Egység, 2020 (30-31. évfolyam, 126-137. szám)
2020-06-01 / 131. szám
KILE | JUDAPEST ANNO egység | 2020 JÚNIUS 28 A beszámoló kecsegtető kilátásokat vetített az olvasók elé, ám sem maradt titok, hogy a költségek tovább emelkedtek, amely jelentős kihívás elé állította a Szentegyletet. AZ ÖNZETLEN VAGYONOSOK Bár a kiadások folyamatosan növekedtek, gyarapodtak az adományozók is. Érdekességképpen megemlítendő, hogy a pártfogók között volt még Lajta egyik nagynénje, özv. Leitersdorfer Lipótné, született Epstein Teréz (1832–1922) is, aki 1908 tavaszán egy 4000 koronás alapítványt tett a Szeretetház javára.10 Akko riban természetes volt, hogy a hitközség és más organizációk vezetői is élen jártak a patronálásban, így például a Pesti Hevra Kadisa elnöke, Winterberg Gyula (1845– 1920), udvari tanácsos ugyan ebben az évben az őszi nagyünnepekkor a készülő Szeretetház javára 3 ágyalapítványt tett 12.000 korona értékben (amellett, hogy 1500–1500 koronát küldött a hitközségnek, Hevrának és Nőegyletnek, hogy azt a rászorulók között osszták szét). 11 A Szeretetotthonnak három nagyobb támogatója volt: az alappillérének sorát a híres gyáros, csepeli Weiss Manfréd (1857–1922) nyitotta 1906-ban, aki a Szeretetotthonba elképzelt női osztály kialakítására ajánlott fel 100.000 koronát, hogy így is megörökíthesse szeretett felesége, Weiss Alice (1865–1904) emlékét.12 Ezért avatás előtt, az épület három főbejárata közül a jobb oldali feletti félkörívbe ezt vésték be: „Női osztály, néhai csepeli Weiss Alice emlékére”. 1907-ben dr. Freund István (1870– 1944), a Magyar Petróleum ipar Rt. igazgatója az ekkor elhunyt apja emlékére hívta életre a szintén 100.000 korona értékű „Freund Adolf és neje Engel Teréz Alapítványt”, mely mementójául a Szeretetház bal oldali, a férfi osztály bejárata fölé vésték fel az alapítvány nevét. 13 A főbejárat timpanonjába az „Eliz Otthon / Heim Mór és Neje Schwarz Eliz Alapítványa” címet vésték, miután 1910-ben Heim úr, egy Bécsben élő magánzó a megboldogult felesége emlékére 300.000 koronát (ebből 200.000 korona már az elhunyt végrendeletében szerepelt) ajánlott az Otthon befejezésére. 14 TETÕ ALATT A BERUHÁZÁS A Szeretetotthon fölé már 1908 őszén tető került, hála az építőbizottság fáradhatatlan elnökének, halmi Deutsch Sándor (1846–1909) földbirtokosnak, az Osztrák-Magyar Bank főtanácsosának. A téglafalak és tetőcserepek látványos növekedése mellett pedig megkezdődött a szakmai munka is, így például kiképezték a főnővért, Fischer Rózát (1865–1916), aki 1909 tavaszán megkezdte a betegápolónők képzését a Hevra Kadisa Hungária körúti Aggok Háza (ma az Uzsoki Utcai Kórház Krónikus és Rehabilitációs Belgyógyászati Osztályai foglalják el az épületet) üres termeiben. 15 AZ IZRAELITA ÁPOLÓNÕK „RENDJE” A fent említett ápolónői képzést 1909. február 10-én hirdette meg a Pesti Hevra Kadisa. A képzésre pályáz hattak a 18–30 év közötti „jó kül sejű”, egészséges izraelita vallású ha jadonok, illetve gyermektelen özvegyek, akik polgári iskolát végeztek, vagy legalább négy elemi iskoláról szó ló bizonyítvánnyal rendelkeztek és további, általános műveltségüket iga zolni tudták. Az egy éves képzés, mely után a növendékek bizonyítványt kaptak, részint kórházakban, részint pedig a lakhelyükül szolgáló helyen (eleinte az Aggok Házában), a gyakorlati képzés pedig az izraelita kórházban történt, illetve a Szeretetotthon megnyitása után