Egység, 2020 (30-31. évfolyam, 126-137. szám)

2020-06-01 / 131. szám

KILE | JUDAPEST ANNO egység | 2020 JÚNIUS 28 A beszámoló kecsegtető kilátásokat vetített az olvasók elé, ám sem maradt titok, hogy a költségek tovább emelked­tek, amely jelentős kihívás elé állította a Szentegyletet. AZ ÖNZETLEN VAGYONOSOK Bár a kiadások folyamatosan növeked­tek, gyarapodtak az adományozók is. Érdekességképpen megemlítendő, hogy a pártfogók között volt még Lajta egyik nagynénje, özv. Leitersdorfer Lipótné, született Epstein Teréz (1832–1922) is, aki 1908 tavaszán egy 4000 koronás ala­pítványt tett a Szeretetház javára.10 Akko ­riban természetes volt, hogy a hitközség és más organizációk vezetői is élen jártak a patronálásban, így például a Pesti Hevra Kadisa elnöke, Winterberg Gyula (1845– 1920), udvari tanácsos ugyan ebben az évben az őszi nagyünnepekkor a készülő Szeretetház javára 3 ágyalapítványt tett 12.000 korona értékben (amellett, hogy 1500–1500 koronát küldött a hitközség­nek, Hevrának és Nőegyletnek, hogy azt a rászorulók között osszták szét). 11 A Szeretetotthonnak három nagyobb támogatója volt: az alappillérének sorát a híres gyáros, csepeli Weiss Manfréd (1857–1922) nyitotta 1906-ban, aki a Szeretetotthonba elképzelt női osztály kialakítására ajánlott fel 100.000 koro­nát, hogy így is megörökíthesse szeretett felesége, Weiss Alice (1865–1904) emlé­két.12 Ezért avatás előtt, az épület három főbejárata közül a jobb oldali feletti félkörívbe ezt vésték be: „Női osztály, néhai csepeli Weiss Alice emlékére”. 1907-ben dr. Freund István (1870– 1944), a Magyar Petróleum ipar Rt. igaz­gatója az ekkor elhunyt apja emlékére hívta életre a szintén 100.000 korona ér­tékű „Freund Adolf és neje Engel Teréz Alapítványt”, mely mementójául a Sze­retetház bal oldali, a férfi osztály bejárata fölé vésték fel az alapítvány nevét. 13 A főbejárat timpanonjába az „Eliz Otthon / Heim Mór és Neje Schwarz Eliz Alapítványa” címet vésték, miután 1910-ben Heim úr, egy Bécsben élő magánzó a megboldogult felesége em­lékére 300.000 koronát (ebből 200.000 korona már az elhunyt végrendeletében szerepelt) ajánlott az Otthon befejezé­sére. 14 TETÕ ALATT A BERUHÁZÁS A Szeretetotthon fölé már 1908 őszén tető került, hála az építőbizottság fá­radhatatlan elnökének, halmi Deutsch Sándor (1846–1909) földbirtokosnak, az Osztrák-Magyar Bank főtanácso­sának. A téglafalak és tetőcserepek látványos növekedése mellett pedig megkezdődött a szakmai munka is, így például kiképezték a főnővért, Fischer Rózát (1865–1916), aki 1909 tavaszán megkezdte a betegápolónők képzését a Hevra Kadisa Hungária körúti Aggok Háza (ma az Uzsoki Utcai Kórház Kró­nikus és Rehabilitációs Belgyógyászati Osztályai foglalják el az épületet) üres termeiben. 15 AZ IZRAELITA ÁPOLÓNÕK „RENDJE” A fent említett ápolónői képzést 1909. február 10-én hirdette meg a Pesti Hevra Kadisa. A képzésre pá­lyáz hattak a 18–30 év közötti „jó kül sejű”, egészséges izraelita vallású ha jadonok, illetve gyermektelen öz­vegyek, akik polgári iskolát végeztek, vagy legalább négy elemi iskoláról szó ló bizonyítvánnyal rendelkeztek és további, általános műveltségüket iga zolni tudták. Az egy éves képzés, mely után a nö­vendékek bizonyítványt kaptak, részint kórházakban, részint pedig a lakhelyü­kül szolgáló helyen (eleinte az Aggok Házában), a gyakorlati képzés pedig az izraelita kórházban történt, illetve a Szeretetotthon megnyitása után az