Egység, 2020 (30-31. évfolyam, 126-137. szám)
2020-01-01 / 126. szám
egység | 2020 JANUÁR 12 HOHMECOLÓ | KITEKINTŐ iraki kormányfő, Rásid Ali uszítása nyo mán véres pogromokat rendeztek Bagdadban. IZRAELI HOLOKAUSZTTÚLÉLÕK KÖZPONTI SZERVEZETE A korábbi évtizedekben sok kritika érte az izraeli kormányt azzal kapcsolatban, hogy nem biztosítja megfelelően a túlélőket megillető jogokat, illetve igazságtalan a támogatások elosztása. 2010-ben az állami Holokauszttúlélők Jogainak Hatósága, mely az 1939 és 1945 között náci megszállás alatt lévő országokból érkezett, illetve a náci zsidóüldözés elől elmenekült polgárokért felelős, egy ernyőszervezetet, az 55 különböző, túlélőket képviselő Izraeli Holokauszttúlélők Központi Szervezetét ruházta fel az érdekképviselet ellátásával. A szervezet számos területen fejti ki tevékenységét: az egyenlőtlenül elosztott juttatások kompenzálástól a holokauszt emlékének megőrzésén át a túlélők és családjaik otthoni segítéséig. SEGÍTSÉG A BÜROKRÁCIÁBAN A jogvédő szervezet működésére igen nagy igény mutatkozik, mert a felmérések szerint az izraeli holokauszttúlélők egynegyede, tehát mint egy ötvenezer ember a szegénysé gi küszöb alatt él. Az ő életkörülmé nyeik javításáért hívta életre Avi - va Silberman ügyvéd az Aviv alapít ványt, mely díjmentesen segíti az idős embereket, hogy a bürokratikus akadályokat leküzdve segítséget kap hassanak. Ez különösen fontos a volt Szovjetunió országaiból érkezett bevándorlók számára, akik eleve kedvezőtlen anyagi körülmények közül érkeztek, egészségügyi állapotuk jellemzően rosszabb, mint izraeli kor társaiké és előrehaladott koruk miatt sokuk számára nehézséget okozott a beilleszkedés és a héber nyelv elsajátítása. Ezenfelül a német kárpótláshoz szükséges formanyomtatványokat németül vagy angolul kell kitölteni, ami további rétegek számára teszi nehézkessé vagy lehetetlenné az igénylést. A 12 éve működő szervezet eddig több mint 400 millió sékelnyi (33,8 milliárd Ft) olyan támogatást harcolt ki a túlélők számára, melytől e segítség nélkül nagy valószínűséggel elestek volna. „Több ezer olyan embert értünk el, akik nem voltak tisztában a nekik járó, a Pénzügyminisztériumtól, Németországtól és különböző szervezetektől igényelhető juttatások mibenlétével. Az ügyfeleink 50%-a korábban egyáltalán nem részesült semmilyen támogatásban” – mondta Silberman. A TÚLÉLÕK HÁTRÁNYOS HELYZETE „A túlélők körében tapasztalható szegénység egyik oka, hogy sokuk nem volt képes szakmát tanulni vagy a traumák miatt kialakult pszichológiai problémáik miatt kerültek hátrányba a munkaerőpiacon” – tette hozzá Silberman. További gondot jelent a kárpótlási összegek igazságtalan elosztása. Azok a túlélők, akik 1953 után érkeztek Izraelbe, elestek a Németország ál tal folyósított pénztől, mert a két or szág közötti kárpótlási megállapodást 1952-ben írtak alá, és az izraeli kormány döntése alapján csak azok jogosultak rá, akik a kifizetések megkezdése, tehát 1953 előtt vándoroltak be. „Olyan eset is előfordult, hogy egy testvérpár egyik tagja 1953 előtt, másik tagja pedig 1953 után alijázott. Ugyanabba a gettóba zárták őket, ugyanabban a koncentrációs táborban szenvedtek, mégis csak egyikük jogosult a támogatásra” – mondta az ügyvéd. HOLOKAUSZTTÚLÉLÕK A ZSIDÓ ÁLLAMBAN Napjainkban Izraelben él a legtöbb ho lokauszttúlélő. Legnagyobb részük a felszabadulást követő években érkezett az országba – az állam alapítás előtt gyakran ciprusi ki térővel, ahol a brit hadsereg tartott fent táborokat a letartóztatott il legális bevándorlók számára –, de sokan települtek át az 1956-os magyar forradalom és az 1968-as lengyel zsidóüldözés idején is, illetve a Szovjetunió felbomlását követő, nagy alijahullámmal. Közvetlenül a háború után elsősorban Ausztriából és Németországból érkeztek bevándorlók, a legtöbben pedig – köztük a magyarországi túlélők zöme is – az izraeli függetlenség 1948-as kikiáltása és 1951 között jöttek. Az arab országokból valamivel később, az ötvenes-hatvanas évek során települtek át, amikor helyzetük már tarthatatlanná vált az üldöztetések miatt. Az izraeli holokauszttúlélők száma évről évre csökken. Jelenleg mint egy 200 000 ember tartozik e cso portba, de öt-hat év múlva feltehetően már csak százezren lesznek, s átlagéletkoruk addigra meghaladja a 85 évet. 2030-ra már csak 50 000 túlélőt jósolnak, akik mind 90 év felettiek lesznek. Az izraeli holokauszttúlélők 65%a Európában született. Közülük 36% érkezett a volt Szovjetunió terü letéről, 12% Romániából és 6% Len gyelországból. Talán meglepően hangzik, de a túlélők fennmaradó 35%-a Észak-Afrikából (elsősorban a francia Vichy-kormány által irányított Marokkóból és Algériából) és Irakból érkezett a zsidó államba, ahol a ma palesztin nemzeti hősként tisz telt egykori jeruzsálemi főmufti, Hádzs Ámin Huszeini és a nácibarát HOGYAN ÉLNEK TÚL A TÚLÉLŐK? A zsidó államnak komoly feladatot jelent az ott élő holokauszttúlélők anyagi, mentális és egészségügyi ellátása. Számos kritika éri ezzel kapcsolatban az állami szervezeteket, ugyanakkor rengeteg hasznos és szívmelengető kezdeményezéssel is találkozhatunk. NAFTALI DEUTSCH ÍRÁSA FOTÓ: PIXABAY