az otthonban. A képzés végeztével három – esetleg két – éves magánápolónői szolgálat letöltésével nyertek felvételt a nővérek közé. 16 A Hevra Kadisa nővérképzőjének ötlete ugyan nem volt páratlan, de meglehetősen ritka. Az akkori Magyarországon csupán Pozsonyban volt hasonló intézet, melyet nagyjából egy évtizede indítottak, onnan pedig legközelebb Németországban voltak zsidó nővérképzők. A kurzusindítás híre tehát egész pezsdítően hatott az akkori közönségre, olyannyira, hogy az Egyenlőség főszer kesztő-helyettese, Komáromi Sándor (szül.: Haber Sámuel, 1866–1920) nem tudott elmenni a felhívás mellett, hogy azt csupán közzétegye, de terjedelmes cikket is írt a kezdeményezés üdvözlésére, melyben különböző izmusokat vélt felfedezni: „A betegápoló nővérek zsidó rendje tulajdonképpen egy modernebb szociális gondolat megvalósítása. Van benne egy kis feminizmus. Élethivatást adni a nőnek a családi élet keretén kívül is. [...] A keresztényeknél, ahol nagyobb szükség volt rá, ennek rég kitalálták a módját. A női rendek különféle címen és jelleggel ugyan, de mind ennek a szolgálatában állanak. Csak egy a hibájuk: az örökös lekötöttség, a lemondás az élet örömeiről mindörökre. A zsidó alkotás, illetőleg az ez idő szerint egyedül szóbajöhető zsidó ápolónők rendje sokkal liberálisabb szellemben született. Hogy úgy mondjuk, sokkal jobban simul az emberi természethez. Nem kíván lehetetlent. Számot vet olyan eshetőségekkel, hogy a fiatal fővel, tapasztalatlan ésszel, talán éppen a rajongás állapotában vagy idején tett fogadalom egy hosszú élet során be nem tartható. A szív megnyilatkozhatik és követelheti a maga jogát. A lekötöttség tehát nem örök. De az egzisztencia biztosítására való igény joga az egész élet tartamára biztosíttatik. Tetszése, belátása szerint élhet vele az igényjogosult; de amíg vele él – köteles terheit is viselni.” 17 1 Ujvári Péter (szerk.), Magyar Zsidó Lexikon. Budapest: Zsidó Lexikon, 1929. 700. o.; 2 K. S. „Két új intézmény”, Egyenlőség , 1906. 25. évf. 9. szám, 4–5. o.; 3 Uo.; 4 Komáromi Sándor, „A pesti chevra kadisa”, Egyenlőség , 1906. 25. évf. 20. szám, 5–6. o.; 5 „A pesti chevra kadisa”, Egyenlőség , 1906. 25. évf. 21–22. szám, 3–5. o.; 6 „A pesti izr. Szeretetház tervpályázata”, Magyar Építőművészet , 1907. 5. évf. 12. szám, 21, 32. o.; 7 „Hirek – A pesti chevra-kadisa uj intézményei”, Egyenlőség , 1906. 25. évf. 48. szám, 10. o.; 8 Komáromi Sándor, „A pesti chevra kadisa”, Egyenlőség , 1907. 26. évf. 14. szám, 4. o.; 9 Komáromi Sándor, „A pesti chevra kadisa beszámolója”, Egyenlőség , 1908. 27. évf. 13. szám, 6. o.; 10 „Hirek – A szeretház javára.”, Egyenlőség, 1908. 27. évf. 11. szám, 16. o.; 11 „Hirek – Jótékonyság.”, Egyenlőség , 1908. 27. évf. 41. szám, 11. o.; 12 „Hirek – 220.000 koronányi alapít vány”, Egyenlőség , 1906. 25. évf. 26. szám, 9. o.; 13 „Hirek – Nagy alapitványok”, Egyenlőség , 1908. 27. évf. 4. szám, 11. o.; 14 „Hirek – Háromszázezer korona”, Egyenlőség , 1910. 29. évf. 48. szám, 10–11. o.; 15 K. S. „A chevra kadisa egy éve.”, Egyenlőség , 1909. 28. évf. 12. szám, 5. o.; 16 Mezey Ferenc dr., Winterberg Gyula, „Hiredetmény”, Egyenlőség , 1909. 28. évf. 7. szám, 4–5. o.; 17 K. S. „Betegápoló nővérek”, Egyenlőség , 1909. 28. évf. 7. szám, 4. o.; A témában további írásos és képi forrás található a Lajta Béla Virtuális Archívumban (www.lajtaarchiv.hu), Csáki Tamás szerkesztésében.
