Egység, 2020 (30-31. évfolyam, 126-137. szám)
2020-01-01 / 126. szám
JIDDISKÁJT | HÁLÁCHÁ egység | 2020 JANUÁR 20 senek és minden erővel megakadályozni, hogy a gyilkos náci eszmék követőihez eljuthassanak. Nem véletlen, hogy a háború után lerombolták a náci vezérek házait, így pl. a Berghofot, Hitler, Göring és Bormann otthonát Obersalzbergben, nehogy zarándokhellyé váljanak29 (ahogy történt egyébként Hitler szülőházával, aminek sorsa a mai napig nem dőlt el) 30. Ugyanezen okból döntöttek Hitler földi maradványainak jeltelen sírba temetéséről 1946-ban, majd teljes megsemmisítéséről 1970-ben31 . Mindez ugyanis nem a biztos benne, hogy a tórai szemlélet ezt az érvelést elfogadja, hiszen erre is érvényes lehet, hogy ennek a zenének az eljátszásával állítunk emléket egy fajgyűlölő, rasszista, gyilkos eszmének. Moshe Feinstein rab bi (1895–1986) egy vallásos zsidó ze neszerző kapcsán, aki nek magánéleti viselkedéséről kellemetlen pletykák keltek szárnyra, 1958-ban azt válaszol ta egy múlt kérdése, hanem a jelené és a jövőé: ez az egyetlen módja annak, hogy megakadályozzák, hogy ezek a helyek kegyhelyekké váljanak és inspirációul szolgáljanak újabb iszonyú bűnök elkövetéséhez. Ezek alapján úgy vélem, kimondhatatlanul dicséretes, hogy Abdallah Chatila üzletember ezt megvette és ígérete szerint gondoskodni fog róla, hogy zsidó kézbe kerüljön, ezzel lehetőséget adva arra, hogy a nácik bűneinek és eszméik iszonyatos voltának a bemutatására használják őket. Izrael Állam létezése óta létezik az országban egy nem hivatalos bojkott Richard Wagner (1813–1883), a nagy hatású 19. századi zeneszerző zeneművei ellen, mivel ő maga antiszemita eszméket vallott és a náci uralom népszerű zeneszerzője volt. Mivel Wagner, aki elsősorban operái révén vált világszerte híressé, ma is roppant népszerű, a bojkottot többször próbálták megtörni. Ez azonban mindeddig meghiúsult, mivel a holokauszttúlélők minden alkalommal határozottan kiálltak Wagner ellen, erős szavakkal érzékeltetve, miért elfogadhatatlan számukra a zenéjét játszani Izrael földjén: „Amikor a zsidókat mészárolták a táborokban, akkor a németek azt parancsolták, hogy a háttérben szóljon Wagner – legyen eltörölve a neve – zenéje és arra kényszerítették a zsidókat, hogy közben a dallamra énekeljenek. Érthetetlen, hogy Zubin Mehta [indiai] karmester, akit az Izraeli Filharmonikusok zenei igazgatójának neveztek ki [1977-ben], hogy engedheti meg magának, hogy idejöjjön Izraelbe és Wagnert játsszon, ugyanazt a zenét, aminek a hangjaira testvéreinket a halálba vitték”32 . Egy hasonló eset olyan nagy port vert fel, hogy 1993. július 21-én a Kneszet külön ülésen tárgyalta a kérdést 33. Mások azonban azt a véleményt képviselték, hogy el lehet választani az embert a művétől és attól, kik és mire használták azt fel. Még Chájim Dávid háLévi (1924– 1998) tel avivi szefárd főrabbi is azt írta34 , hogy „a zene, amit