Egység, 2019 (29-30. évfolyam, 114-125. szám)
2019-02-01 / 115. szám
2019 FEBRUÁR | egység 21 HÁLÁCHÁ | JIDDISKÁJT esik, 1840-ben e napon mentette fel Abd al-Madzsid szultán a közösséget egy vérvád alól. A zsidó közösség tagjait egy gyermek meggyilkolásával vádolták, bebörtönözték és megkínozták őket, ám a fiú később élve előkerült, és a szultán éppen Purim napján adott ki egy firmánt a zsidók ártatlanságáról – attól fogva a rodoszi zsidók kettős ünnepet ültek e napon. Bár a hagyomány szerint bizonyos időszakokban tartózkodunk az ünnepléstől, ha egy helyi Purim ezen időszakok valamelyikére esett, mégis megünnepelték. Így volt ez például a candeai Purim mal (tévét 18), illetve a hevroni Ibrahim pasa Purimjá val (áv 1.), melyek a Szentélyt sirató, háromhetes gyászidőszakra estek. A LEGTÖBB PURIMOT ÜNNEPLÕK Voltak olyan közösségek, melyek bővelkedtek Purimokban. Az itáliai Ancona városában például nem keve sebb, mint négy helyi Purimot tartottak számon, emlékezve különféle katasztrófákra, melyek a XVII-XVIII. században fenyegették a közösséget: földrengés (1690. tévét 21.), tűzvész, amely elkerülte a zsinagógát (1741. tisri 15), egy másik tűzvész (1775. ádár 24.) és a közösség megmenekülése a csőcseléktől (1797. svát 12.). A megelőző napon minden egyes esetben közösségi böjtöt tartottak, és mind a böjtnapon, mind pedig magán az ünnepnapon speciális ünnepi imákat mondtak. CSALÁDI PURIMOK Máskor nem egész közösségek, csak egy-egy család megmenekülését ünnepelték a leszármazottak. Ilyen például a Povidl (szilvalekvár)-Purim (ádár 10.) történe te. 1731-ben a csehországi David Brandeis szilvalekvárt adott el egy keresztény könyvkötőnek, aki nem sokkal a Az Encyclopaedia Judaica egészen pontosan 98 kis Purimot sorol fel, és egykor valószínűleg ennél sokkal több létezett. Ezek olyan napok, melyeken egy város vagy egy család megemlékezik a katasztrófától vagy pusztulástól való csodás megmeneküléséről. A kis Purimok történetében rendszerint felbukkan egy antiszemita uraság és a csoda motívuma, mely a megmenekülést hozza a közösség vagy család számára. AZ ALEXANDRIAI ZSIDÓK ESETE AZ ELEFÁNTOKKAL Már Josephus Flavius is ír egy alexandriai Purim ról, aminek az eredője valamikor a polgári időszámítás kezdete előtti II. században volt. Az Apion ellen című művében beszéli el, hogy II. Kleopátra és Ptolemaiosz Physcon trónért folytatott harcában két zsidó katonai vezető, Oniász és Doszitheosz a trónon levő királynőt védte csapataival. Physcon megfenyegette őket, hogy amennyiben Kleopátra hadserege nem hódol be neki, megöleti az általa fogva tartott alexandriai zsidókat. Zsidó foglyait meztelenül láncra verette, és lerészegített elefántjait küldte ellenük. Az elefántok azonban, ahelyett, hogy előrefelé haladva a zsidókat taposták volna halára, hajtóik ellen fordultak, és azok vesztek oda. Physcon ráadásul félelmetes égi látomást látott, ami miatt nem merte többé bántani a zsidókat, emellett egyik ágyasa is könyörgött neki, hogy hagyja futni a halálra ítéleteket, így a zsidók megmenekültek. „VÉLETLEN” EGYBEESÉSEK Egyes kis Purimok egybeesnek más ünnepekkel, mint például a szukotra eső anconai Purim vagy a car pentrasi Purim, melyen azt ünneplik, hogy a közös ség tagjai peszách utolsó napján menekültek meg egy vérvádtól. A rodoszi Purim az eredeti Purim napjára FIRHANG PURIMTÓL A SZILVALEKVÁR PURIMIG Ádár hó 14. napja – Purim. Hacsak nem Jeruzsálemben van az ember, mert akkor ádár 15. Illetve hacsak nincs szökőév – mint például az idén is. Akkor ugyanis a második ádár hónap 14-re esik Purim, az első ádár 14-én pedig csupán a naptár jelöli „Purim kátán”-t, kis Purimot, mint olyan napot, amelyiken Purim lenne, ha nem lenne szökőév. A zsidó naptárakban itt-ott egyéb helyeken is felbukkannak „Purim kátán”-ok, vagy másként: helyi Purimok. Mikor vannak ezek és miért ünnepeljük őket? DÉNES ANNA ÍRÁSA
