Egység, 2020 (30-31. évfolyam, 126-137. szám)

2020-05-01 / 130. szám

Imádságok a járványok idejére A mostanihoz hasonló, világméretű járványt kiváltó betegségek végigkísérik az emberiség törté­­nelmét, és természetesen a zsidó szokások és imák között is találunk olyanokat, melyek ezekkel foglalkoznak. Most induló sorozatunkban ezekkel ismerkedünk meg. CHANA DEUTSCH ÍRÁSA IMÁK AZ EGÉSZSÉGÉRT HÉTKÖZNAP ÉS ÜNNEPEKEN A mindennapi imák között, a naponta háromszor el­­mondott Amidában szerepel a ״báruch rofe cholim” áldás: Gyógyíts meg minket, Örökkévaló, és meggyógyulunk, ments meg minket, és megmenekülünk, mert Téged dicsé­­rünk. Hozz teljes gyógyulást sebeinkre, mert Te, Örök­­kévaló Király hűséges és irgalmas vagy. Áldott vagy Te, Örökkévaló, aki meggyógyítja népe, Izrael betegeit. Más imáinkban is felbukkan a betegség és a járvány, például a nagyünnepi Unetáne tokejben: ״Újév napján lesz megírva és Jóm kipur napján megpecsételve... ki marad életben és ki fog meghalni, ... ki járványban... De a bűnbánat, az ima és a jótékony adakozás elhárítják a rossz végzést! A jól ismert Avinu Málkénu imában pedig ezt mondjuk: Atyánk, Királyunk, háríts el járványt... szövetséged tagjaifölül! A BETEGSÉGEK FELBUKKANÁSA A Tóra először Jáákowal kapcsolatban említi a beteg­­séget. A midrás szerint korábban az emberek hirtelen haltak meg, amikor megöregedtek, ám a harmadik ősapa időt kért az Örökkévalótól, lehetőséget a visz­­szatekintésre, számvetésre, megtérésre, hogy méltón elbúcsúzhasson szeretteitől. Az Örökkévaló eleget tett a kérésének, és elhozta a betegségeket a földre. Jáákov a halálos ágyán áldásokat osztott, ahogy apja és nagyapja tette. Ekkor jelentették Józsefnek J Mózes 48:1.): ״íme, atyád beteg”. Bár József pontosan tudta, hogy apja a ha­­lálos ágyán fekszik, mégis külön felhívták a figyelmét a betegségére, amit a Tóra egyébként Egyiptomhoz köt: ״Ha hallgatni fogsz az Örökkévaló, a te Istened sza­­vára és azt, ami helyes az ő szemeiben teszed, figyelsz parancsolataira, megőrződ mind a törvényeit: mindazt a betegséget, melyet Egyiptomra bocsátottam, nemfogom rád bocsátani, mert én vagyok az Örökkévaló, a te gyógyítód. (2Mózes 15:26.) BETEGSÉGEK FÖLDJE Egyiptom, metaforaként, a betegségek földje. Nem csak a tízcsapásban szereplő kelések és dögvész földje, hanem a legkomolyabb emberi betegségé, a túlzásé: a túlzott anyagiasságé, az eltúlzott felhalmozásé. Egyiptom saját kapzsiságának betege és egyben szolgája lett. A túlzást azonban mindig megelőzi a jólét: a felhalmozásnak sok­­szór képtelenek vagyunk gátat szabni. A fogyasztás, a birtoklás vágya, a soha nem elég érzése tartotta hatalmá­­ban Egyiptomot. A jólét megtestesítője és a legnagyobb felhalmozó maga József volt, aki okos előrelátásával megmentette ugyan az éhínségtől Egyiptomot és saját kiterjedt családját, ám egyben megalapozta a vég nél­­küli felhalmozás kultúráját is. Apja betegségének híre figyelmeztetés volt, nem csak egyszerű orvosi informá­­ció. Jáákov ősapa betegsége egy kor végét jelentette: az okos tartalékolás életet adott a népnek, az esztelen felhalmozás azonban a túlzott luxus kényelmét, egyben a felejtést és a beolvadásra való hajlandóságot jelentette a zsidók számára. A LELKŰNKBŐL FAKADÓ BETEGSÉG A Tóra arra tanít, hogy a teremtés csodás lehetőségeket biztosít a számunkra, ám ha visszaélünk vele, akkor ha­­talmas veszélyeket hordoz. Érdekes, hogy épp ezt hang­­súlyozzák sokan a mostani járvánnyal kapcsolatban. A túl sok semmiből sem egészséges. Fel kell ismernünk a bőség és a jólét áldása és a fölöslegesen sok birtoklá­­sának átka közti különbséget. Ez az, amit egyre gyak­­rabban hallunk manapság: korunk túlzó életmódjának véget kell vetni. Az észszerűség, az okos beosztás ideje jön, amikor újra megtanuljuk értékelni, amink van. A Tóra, a könyv, mely a világ ״alaprajza”, amiben min­­den megtalálható, természetesen ezt az útmutatást is tartalmazza. A fentiek mellett a Tóra egy spirituális eredetű be­­tegségről, az egyes embert sújtó, lepraszerű réw/Zról is beszámol. Ez nemcsak emberek bőrén vagy szőr­­zetén, hanem épületeken és használati tárgyakon, pl. ruhán is megjelenhetett. Elsősorban a pletykálkodás, a rossz nyelv, a mások rossz hírének keltése, illetve a felfuvalkodottság válthatta ki a Szentélyek idejében, és meghatározott ideig tartó elkülönítéssel, mikvében való megmerüléssel lehetett kigyógyulni belőle. Ne árts! - mondja a zsidóság, ám éppen ez az a parancsolat, melyet a cáráátban szenvedő áthágott. Mivel ez a bűn szétszakíthat közösségeket, tönkretehet családokat és emberi kapcsolatokat, a gyógyításához - az előírt áldó-20 egység 2020 MÁJUS

Next

/
Thumbnails
Contents