Egység, 2020 (30-31. évfolyam, 126-137. szám)
2020-07-01 / 132. szám
2020 JÚLIUS | egység 23 KÖZÖSSÉG | KILE – Nem beszélt a harmadik kategóriáról... – A harmadik kategóriába, ami tulajdonképpen összefügg az imént említett másodikkal, az olyan típusú intézmények tartoznak, amelyek ugyan nem közvetlenül a zsidó közösséget szolgálják, de a zsidó közös ség is haszonélvezője a működésüknek, egyúttal a zsidóság be ágyazott ságát is erősítik. Vegyük pél dául az egyetemet. Érdemes definiálni, mely intézmények esetén van értelme zsidó intézményről beszélni, arról tehát, hogy kifejezetten zsidók csi nálják zsidóknak. Ilyen lehet egy zsidó általános iskola, egy gimnázium, ahol a gyerekek közösségi élete és a zsidósággal való megismertetésük egyaránt fontos szempont. Joggal mondhatjuk, hogy ezeknek van létjogosultsága Magyarországon. Egy zsidó egyetem esetén viszont a megítélésem szerint már nem elsőrendű fontosságú, hogy kifejezetten zsidók csinálják zsidók számára, hiszen a felsőoktatás egészen más jellegű, mint a középiskolai vagy ál talá nos iskolai tanítás. Minden valószí nűség szerint olyan igény sem teremthető elő, hogy mindez egy korsze rű, széles oktatási spektrumú egye - temhez méltó módon fenntartható legyen. A Milton Friedman Egyetemnek – amit az EMIH három évvel ezelőtt megvásárolt, és elkezdett a saját elvárásaihoz alakítani – sem az a célja, hogy kizárólag zsidók számára nyújtson naprakész tudást, hanem hogy zsidó hitközségi tulajdonú egyetemként magas szintű ismereteket adjon át a magyar társadalom valamennyi érdeklődő tagjának. Természetesen ennek haszonélvezői azok a zsidó fiatalok is, akik erre az egyetemre jelentkeznek, hiszen barátságos zsidó környezetben zsidó tanokban is elmélyülhetnek. Az egyetem mindemellett a zsidóság társadalmi beágyazottságát is nagy bizonyossággal növeli. – Ilyesmire vannak példák más egy házaknál is. Évtizedek óta sike resen működik a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Károli hogy a Pázmányra jár nagyjából 10 ezer diák, növeli a katolikus egyház amúgy is igen erős társadalmi beágyazottságát. A Miltonra egyébként jelenleg 1400 diák jár, és a célunk az, hogy ezt 2000-2500-ra felvigyük. – Vegyünk egy más példát: a CEDEK Izraelita Szeretetszolgálatot hova sorolja be? A zsidó életet közvetve segítő intézmények közé? Vagy más kategóriába? – A CEDEK Szeretetszolgálatot leginkább az egyetemhez hasonlítanám, hiszen egy zsidó egyházi fenntartásban álló szeretetszolgálatról van szó, ami más egyházak gyakorlatához hasonlóan nem csupán az azonos felekezethez tartozókkal lép kapcsolatba. – Visszajuttat a többségi társadalomnak is a javakból és a gondoskodásból? – Így van, ugyanúgy, mint más egyházak szeretetszolgálatai. ból és konzervatív zsi dó értékvilágából semmit sem fel adva, a lehető legnagyobb nyitott sággal forduljon a többségi társada lom felé. Pontosan azért, mert fontos az, hogy a többségi társadalom tagjai első kézből szerezzenek pozitív be nyomást a zsidóságról és ismerkedjenek meg a hagyományaival. Ezáltal az egész zsidó közösség társadalmi beágyazottsága növekedni tud, arról nem is beszélve, hogy a CEDEK hitvallása, tehát az, hogy a jótékonyság útján kell járni, mindenkire vonatkozik. – Melyik út az üdvösebb, ha az intézményrendszert alulról, vagy ha felülről szervezik meg? Észszerűnek tűnik azt feltételezni, hogy a közösség igénye hozza létre az intézményrendszereket: adott 80 zsidó, kint állnak a parkban, majd eszükbe jut, hogy mégsem ott kéne imádkozni, hanem legyen inkább egy saját zsinagógájuk. Viszont tagadhatatlan magyar sajátosság, Gás pár Református Egyetem is. A Milton Friedman Egyetem azonban mégiscsak világi egyetem. – Nagyon jó ez a párhuzam, hiszen a Milton Friedman Egyetemen a zsidó vallás nagyjából ugyanolyan mértékben jelenik meg, mint mondjuk, a Pázmányon a katolicizmus. A Pázmányra járó diákok nagy része sem gyakorló katolikus és nem is a katolikus kánonjogot megy oda tanulni, ugyanakkor megvan erre a lehetősége. Önmagában az a tény, A szár mazáson, felekezeteken átívelő adakozásnak a zsidóságban megvoltak a hagyományai a háború előtt Magyarországon is, ám valahogy a háború után ez elveszett. Ami maradt, az a zsidóságról alkotott, nem mindig pozitív sztereotipikus kép a többségi társadalomban, amelynek erős meghatározója, hogy a zsidók bezárkózóak, csak saját magukkal vannak elfoglalva. Az EMIH-nek ki fejezett célja, hogy saját elkötelezett vallásosságá-CEDEK élelmiszer osztás (archív felvétel)
