Egység, 2019 (29-30. évfolyam, 114-125. szám)
2019-02-01 / 115. szám
JIDDISKÁJT | HÁLÁCHÁ egység | 2019 FEBRUÁR 22 lekvár elfogyasztása után meghalt. Brandeist, feleségét és fiát börtönbe vetették azzal a váddal, hogy mérgező ételt adott el egy kereszténynek. Később a bíróság elvetette a vádat, és megállapította, hogy nem a lekvár okozta a könyvkötő halált, így a családot szabadon engedték. Brandeis Sir HáMáálot leDávid címmel tekercset írt, melyet leszármazottai még a XIX. században is rendre felolvastak a család szabadulásának napján. FIRHANG PURIM A különlegesen jelentős Purimok külön nevet is kaptak, így például a messze földön híressé vált függöny-Pu rim (Vorhang-, vagy Fürhang-Purim). 1623 telén történt, hogy Liechtenstein Károly herceg damasztfüggönyeinek lába kélt. A prágai polgármester azonnal nyomozást rendelt el. A függönyök ügyét kihirdették az egész városban, és az egyik prágai zsinagóga sámesza, Chánoch Altschul, körbejárt a közösségben, és tudósította a híveket az eseményekről. Nem sokkal azután, hogy körútjáról hazatért, egy bizonyos Joszef Thein nevű ember jelent meg nála a függönyökkel, azt állítva, hogy két katonától vásárolta őket, és megeskette Chánochot, hogy nem árulja el senkinek, honnan kerültek hozzá a textilek. A sámesz azonnal útra kelt, és elvitte a függönyöket a közösség vezetőjéhez, Jacob Teomimhoz, aki átadta azokat a polgármesternek, aki ragaszkodott hozzá, hogy árulják el neki, kitől származnak. A sámeszt, aki tartotta ígéretét és a közösség vezetőjét is halálra ítélték, ám végül Chánoch elárulta Teomimnak, hogy a függönyöket Theintől kapta, így a polgármester elrendelte, hogy Teomimot engedjék el, ám Theint kerítsék elő, akár a föld alól is, különben másnap reggel kivégezteti Chanochot, a közösséget pedig pénzbüntetésre ítéli. Thein megkerült, és az idősödő sámeszt a polgármester szabadon engedte. Itt következik egy további csavar a történetben: Joszef Thein testvére, Mirl felkereste egykori barátját, a kikeresztelkedett és papként tevékenykedő Gadl Emmerichet, és az ő segítségével meggyőzték a polgármestert, hogy hatalmas fizetség fejében ugyan, de engedje szabadon Joszef Theint. Hab a tortán, hogy a pappá lett zsidó végül is megtért, ám eljátszva a saját halálát, el kellett szöknie Prágából, mivel a zsidóságba való visszatérés főbenjáró bűnnek számított. Chánoch, a sámesz halála előtt az egész történetet rögzítette írásban, és elrendelte utódai számára, hogy minden évben olvassák azt fel tévét hó 22-én. II. MÁTYÁS ÉS A PURIM Külön nevet kapott a Fettmilch-Purim , melynek ese ményei 1612-16. között bontakoztak ki a németországi Frankfurt-am-Mainban. A városban nagy és erős zsidó közösség élt. A történetünket közvetlenül megelőző időszakban, 1610-ben nagyjából 2200 zsidó lakott a Judengasséban. 1612-ben a zsidók felé rendkívüli módon eladósodott helyi kereskedők panaszai nyomán a városvezetés elrendelte, hogy a kamatot 12-ről 8 százalékra csökkentsék, a szegényebb zsidókat telepítsék ki A HELYI PURIM MEGÜNNEPLÉSE Speciális, a szóban forgó eseményt leíró megila (tekercs) felolvasása, a menekülés történetének elmesélése. Egyes városokban nemcsak az otthonokban, hanem nyilvánosan, a zsinagógákban is felolvasták a te kercseket. Az adott alkalomra írt dalok és liturgikus költemények felolvasása. Ezek egy részét a purimi és chanukai „Ál hániszim” – a csodákért mondott ima mintájára írták, és az Ámidába, vagyis a főimába, valamint az étkezés utáni áldásba is beleillesztették a megfelelő napon. Egyes közösségekben még Hálelt, hálaadó imát is mondtak a jeles napon, annak ellenére, hogy az eredeti purimi imarendnek ez nem része. · A jeles napot megelőző nap böjtnap · Ünnepi lakoma · Adományok a szegényeknek, esetleg misloách mánot (valódi purimi küldemények) · Munkaszünet a városból. Ez utóbbi rendelet végrehajtását meg is kezdték, ám a kamatcsökkentést a város polgárai és az uralkodó is megvétózta. Az eladósodott kereskedők indulatai azonban nem csökkentek, és 1614-ben Vinzenz Fettmilch, az egyik kereskedőcéh mesterének vezetésével betörtek a gettóba, és kirabolták a boltokat és a zsidók otthonait. A város polgárai egy közeli temetőbe menekítették a zsidókat, ám az őrjöngő csőcseléket meg sem próbálták megállítani, és majdnem egy nap telt el addig, amíg a városvezetés katonákat küldött a megfékezésükre. Két zsidó vesztette életét, és a Judengasse minden egyes lakosa elveszítette minden tulajdonát. Az uralkodó, Habsburg Mátyás német-római császár, aki II. Mátyás néven magyar királyként is uralkodott, végül elrendelte, hogy Fettmilchet és négy társát elfogják és lefejezzék. Nem sokkal később a zsidókat, szintén a császár parancsa nyomán, ünnepélyes keretek közt kísérték vissza a kifosztott gettóba, melynek kapuja fölé az uralkodó még a címerét is kifüggesztette, jeléül annak, hogy a gettó a saját személyes felügyelete alá tartozik. Erre 1616-ban, ádár hó 20-án, majdnem egy héttel Purim után került sor, és ezt a napot ünnepelték meg azután sokáig Fettmilch-Purim néven. Az események nyomán íródott héber és jiddis nyelven az ún. Vincent-megila. Azt mondják, még a Chátám Szofer is megőrizte ezt az ünnepet, bár nem böjtölt a megelőző napon, ahogy az Frankfurtban szokás volt. egység | 2019 FEBRUÁR 22
