Egység, 2020 (30-31. évfolyam, 126-137. szám)
2020-09-01 / 134. szám
KILE | KÖZÖSSÉG egység | 2020 SZEPTEMBER 22 – Jól tudom, hogy eredetileg víziszárnyasok vágására alapították az üzemet? – Valóban. Az alapí tást egy igen kedvező adottság ösz tö nözte. Magyarországon nagy ha gyománya és szakértelme van a hí zott víziszárnyasoknak, így a libának és kacsának. Ráadásul a világon csak néhány országban engedélyezett az állatok tömése. Az ilyen típusú termékekre van kereslet főként Izraelben, Kanadában és Franciaországban. Miután elhatároztuk, hogy meg - építjük a vágóhidat, azonnal neki láttunk a piacszerzésnek és, Isten nek hála, már azelőtt sikerült ka pacitásunk nagy részét lekötni, mi előtt az üzem beindult volna. – Mekkora piacot sikerült mára meghódítani? – Pontos számokat nehéz mondani persze, de becslésünk szerint az izraeli piac 45%-a, az európai piac pedig 30%-a köthető hozzánk. – A nyáron lehetett olvasni az ún. mehádrin tanúsítvány megszerzéséről. Mesélne erről az olvasóknak? – Üzemünk teljes mértékig a kóser piacot szolgálja ki, kialakítását is úgy végeztük már a tervezés során, hogy a kóser szabályok alapján legyen optimalizálva. A víziszárnyasok esetén a rituális felügyeletet az izraeli Főrabbinátus végzi. Azonban szerettünk volna további piacokat is megnyerni, így például a még magasabb kósersági szintet igénylők piacát. Ehhez nem elég, hogy a kóserság egy alapszintnek megfeleljen, szükséges a mehádrin, azaz a legmagasabb szintű kóserság biztosítása. Viccelődve ezt szuperkósernek is szoktam hívni. – Mi kell az ilyen tanúsítvány megszerzéséhez? – Ahhoz, hogy ezt megértsük, ismerni kell a tömött liba, illetve kacsa körüli háláchikus, azaz vallásjogi vitát. Sokan a háláchikus döntéshozók közül azon az állásponton vannak, hogy az állatok tömése túlzott fájdalommal jár az állat számára, ezt pedig tiltja a vallásjog. Azt is problémásnak tartják többen a korai és modern vallásjogi döntéshozók közül, hogy a tömött liba vagy kacsa a levágás előtt, a tömés következtében, megbetegedhet. Azok a vallásos zsidók, akik ezen döntéshozók álláspontját tartják mérvadónak, jellemzően nem eszik a tömött libát vagy kacsát, illetve az azokból készült termékeket. Sikertörténet Csengelén 2017-ben nagyszabású megnyitó keretében avatták fel a szárnyasok kóser vágására alapított csengelei vágóhidat. Az eltelt három év dinamikus piacszerzésről szólt, erről beszélgettünk Oirechman Sámuellel, a vágóhíd ügyvezetőjével. MEGYERI A. JONATÁN ÍRÁSA OIRECHMAN SÁMUEL • SZÜLETETT: 1983 • FOGLALKOZÁSA: a Quality Poultry Kft. ügyvezetője • CSALÁD: házas, négy gyermek édesapja. DEMECS ZSOLT FOTÓI
