Egység, 2020 (30-31. évfolyam, 126-137. szám)
2020-01-01 / 126. szám
2020 JANUÁR | egység 19 HÁLÁCHÁ | JIDDISKÁJT AZ EGYIPTOMI „KÓSER” VAGYON Érdekes dolgot találunk az egyiptomi vagyon kapcsán a Tórában21 : „És mondta az Örökkévaló Mózesnek: ... Beszélj, kérlek a nép füle hallatára, hogy kérjenek, férfi az ő társától és nő az ő társnőjétől ezüst edényeket és arany edényeket.” A Talmud szerint22 „Isten könyörgött a zsidóknak, hogy vigyenek magukkal kincseket Egyiptomból, nehogy Ábrahám azt mondhassa, hogy az Örökkévaló a neki tett ígéret első részét, a rabszolgaságot23 teljesítette, de azt, hogy nagy vagyonnal távoznak majd a zsidók24 , azt már nem”. A kommentátorok csodálkoznak, miért könyörög az Örökkévaló, miért nem elég szólnia nekik. A fentiek alapján én arra következtetek, hogy talán Isten attól tartott, a nép ösztönösen irtózni fog a vétkes egyiptomiak vagyonától és nem szívesen veszik majd el. Ezért jelzi, hogy abban az adott esetben kimondottan helyeslendőnek tartja, hogy vigyenek a vagyonból. Ahogy arra egy korábbi írásomban25 már utaltam, a német kárpótlással kapcsolatban volt, aki erre a tórai történetre hivatkozva helyeselte az elfogadását. Mint írta, ahogy Egyiptomból helyes volt elvinni a vagyont a rabszolgaság után, ugyanúgy helyes elfogadni a német kárpótlást. MAIMONIDÉSZ: „EL KELL PUSZTÍTANI AZ ERETNEK ÁLTAL IRT TÓRÁT” A fentiek megismerése után érthetővé válik Maimonidésznek egy érdekes döntése. Azt írja26 a Talmud alapján27 : „Szent iratokat, azok kommentárjait és ma gyarázatait nem szabad elégetni, sem kézzel elpusztítani... abban az esetben, ha a zsidó írta ezeket szentség céljából. De ha egy zsidó eretnek ír egy Tórát, el kell azt égetni az összes benne levő istennévvel együtt. Azért mic va elégetni, hogy ne maradjon emléke az eretnekeknek és cselekedeteiknek”. A Talmudban le van írva, hogy az eretnek által írt Tóra nem szent, mert az írója nem hisz Istenben és írása nem isteni célból történik. Azonban nem szerepel a Talmudban, hogy meg is kell semmisíteni, honnan veszi ezt Maimonidész? Ennek a forrásai szerintem az előbb leírtak, ezekből vezeti le Maimonidész, hogy egy tárgy fennmaradása hirdeti a vétkes ember eszméit és cselekedeteit, ezért egyes esetekben ezeket kimondottan el kell pusztítani (mint a bálványimádó város és Ámálék esete kapcsán), más esetekben nem szabad hozzájuk nyúlni (mint a hámáni vagyon Eszter könyvé ben). NE ÁLLÍTSUNK EMLÉKET A NÁCI ESZMÉKNEK ÁRVEREZÉSSEL Mindezeket áttekintve már választ tudunk adni arra a kérdésre, hogy helyes-e elárverezni Hitler és más náci vezetők tárgyait, és ezzel reflektorfénybe helyezni őket mint fontos emberek tulajdonait. Ahogy korábban láttuk, a tórai szemlélet ezt elutasítja, mert ezek a tárgyak egyértelműen felidézik és emléket állítanak Hitler és a náci vezetők gyilkos ideológiájának, gyűlöletének, ami a hatmillió zsidó kegyetlen lemészárlásához vezetett. Egy percig nem szabad elnézőnek lenni, mellékes kis ügyként kezelni az ilyen relikviák áruba bocsátását, hisz a létező legsúlyosabb következményei voltak a tulajdonosaik gyűlöletének. A NÁCI NÉMETEK AZ AMALÉKI KATEGÓRIÁBA ESNEK Ez igaz minden hírhedt gonosztevőkhöz kapcsolódó tárgyra, ám a nácik esetében még súlyosabb a helyzet. Az ő bűneik súlyosságára külön rávilágít a Joszéf Dov Solo veitchik rabbi (1903–1993) által idézett vélemény, amit apja (vagy más források szerint a nagyapja) nevében mondott28 : Ámálék eszerint nemcsak egy valós népcso port, hanem egy eszme is, vagyis minden olyan népcsoport, amiben gyűlölet van a zsidó nép ellen és aminek tagjai tömeggyilkosságot terveznek vagy követnek el, az háláchikusan Ámálékká változik és minden amaléki törvény vonatkozik rájuk. Soloveitchik rabbi szerint a nácik egyértelműen az ámáléki háláchikus kategóriába esnek, és így vonatkozik rájuk az az előírás, hogy még a tárgyaikat se szabad meghagyni, hogy tisztelgő emléket állítsanak a náci vezéreknek. Ugyan vannak, akik határozottan elutasítják a fenti elképzelést arról, hogy Ámálék népcsoportból eszmévé változna, ami miatt a háláchikus kötelezettségeket például a nácikra lehetne vonatkoztatni, mégis egyértelmű, hogy a tórai szemlélet elutasítja, hogy a gonosz embereknek a tárgyaikon keresztül állítsanak példaképként emléket. A NÁCI RELIKVIÁK VESZÉLYT HORDOZNAK Valójában a náci relikviák kapcsán kétszer akkora veszéllyel kell szembenéznünk, mint más súlyos gonosztevő esetében, hisz sajnos léteznek ma is olyan neonáci csoportok, akik ugyanazokat a szélsőségesen gyilkos, rasszista eszméket terjesztik, mint Hitler. Ezeknek a csoportoknak a tagjai az ilyen tárgyakból inspirációt meríthetnek, ami újabb nagy tragédiákhoz vezethet. Ezért is kell mindent megtenni annak érdekében, hogy az ilyen tárgyak kereskedelmi forgalomba ne kerülhes-Hitler szülőháza
