Egység, 2020 (30-31. évfolyam, 126-137. szám)
2020-05-01 / 130. szám
KILE | IZRAEL egység | 2020 MÁJUS 24 jött létre, bizonyos részeket pedig Jordánia és Egyiptom szállt meg. A palesztinai brit mandátum lejártával 1948-ban, ijár hónap 5-én (abban az évben május 14.), egy fél évvel korábban hozott ENSZ-határozat nyomán megalakult a modern kori Izrael Állam. Ez lett Izrael Állam függetlenségi napja. A kétezer éve száműzetésben élő zsidó nép ismét államot alapíthatott. Az állam létrejöttét leendő első miniszterelnöke, Dávid Ben-Gurion jelentette be Tel-Avivban, Herzl Tivadar hatalmas portréja alatt, óriási ünneplő tömeg előtt. Jeruzsálemben ostromállapot volt, ezért nem lehetett az ősi fővárosban kikiáltani a függetlenséget. Ben-Gurion beszédét a Kol Jiszráel (Izrael hangja) rádió élő egyenes adásban közvetítette. A híres beszéd e szavakkal kezdődött: „Ezennel kihirdetem Izrael Állam megalakulását”. Érdekesség, hogy a mandátum csak ijár hónap hatodikán járt le, mivel azonban ez a nap szombatra esett, a függetlenséget már előző nap, pénteken nap közben kihirdették azzal a kitétellel, hogy a palesztinai brit mandátum aznap esti lejártával lép csak életbe. Az örömöt beárnyékolta, hogy még aznap megkezdődtek az összecsapások az ország arab lakóival és a környező arab országokkal. Ez volt Izrael függetlenségi háborúja. És bár a harcok azóta sem szűntek meg, az ország él és virágzik. Jom háácmáut általános és nagyon szigorúan vett állami munkaszü neti nap, ünnepségek, családi és ba ráti összejövetelek napja. Az ország a függetlenségi naphoz vezető hé ten megtelik kisebb-nagyobb zászlókkal. Az autók ablakán is lobog a kék-fehér zászló, és az integet a kertekből és a házak ablakaiból is. Szó szerint kék-fehérbe öltözik min den és mindenki, akinek fontos e nap. Az állami óvodákban Izraelről szóló dalokat tanulnak a gyerekek, az iskolákban pedig részletesen megismerik a történelmi körülményeket. Jom háácmáut azonban elválasztha tat lan az azt közvetlenül megelőző Jom házikárontól, az emlékezés nap jától. Mielőtt megünnepelnénk fej - lődő és virágzó államunkat, fejet haj tunk azok előtt, akik az életüket ad ták azért, hogy mi itt lehessünk. A központi állami ünnepséget erev Jom háácmáutkor, vagyis este tartják a jeruzsálemi Herzl-hegyen. (Ahogy minden más zsidó ünnep, úgy ez is este kezdődik.) Felvonják az előző nap leeresztett kék-fehér zászlót, beszédek hangzanak el és tizenkét kiválasztott személy megy gyújtja az Izrael törzseit szimbolizáló tizenkét fáklyát „letiferet medinát Jiszráel” – Izrael Állam dicsőségére. A fáklyák fellobbantását minden évben olyan egyénekre bízzák, akik életművükkel példát mutatnak. Az egyenes adásban követhető fáklyagyújtás jelzi az izraeli hősi halottak emléknapjának végét és egyben az azt követő függetlenségi nap kezdetét. Természetesen elhangzik a Hátikvá, a nemzeti himnusz is. A A történelmi események összejátszásaként a XX. század közepére a szentföldi zsidó közösségnek lehetősége nyílt arra, hogy – egykori, kétezer évvel korábban elvett területének egy darabján – kikiáltsa a modern kori Izrael Államot. A formális függetlenedés előzményeként felsorolhatjuk a XIX. század végétől egyre inkább megerősödő cionista mozgalmat, illetve az ennek nyomán beindult alijahullámokat, az 1912-es, független zsidó államot ígérő Balfour-nyilatkozatot, a palesztinai brit mandátum lejártát, a XX. század első felének a holokauszt által betetőzött európai eseményeit, és természetesen a hazatérésről szőtt, kétezer éves álmot is. Fontos kiemelni, hogy ez utóbbinak semmivel nem volt kisebb szerepe az állam létrejöttében, mint a történelmi helyzetnek, hiszen kétezer éve imádkozunk a visszatérésért, kétezer éve fordulunk imáinkkal Jeruzsálem, a zsidó nép örök fővárosa felé és kétezer éve siratjuk a Szentély pusztulását. Az ENSZ 1947-es felosztási terve szerint két ország jött volna létre a mai Izrael területén: egy zsidó és egy arab államalakulat, melynek Jeruzsálem lett volna a nemzetközileg felügyelt, megosztott fővárosa. Az arab országok azonban már akkor is elutasították ezt a javaslatot – mely a mai napig az egyre inkább nyilvánvaló módon kivitelezhetetlen „kétállami megoldás” alapját képezi –, így a területen végül egy zsidó állam JOM HÁÁCMÁUT A FÜGGETLENSÉG NAPJA A zsidó év során a tórai ünnepeken kívül egyéb, történelmi eredetű jeles napokat is megünneplünk. Ezek közül kiemelkedik Izrael legfőbb nemzeti ünnepe, a függetlenség napja, héberül Jom háácmáut, mely a holokauszt emléknapjával induló, egyhetes meg emlékezés- és ünnepségsorozatot zárja. NAFTALI DEUTSCH ÍRÁSA