egy gonosz ember, mint Wagner írt, ha önmagában nem fejez ki gonoszságot, vagyis, ha valaki, aki nem tudja, ki a szerző, nem érzi ki belőle a gonoszságot, azt nem lehet tiltani, csak azt, ha magában a zenében érezhető a gonoszság”. Lehet, hogy én, aki két holokauszttúlélő gyermeke vagyok, érzékenyebben reagálok a témára, de nem vagyok 1 Az alábbi kapcsán lásd még héber nyelvű tanulmányom, in: Heárot ubiurim 1172. szám 80–90. oldal; 2 4Mózes 16:32-33. Lásd még Náchmani dész kommentárja uo.; 3 1Mózes 7:21-23. Lásd még RáSI uo. 6:7., 12. és Heárot ubiurim uo. 84–85. oldal; 4 5Mózes 13:13-17.; 5 Széfer háChinuch 464. parancsolat; 6 5Mózes 25:19.; 7 2Mózes 17:8-16. Lásd még MáLBiM kommentárja uo.; 8 RáSI 5Mózes uo. 18.; 9 1Sámuel 15:2-3.; 10 Uo. 13-23.; 11 Lásd még Ibn Ezrá kommentárja 5Mózes uo. 19.; 12 Mochiltá döRáSBI 126. oldal 12–14. sor; 13 Eszter 9:10., 15-16.; 14 Kommentárjában 2Mózes 17:16-hoz; 15 Lásd Eszter 3:1.; Midrás Möchiltá, Bösálách végén; 16 De lásd RáSI kommentárja Eszter 9:10-hez; 17 Michá 4:13.; 18 604. parancsolat 1:[1.].; 19 De az általánosan elfogadott vélemény elutasítja, lásd például Chjájé ádám 155:2.; 20 A 12. lábjegyzetben; 21 2Mózes 11:1-2.; 22 Bráchot 9a.; 23 1Mózes 15:14.; 24 Uo.; 25 Egység 104. szám 14-15. oldal; 26 A Tóra alapjainak szabályai 6:8.; 27 Gitin 45b.; 28 Lásd Heárot ubiurim uo. 86. oldal; 29 https://en.wikipedia. org/wiki/Berghof_(residence); 30 https://www.bbc.com/news/world-europe-37682298 ; https://en.wikipedia.org/wiki/Hitler_birthplace_memorial_stone ; 31 https:// en.wikipedia.org/wiki/Death_of_Adolf_Hitler; 32 Zchor – Kovéc tiud 2, Bné Brák 1982, 234. oldal; 33 Ennek jegyzőkönyve itt található: http://knesset.gov. il/tql/knesset_new/knesset14/HTML_27_03_2012_06-21-01-PM/19930721@19930721050@050.html; 34 Ászé löchá ráv responsum 3. kötet 4:12.; 35 Igrot Mose resposnsum EH 1. kötet 96. fejezet; 36 Ez az érvelés másképpen levezetve lásd Heárot ubiurim uo. 89–90. oldal; SZABAD-E HALLGATNI NÁCI ZENÉT? hozzá intézett kérdésre35 , hogy a korábbi kor szakából származó zenéjét biztosan lehet hallgatni, mert az olyan embernek emléket állít, aki vallásos életet élt. A későbbi, már megkérdőjelezhető viselkedésű kor szakából származó zenéjéről ezt írta: „még ezt is ne hezen tiltom [ti. a zene hallgatását és éneklését], ha ezek továbbra is jó, kóser zenék tartalmilag”. Véleménye szerint „egy olyan szent tárgy, mint egy Tóra, ami egy nagyon fontos dolog, az komoly emléket állít az írójának, és ez tilos Maimonidész szerint, ha gonosz ember volt. De a nem szent dolgok, pl. zene, gyógyszer vagy kocsi, nem állít komoly emléket és ezért lehet ezeket használni, még ha vétkes is az alkotója”. Én azonban nem vagyok benne biztos36 , hogy Feins tein rabbi egy olyan nagy horderejű esetről, mint Wagner és a hatmillió zsidó meggyilkolása kapcsán is ugyanígy nyilatkozott volna. Szerintem ezt megtiltotta volna.
