Egység, 2020 (30-31. évfolyam, 126-137. szám)
2020-09-01 / 134. szám
JIDDISKÁJT | HÁLÁCHÁ egység | 2020 SZEPTEMBER 16 A választ adó Méir Árik (1855– 1925) tarnówi rabbi úgy ítélkezett 13, hogy bár elvileg egységes árnak kell lennie, „de, ha igaz, hogy a cseh oldalon élők többet keresnek, akkor gazdagabbnak számítanak, és a szokás az, hogy gazdagok többet fizetnek14 . Ez nem jelenti feltétlenül azt, hogy a cseh oldalon élőknek cseh pénzben kell fizetniük. És eny nyi elég annak, aki érti.” Sajnos száz év távlatából nehéz megfejteni, miről van szó, de talán arra utal, hogy ne követeljék, hogy a cseh oldalon élők koronával fizessenek, mert például lehet, hogy ezt a törvények a valutával kapcsolatos tiltott üzletelésnek ítélik. KI JOGOSULT HECHSER T ADNI? A következő történetet Teichthal Ji száchár Slomó rabbinak (1885–1945), a pöstyéni dáján nak egy 1935-ben kelt levélőből15 ismerjük. Eszerint egy bizonyos Schicht úrnak volt egy gyára Auissigban (ma Ústí nad Labem, Csehország) és onnan szállította az áruját a „világ négy sarkába”. Miután a Monarchia felbomlott több országra, és megtiltották az áru szállítását az utódállamok között, új gyárakat hozott létre: egyet Rákospalotán és egy másikat a lengyelországi Trzebiniaban. Ezek ter mékeire – a csehországiéhoz hasonlóan – Szimchá Álter Frankel- Teomim (1902–1944) skawinai rabbi adta a kósersági engedélyt. Ez ellen a gyakorlat ellen azonban tiltakoztak a helyi rabbik, akik úgy vélték, hogy a helyi gyárak az ő hatáskörükbe tartoznak, nekik járna a hechser kiadásának feladata. Az ügy a nagy rabbik elé került, és Silberstein Jesájá (1858–1930) váci rabbi, Smuel Engel (1853–1935) radomyśli rabbi (aki az első világháború óta Kassán tevékenykedett)16 , valamint Ávrahám Menáchem Steinberg (1847–1928) brody-i rabbi mind egyetértettek abban, hogy a hechser feladatát tekintve a helyi rabbinak nincsenek előjogai egy máshonnan jövő rabbival szemben. Mivel Frankel-Teomim rabbi már régóta ellátja ezt a feladatot, a helyi rabbik nem tudják elvenni tőle. VÁROSNEVEK AZ OKIRATOKBAN Steif Jonatán rabbinak (1877–1958) – aki, mielőtt Budapestre költözött, ahol a Pesti Ortodox Rabbinátus egyik vezető rabbija lett, 1912 és 1923 között ungvári dájánként működött – más problémája akadt, amivel 1922-ben több rabbit is megkeresett. „Hogyan kell most írni a geteken [válólevél] Ungvár városunk nevét?” – kérdezte17 . „Ami eddig csak Ungvárként volt ismert és így használtuk válóleveleken, okmányokon, leveleken és házasságleveleken. Pár éve új hatalom került ide, akik a várost elnevezték a bírósági okmányokban, postán és még a vasútállomáson is Uzshorodnak [közismert orosz nevén Uzsgorod]. De a zsidók és azt hiszem, hogy a legtöbb nemzsidó is csak a régi nevét, Ungvárt használja.” Kérdése lényegbevágó, hiszen a rabbinikus okiratokon meg kell jelölni a keletkezésük helyét 18. Azonban úgy vélte, továbbra is mindenképpen használni kell az Ungvár nevet, mivel alapelv, hogy a get ben nem változtatunk a helység nevén. Abban azonban nem volt biztos, hogy az Uzshorodot is fel kell-e tüntetni, és ha igen, milyen sorrendben. „Ha most Uzshorodot kezdünk írni, akkor ezzel megcáfoljuk azokat a ge teket, amiket írtunk az utóbbi három évben, mióta az új hatalom idejött. Ki tudja, lehet, hogy meg fog változni a helyzet [újra].” Ez az utolsó megjegyzése jól jelzi, hogy milyen volt a hozzáállása a trianoni változásokhoz, annál is inkább, mivel két éven keresztül nem is gondolt arra, hogy talán figyelembe kell venni a névváltoztatást. Úgy tűnik, meg volt győződve róla, hogy ez egy ideiglenes állapot, ezért képes volt „kockáztatni” a válólevelek kóserságát egészen a harmadik évig, amikor kezdett foglalkozni a gondolattal, hogy talán mégis hosszú időre szólnak ezek a változások – bár továbbra sem vette ezt teljesen komolyan. Kérdésfelvetésében többek között Eisenstadt Méir (1670–1744) kismartoni (ma Eisenstadt, Ausztria) rabbi írására hivatkozik19 , ami ben Buda megnevezése kapcsán az szerepel, hogy „annak ellenére, hogy mindig Budnnak írtuk, de mivel a zsidók és a nemzsidók egyaránt Ofennek nevezték miután a németek odaköltöztek, ezért elsőként be kell írni az Ofent és aztán a Budnt.” Zsinagóga Ungváron FORRÁS: FORTEPAN