otthonban. A képzés végeztével három – esetleg két – éves magánápolónői szolgálat letöltésével nyertek felvételt a nővérek közé. 16 A Hevra Kadisa nővérképzőjének ötlete ugyan nem volt páratlan, de meg­lehetősen ritka. Az akkori Magyarorszá­gon csupán Pozsonyban volt hasonló intézet, melyet nagyjából egy évtizede indítottak, onnan pedig legközelebb Németországban voltak zsidó nővér­képzők. A kurzusindítás híre tehát egész pezsdítően hatott az akkori közönségre, olyannyira, hogy az Egyenlőség főszer ­kesztő-helyettese, Komáromi Sándor (szül.: Haber Sámuel, 1866–1920) nem tudott elmenni a felhívás mellett, hogy azt csupán közzétegye, de terjedelmes cikket is írt a kezdeményezés üdvözlésé­re, melyben különböző izmusokat vélt felfedezni: „A betegápoló nővérek zsidó rendje tulajdonképpen egy modernebb szociá­lis gondolat megvalósítása. Van benne egy kis feminizmus. Élethivatást adni a nőnek a családi élet keretén kívül is. [...] A keresztényeknél, ahol nagyobb szükség volt rá, ennek rég kitalálták a módját. A női rendek különféle címen és jelleggel ugyan, de mind ennek a szolgá­latában állanak. Csak egy a hibájuk: az örökös lekötöttség, a lemondás az élet örömeiről mindörökre. A zsidó alkotás, illetőleg az ez idő szerint egyedül szó­bajöhető zsidó ápolónők rendje sokkal liberálisabb szellemben született. Hogy úgy mondjuk, sokkal jobban simul az emberi természethez. Nem kíván lehe­tetlent. Számot vet olyan eshetőségek­kel, hogy a fiatal fővel, tapasztalatlan ésszel, talán éppen a rajongás állapo­tában vagy idején tett fogadalom egy hosszú élet során be nem tartható. A szív megnyilatkozhatik és követelheti a maga jogát. A lekötöttség tehát nem örök. De az egzisztencia biztosítására való igény joga az egész élet tartamára biztosíttatik. Tetszése, belátása szerint élhet vele az igényjogosult; de amíg vele él – köteles terheit is viselni.” 17 1 Ujvári Péter (szerk.), Magyar Zsidó Lexikon. Budapest: Zsidó Lexikon, 1929. 700. o.; 2 K. S. „Két új intézmény”, Egyenlőség , 1906. 25. évf. 9. szám, 4–5. o.; 3 Uo.; 4 Komáromi Sándor, „A pesti chevra kadisa”, Egyenlőség , 1906. 25. évf. 20. szám, 5–6. o.; 5 „A pesti chevra kadisa”, Egyenlőség , 1906. 25. évf. 21–22. szám, 3–5. o.; 6 „A pesti izr. Szeretetház tervpályázata”, Magyar Építőművészet , 1907. 5. évf. 12. szám, 21, 32. o.; 7 „Hirek – A pesti chevra-kadisa uj intézményei”, Egyenlőség , 1906. 25. évf. 48. szám, 10. o.; 8 Komáromi Sándor, „A pesti chevra kadisa”, Egyenlőség , 1907. 26. évf. 14. szám, 4. o.; 9 Komáromi Sándor, „A pesti chevra kadisa beszámolója”, Egyenlőség , 1908. 27. évf. 13. szám, 6. o.; 10 „Hirek – A szeretház javára.”, Egyenlőség, 1908. 27. évf. 11. szám, 16. o.; 11 „Hirek – Jótékonyság.”, Egyenlőség , 1908. 27. évf. 41. szám, 11. o.; 12 „Hirek – 220.000 koronányi alapít ­vány”, Egyenlőség , 1906. 25. évf. 26. szám, 9. o.; 13 „Hirek – Nagy alapitványok”, Egyenlőség , 1908. 27. évf. 4. szám, 11. o.; 14 „Hirek – Háromszázezer korona”, Egyenlőség , 1910. 29. évf. 48. szám, 10–11. o.; 15 K. S. „A chevra kadisa egy éve.”, Egyenlőség , 1909. 28. évf. 12. szám, 5. o.; 16 Mezey Ferenc dr., Winterberg Gyula, „Hiredetmény”, Egyenlőség , 1909. 28. évf. 7. szám, 4–5. o.; 17 K. S. „Betegápoló nővérek”, Egyenlőség , 1909. 28. évf. 7. szám, 4. o.; A témában további írásos és képi forrás található a Lajta Béla Virtuális Archívumban (www.lajtaarchiv.hu), Csáki Tamás szerkesztésében.

Next

/
Thumbnails
Contents