Egység, 2020 (30-31. évfolyam, 126-137. szám)
2020-04-01 / 129. szám
JIDDISKÁJT | TÖRTÉNELEM egység | 2020 ÁPRILIS 14 felélesztésében, melynek lényege: két beteg vagy nagyon szegény sorsú fiatalt kell összeadni a temetőben, a hozományukat pedig a közösségnek kell összeadnia. ,,És mikor pusztitó járványok dühöngtek a vészszel szemben tehetetlenül álló emberiség közt, akkor a vallásos és istenfélő emberek adakozásából összegyűjtöttek egy nagyobb összeget. Aztán kikerestek maguk közül egy szegény és árva leányt, meg egy szegény és dolgozó fiut és összeházasították őket. A legenda ezüst gyöngyü és rejtélyes szavai szerint ezt az esküvőt künn, a holtak birodalmában, a csendes és porladó holtak között kell meg tartani...” – olvasható a miskolci Reggeli Hírlapban. 2 NEM-ZSIDÓ SAJTÓVISSZHANG A korabeli sajtóban számos hasonló híradás olvasható akár a spanyolnáthával, de kisebb lokális járványokkal kapcsolatban is. A tudósítások több esetben írnak a különös temetői esküvőről, amelynek célja a járvány megállítása volt. Több ilyen hír jelent meg nem zsidó lapokban az első világháború idején. Fuchs Benjámin nagyváradi ortodox főrabbi engedélyével 1918 októberében, amikor a spanyolnátha tömegesen szedte áldozatát, egy fiatal pár esküvőt tartott a nagyváradi zsidó temetőben. Fuchs rabbi azt is elrendelte, hogy hétfőn, szerdán és pénteken tartsanak böjtöt, hogy a járvány mihamarabb megszűnjön – számol be a Székely nép 1918. októ beri számában. Az újságban az is olvasható, hogy a különös szokást a nem-zsidók is figyelemmel kísérték, és remélték, hogy a járvány mindenki számára meg fog szűnni. 3 Weisz Samu és Grünberger Regina, 1918. október 20-án házasságot kötöttek Ungváron, az izraelita hitközség temetőjében. A fiatal pár részére a hitközség 6000 korona hozományt gyűjtött-olvasható egy következő híradásban, amely az Ung nevű, Ungváron megjelenő helyi híreket közzé tevő újság 1918. októberi számában jelent meg. 4 1911-ben skar látjárvány dúlt Mára marosszigeten. Sok áldozata volt a betegségnek a helyi zsidó hitközségnek is. A helyiek úgy dön töttek, hogy ha Istennek tetsző tet tet hajtanak végre, megszűnik a jár vány. El határozták ezért, hogy egy 26 A SPANYOLNÁTHA A 20. század első nagy járványának, az influenzaszerű tünetekkel járó spanyolnátha-járványnak 1918–1919-ben 20-21 millió áldozata volt. Magyarországon 1918 októberében 44 ezren haltak meg a betegségben. A járvány jelentősen érintette a magyar zsidóságot is. „Apai nagyanyám, Jakobo vics Mórné lánykori neve Lefkovics Katalin, zsidó neve pedig Gitl, 1857-ben született Homonnában. Nem tudok róla szinte semmit, mert születésem előtt halt meg. 1918-ban influenzajárvány dúlt a városban, amelynek a nagyanyám is áldozatául esett” – meséli Marta Jakobovics holokauszttúlélő. 1 A zsidó családtörténetekben számos hasonló esetről értesülhetünk. A pusztító járványra mindenki a megoldást kereste. A betegség nem szűnő tombolására a vallásos zsidóság egy különös régi haszid szokást elevenített fel, bízva a járvány megszűnésében. Az ortodox közösségek ehhez kérték a csodarabbik tanácsát. A miskolci ortodox hitközség rabbijai, látva a spanyolnátha áldozatainak nagy számát, Bodrogkeresztúrra utaztak, ahol a híres rabbi, Reb Sájele segítéségét kérték a hagyomány ESKÜVŐ A TEMETŐBEN Egy különös zsidó szokás járványűzésre Az 1873-as kolerajárvány idején Hajdúnánáson furcsa jelenségre figyeltek fel a helyiek. Zsidó esküvőt tartottak a város zsidó temetőjében, abban a hiedelemben, hogy ezáltal megszűnik a járvány. A zenét cigány muzsikusok szolgáltatták. De vajon honnan ered ez a különös szokás? CZINGEL SZILVIA ÍRÁSA 2020 Bné Brák ELI SCHLEZINGER FOTÓJA
