Egység, 2020 (30-31. évfolyam, 126-137. szám)
2020-07-01 / 132. szám
KILE | KÖZÖSSÉG egység | 2020 JÚLIUS 22 meg kell tölteni; nem elég, hogy van zsinagóga, fontos, hogy abban Tóratekercs is legyen, illetve imakönyv, méghozzá jó esetben olyan, amit olyasvalaki is tud követni, aki nem hároméves korában kezdte a héber betűkkel való ismerkedést. Az EMIH-nek és nekem személyesen is a kezdetektől fogva az volt a deklarált célja, hogy ezt az intézményrendszert bővítse, a meglévő elemeket pedig „áramvonalasítsa”. Mindebben a mai helyzetet nem lehet a 30 évvel, de még a 15 évvel ezelőtti állapottal sem összehasonlítani. Az EMIH keretein belül gyakorlatilag minden, amit eddig felsoroltam, létrejött. Van elemi iskola, óvoda, gimnázium, idősotthon, kóser étkezés, kóser étterem és bolt, kó ser élelmiszergyártás, illetve imakönyv és zsinagóga és így tovább. Emellett megvannak azok az intézmények, amelyek a zsidóság önálló talpra állását és autonóm létezését biztosítják. Ezen intézményeknek esetenként valamilyen gazdasági vonatkozása is van, elég a vágóhídra gondolni, ami egyszerre támogatja a kóser élelmiszerellátást és szolgálhatja a közösség mindennapjait. Rendkívül fontosnak tartom, hogy egy zsidó hitközség ne legyen teljességgel kiszolgáltatva az állami szubvencióknak, hanem valamiféle öngondoskodást is fel tudjon mutatni. Komoly előrelépés történt ezen a téren is. – 30 év telt el a magyarországi zsidó közösségek demokratizálódásának kezdetei óta. Mit sikerült az EMIH-nek elérnie ebben a három évtizedben? – Ha nem is három évtizedben, de az elmúlt 20 évben elég sok intézmény létrehozása körül bábáskodtunk. Célszerű ezeket három részre osztani. Kiemelt helyet foglalnak el közöttük azok, amelyek alapvető infrastrukturális igényeket elégítenek ki, azaz amelyeket a zsidó közösség, mondjuk így, közvetlen szolgálatára hívtak életre. Ilyen egy zsinagóga, egy mikve és azok az oktatási intézmények, amelyek nélkül szintén elképzelhetetlen az aktív zsidó vallási élet. Ide sorolnám azokat az intézményeket, amelyek a kóser ellátást szolgálják, a kóser éttermeket, az élelmiszerboltot, de talán a kóser élelmiszergyártás egészét is. Ezek nélkül a zsidó élet mindennapjai elképzelhetetlenek lennének. Amikor mi tizenévesek voltunk, és elkezdtünk visszatérni a zsidóságunkhoz, az akkori zsidó hivatalos intézményrendszer minden jó szándéka ellenére – nyilvánvalóan a holokauszt pusztítása, majd a 40 évnyi kommunizmus miatt – diplomatikusan fogalmazva is szűkében volt az ilyen jellegű zsidó intézményeknek. Ráadásul a fennálló intézményrendszert tartalommal is „MINDENKI ODA SZERET JÁRNI, AHOL SZÜKSÉG VAN A JELENLÉTÉRE” Interjú KÖVES SLOMÓ rabbival Három évtized telt el azóta, hogy a magyarországi zsidóság először szagolhatott a szabadság levegőjébe. A rendszerváltás és a magyar-izraeli diplomáciai kapcsolatok újrafelvétele óta eltelt harminc évben hatalmas átalakuláson esett át a hazai zsidó intézményrendszer. MEGYERI A. JONATÁN INTERJÚJA Az EMIH kóser vágóhídja Csengelén
