háztartást vezet, mint aki nem? – Minden alapvetően a tervezésen múlik. A kóserságban eleve előre kell gondolkodni. Elég csak arra gondolni, hogy az ember úgy tervezze például a húsevést, hogy utána hat órán át nem ihat tejet. Ez a fajta tervezés a konyha vezetésére is igaz. Kicsit előre kell tervezni, hogy az ember mit akar készíteni, felkészülni az ünnepekre megfelelő mennyiségű étel biztosításával. Ma már azonban Budapesten sem okoz különösebb gondot a kóser háztartásvezetés. Igaz, hogy a kóser termékek sokszor drágábbak az átlagosnál, azonban abban bízom, hogy ahogy a kereslet nőni fog, az árak is lejjebb mennek majd. Ez egy oda-visszaható folyamat. A KÓSER ELLÁTÁS FEJLÕDÉSE MAGYARORSZÁGON
