Egység, 2020 (30-31. évfolyam, 126-137. szám)
2020-07-01 / 132. szám
2020 JÚLIUS | egység 21 OKTATÁS | KILE MAIMONIDÉSZ GIMNÁZIUM A PEDAGÓGUS SZEMÉVEL A Maimonidész Zsidó Gimnázium szintén gyakorlatilag egyik napról a másikra állt át az online oktatásra. A harmadik éve sikerrel működő, egyedi tantervet biztosító oktatási intézmény egyik vezető pedagógusa, Gaál Júlia a következőképpen foglalta össze a tapasztalatokat: „Az iskola a Zoom-on tartott órák mellett tette le voksát, az órarend szerinti órák szinte mindegyikét megtartottuk, így a tanulók úgy érezhették, hogy iskolában vannak. Eleinte persze nem volt könnyű az átállás, sem a tanulók, sem a pedagógusok vagy a szülők számára, hiszen hiányzott az iskolában megszokott csoportdinamika, azonban, mivel mindenki azon volt, hogy sikeresen vészeljük át ezt az időszakot, mindenki a lehető legtöbbet nyújtott magából. Olyannyira, hogy összességében az volt a tapasztalatom, hogy még hasznosabban tudtuk eltölteni az időt, mintha iskolában lettünk volna. Arra gondolok például, hogy a tanulók rendkívül fegyelmezetten jelentek meg az órákon, nem vagy alig voltak késések és hiányzások. Pozitív csalódás volt mindannyiunk számára az a lelkiismeretesség, amivel a diákok a feladataikat elvégezték és az az elkötelezettség, amellyel részt vettek a tanórákon. Mivel a Maimonidészben eddig is nagy hangsúlyt fektettünk a modern technológia által kínált lehetőségek kihasználására, tulajdonképpen könnyedén megszoktuk a csak digitális térben való tanítást. Persze akadnak olyan informatikai megoldások, melyeket a jövőben, ha az élet visszatér a normális kerékvágásba, ezután is megtartunk.” SZÜLÕI SZEMMEL Megkérdeztük az egyik maimonidészes szülőt, hogy milyen tapasztalatokról tud beszámolni a karanténidőszak alatti oktatásról és, hasonlóan a másik intézményhez, itt is pozitívak voltak a tapasztalatok. „Az egyik nagy előnye a digitális iskolának az volt, hogy a lányom nem kellett, hogy olyan korán keljen reggelente, mint ahogy normális körülmények közt szokott. Ezzel energikusabb volt és talán segítette a koncentrációját is. És persze az is a kényelmet szolgálta, hogy az órák alatt tudott néha enni vagy inni, ez olyasvalami, ami persze iskolai környezetben kevésbé megoldható. Kihívást leginkább az jelentett, hogy rendkívül fárasztó a számítógép előtt ülni több órán keresztül, ugyanakkor az iskolai órák végén így már nem is volt annyira kedve a telefont vagy a számítógépet nyomkodni. Az iskolai környezet, a közösség persze hiányzott, de így is sikerült megtartani a kapcsolatot a barátokkal, osztálytársakkal. Szülőként ugyanakkor azt is el kell mondjam, hogy rendkívül jó volt, hogy együtt volt a család, jutott alkalom a beszélgetésekre, a problémák és vélemények kibeszélésére.”
