Egység, 2019 (29-30. évfolyam, 114-125. szám)
2019-02-01 / 115. szám
JIDDISKÁJT | KISOKOS egység | 2019 FEBRUÁR 20 SZOMBAT AZ ŰRBEN ÚJÉVEK SZÉLES VÁLASZTÉKA A zsidó naptár első hónapja a tavasz első hónapja, mely ádárt követi: niszán – e hónap elseje a királyok és az ünnepek újéve, ettől fogva számoljuk a hónapokat, és a királyok uralkodásának is ez a hivatalos évfordulója, bármikor kezdtek is uralkodni. „Ez a hónap legyen számotokra az első a hónapok között” – mondta Isten Mózesnek és Áronnak (2Mózes 12:2.). És itt következik a csavar: bár a hónapok közül niszán az első, a zsidó év első hónapja mégis tisri, a hetedik hónap. Ennek első napja az első emberpár megteremtésének évfordulója, a zsidó újév, ros hásáná. Az éveket ettől a naptól kezdve számítjuk, így például az idei az 5779-es év. Ros hásáná jelzi a smitá és a jovel év kezdetét is. A bonyodalmakat még tetézi két további újév, a fák újéve (tu bisvát, svát hó 15.), mely nap a fák életkorának, illetve a tized kiszámításának szempontjából meghatározó (ezeknek további háláchikus vonzatai vannak), valamint az állatok újéve (elul 1.) A SZOMBAT KIJELÖLÉSE És hogy honnan tudjuk, hogy melyik nap melyik, vagyis melyik nap a szombat, és mihez viszonyítsuk a többi szombatot? Másként, melyik volt az első sábát, amelyet a zsidó népként tartottak meg a tóraadás után, és amitől kezdve nyilvánvalóan folyamatos a szombattartás hagyománya? A kétezer évvel ezelőtt írt Midrás Rábá szerint a tóraadás utáni pénteken, amikor dupla adag manna hullott az égből, hogy szombatra is elegendő legyen, a nép Mózeshez ment, és megkérdezte, hogy ennek vajon mi lehet az oka. A bölcs vezető így válaszolt: „Lássátok, hogy az Örökkévaló nektek adta a szombatot”. Miért a „lássátok” szót használja? Azért, magyarázza a midrás, mert ha bálványimádók kérdőjeleznék meg azt, hogy éppen azon a napon tartózkodnak a munkától, akkor mondhassák nekik: „Látjátok, ma van szombat, mert a mai napon nem hullik manna az égből”. Így tudhatjuk bizonyosan, hogy melyik melyik nap a naptárban. Bizonyos, speciális helyzetekben felmerül a kérdés, hogy mikor is van szombat, vagy mettől meddig tart. Ilyen például a dátumvonal áthelyezésének kérdése, a sark-kör környékén tartott szombatok esete vagy akár az űrben megtartandó szombatok ügye. Nemrégiben emlékeztünk meg a tragikus végű Columbia űrsiklón utazó első izraeli (és harmadik zsidó) űrhajós, Ilán Rámon halálának évfordulójáról. Bár ő maga nem volt vallásos, az egész zsidó nép képviselőjének érezte magát, és ezért fontos volt számára, hogy kóser ételt egyen, és amennyire csak lehetséges, betartsa a parancsolatokat. Ezért kérdést intézett a gyakorlóhelyül szolgáló Cape Canaveral (Florida) Chábád rabbijához, Zvi Konikov rabbihoz, aki sok tóratudóssal konzultálva végül a következőket mondta az űrbeli szombattartásról: az űrsikló 90 percenként kerüli meg a földet, tehát 90 percenként van naplemente, vagyis meglehetősen gyakori és rövid sábátokkal kellene számolni. Azonban elképzelhető, hogy egyáltalán nem kell szombatot tartani az űrben, hiszen nem földi időt érzékel ott az űrhajós. A végső döntés az volt, hogy a kilövés helyszínének időpontjait kell követni, és eszerint megtartani a szombatot – amennyire csak lehetséges. Hasonlóképpen döntöttek már korábban olyan sarkutazók esetében, akik az Északi- vagy Déli-sarkon kívántak szombatot tartani: annak a földrajzi helynek az időpontjait kell követni a szombat tekintetében, ahonnan érkeztek. Olyan közösségekben, ahol nyáron heteken át nem megy le a nap, kétféle utat követhetnek, melyeknek alapja a gdanski Jiszráel Lipschutz rabbi véleménye. Az egyik az, amit fentebb idéztünk: az utazó a kiindulási helye függvényében ünnepli a szombatot. Ez azonban ahhoz vezet, hogy mindenki máskor tart szombatot. Így sok helyen a legközelebbi zsidó közösség időpontjai szerint tartják meg a szombatot, de még így is nagyon későre tolódhat a sábát bejövetele, és sokszor csak vasárnap reggel búcsúztatják el a szent napot a hávdálá szertartással. A Báál Sem Tov tanítására alapozva – mely szerint mindannyian Jeruzsálem felé tartunk – Norvégiában szokás, hogy a nyári hónapokban akkor hozzák be a szombatot, amikor Jeruzsálemben kezdődik.
