Egység, 2020 (30-31. évfolyam, 126-137. szám)
2020-01-01 / 126. szám
JIDDISKÁJT | HÁLÁCHÁ egység | 2020 JANUÁR 18 más előnyért, például rabszolgák zsákmányolásáért támadtak a zsidókra, hanem pusztán azért, mert gyűlölték őket7 . Ők voltak az elsők, akik mély gyűlölettel támad tak a zsidók ellen, miután azok kijöttek Egyiptomból és ezzel az amalékiták utat mutattak a későbbi támadóknak: ezért kell eltörölni az emléküket 8. Mit jelent az, hogy ki kell irtani Amalék „emlékét”? RáSI szerint ez azt jelenti, hogy a vagyonát is el kell pusztítani: „még az állatokra is [vonatkozik], hogy ne legyen Amalék neve említve még egy állat kapcsán se úgy, hogy azt mondják majd ez az állat Amaléké volt.” Milyen forrásra támaszkodik RáSI, amikor ezt állítja? Sámuel próféta könyvére, amiben a parancs végrehajtásáról olvashatunk, amit a próféta Saul királynak adott feladatul9 : „Így szól az Örökkévaló... menj és verd meg Amáléket, pusztítsatok el mindent, ami az övé s ne szánakozzál rajta... ökröstül, bárányostul, tevéstül, szamarastul”. Valamint10 : „Odament Sámuel Sáulhoz, és mondta neki Sául: Áldott legyél az Örökkévalótól, teljesítettem az Örökkévaló igéjét. Mondta Sámuel: Micsoda hát a juhoknak e hangja füleimben, meg a marhának hangja, amit hallok? És mondta Sául: Az amáléktől hozták, mivel szánakozott a nép az apró jószág és a marha legjaván azért, hogy áldozzanak az Örökkévalónak, a te Istenednek: a többit pedig elpusztítottuk. Erre szólt Sámuel Sáulhoz: ...Hát miért nem hallgattál az Örökkévaló szavára, hanem nekiestél a zsákmánynak és tetted, ami rossz az Örökkévaló szemeiben? Vajon olyan kedve van-e az Örökkévalónak égő- és vágóáldozatokban, mint abban, hogy hallgatunk az Örökkévaló szavára? Íme engedelmesség jobb az áldozatnál, figyelem a kosok zsiradékánál... Minthogy megvetetted az Örökkévaló igéjét, megvetett ő téged, hogy ne legyél király”. Sámuel próféta részletesebb magyarázatából11 , amivel egyértelműbbé teszi a Tóra szűkszavú előírását látjuk, hogy Ámálék emlékének a kiirtása kitér a vagyonukra is, mégpedig, ahogy a Midrás tanítja12 , azért, hogy „ne lehessen azt mondani, hogy ez a teve, ez a juh vagy ez a fa Amaléké volt”. Vagyis itt megint ugyanazt az elvet látjuk, hogy a gonosz ember tárgyai képviselik az eszméit és emléket állítanak annak. MÉG A PERZSA VAGYONRA SE TETTÉK RÁ KEZÜKET Ez az elv magyarázatot ad egy másik helyzetre is. A purimi történetben háromszor is kitér Eszter könyve arra, hogy a zsidók engedélyt kaptak arra, hogy védekezzenek és védekeztek is, de a zsákmányra nem tették rá kezüket” 13. Ezt olvasva felmerül a kérdés: ha megengedett volt a fegyveres védekezés, akkor nyilván joguk volt a zsákmányhoz is, miért nem éltek mégsem a lehetőséggel? Rábénu Báchjá (1255–1340) spanyol bölcs válasza sze rint14 mivel Hámán Ámálék leszármazottja volt 15 , bibliai tilalom volt a vagyonához, mint zsákmányhoz nyúlni 16. Hasonlóan lesz ez – teszi hozzá Rábénu Báchjá egy prófétai versre hivatkozva17 – a Messiás eljövetelekor is. Csakhogy, ha a perzsa vagyon egyenlő lenne az ámáléki vagyonnal, akkor nem lenne elég, hogy nem nyúltak hozzá, hanem el kellett volna pusztítaniuk. Ezért úgy gondolom, hogy Rábénu Báchjá nem tekinti a kétféle vagyont háláchikusan teljesen egyenlőnek, hanem az ámáléki vagyon tiltásából azt az elvet vezeti le, hogy a Tóra negatív kategóriába helyezi a nagyon vétkes ember vagyonát, mint olyan tárgyat, ami rosszat képvisel. Különös tekintettel arra, hogy a Michá nál olvasott vers egyáltalán nem kapcsolódik Ámálékhoz, csak ahhoz a tórai elvhez, hogy a vétkes ember vagyona rosszat képvisel, amihez nem nyúlunk. A VÉTKES EMBER VAGYONA MINDENKÉPPEN ROSSZAT KÉPVISEL A 19. században élt Galiciában, Joszéf Babad (1801–1874) hatalmas tudású ternipoli rabbi 1869-ben Minchát chinuch címmel jelentette meg az előbb említett Széfer háchi nuch-hoz írt kommentárját. Ez a háláchikus témákat új szempontból vizsgáló könyv megjelenése pillanatától kezdve szenzáció volt. Más egyebek mellett az ámáléki vagyon kérdését is tárgyalja18 és RáSI előbb idézett vé leményéről egyrészt azt írja, nem tudja, milyen forráson alapszik, másrészt, hogy se Maimonidész könyvében, se a Széfer háChinuch -ban nincs említés az ámáléki vagyon elpusztításáról. Véleménye szerint ez azt bizonyítja, hogy Ámálék emlékének a kiirtása a népre vonatozik csak, de a nép vagyonára nem. Érvelése szerint erre nem bizonyíték Saul király története, mert abban az esetben az Örökkévaló külön megparancsolta a vagyon elpusztítását Sámuel prófétán keresztül – vagyis ez nem egy általános érvényű előírás, hanem csak arra a szituációra vonatkozott. Azonban, még ha el is fogadjuk ezt a véleményt19 , ak kor is áll a fent részletezett tórai elv, miszerint a nagyon vétkes ember vagyona rosszat képvisel, ahogy láttuk az özönvíznél, Korách lázadásánál és a bálványimádó város kapcsán. (A valóság azonban az, hogy RáSI véleményét egy Midrás is alátámasztja, ahogy fent már idéztem20 .) Abdallah Chatilla Menachem Margolin rabbival beszélget (fotó: European Jewish Association)
