Egység, 2019 (29-30. évfolyam, 114-125. szám)
2019-02-01 / 115. szám
2019 FEBRUÁR | egység 19 KISOKOS | JIDDISKÁJT szemtanúkra. A Szentély lerombolását követő negyedik században azonban, amikor a zsidóüldözés és az elnyomás veszélyeztette a Szánhedrin létét, a bölcsek szigorúan titkos feljegyzéseire alapozva II. Hilél bevezette a ma is használatos, kötött naptárrendszert. Ez a naptár természetesen a Hold és a Nap változásain alapul, és egyaránt figyelembe veszi az ösz szetett asztronómiai számításokat és a vallási követelményeket ahhoz, hogy elképesztően pontos rendszert állítson elénk. A holdhónapok körülbelül 29 1⁄2 naposak, de mivel természetesen nem praktikus fél napokkal számolnunk, a hónapok hol 29, hol 30 naposak. Előbbit chodes chászernek (hiányos hónap), utóbbit chodes málenek (teljes hónap) neve zik. Kilenc hónap hossza kötött a naptárban, de chesván, kiszlév és ádár meghatározott szabályok szerint változhat, és e hónapok napjainak száma szerint lesz az év teljes, hiányos, vagy rendes. A hónapok első napja, valamint a harmincnapos hónapok utolsó napja ros chodes, a hónap feje, jeles, a hétköznapnál ünnepélyesebb nap a naptárban, speciális imákkal, tóraolvasással. A kötött naptár biztosítja azt is, hogy bizonyos ünnepek ne essenek bizonyos napokra, megelőzve ezzel háláchikus bonyodalmakat. Bölcseink azt is meghatározták, hogy a szökőhónap az ádár hó legyen, ez az a hónap, melyet megkettőznek szökőévben. Ilyen esetben az első ádár 30 napos, a második 29, és az ünnepek, illetve jeles napok mind a második ádárra esnek. Az évek átlagosan 354 naposak (chesván és kiszlév változó hossza miatt lehet 353, vagy 355 napos is), a szökőévek ennél 30 nappal hosszabbak. A nagyjából háromévenként beiktatott ádár biztosítja, hogy a tavasszal megünneplendő peszách hónapja, niszán mindenképpen tavasszal és (Izraelben mindenképpen) tavaszias körülmények között legyen megtartható, megfelelően a fenti idézetnek. NAPOK És lett este, és lett reggel, egy nap... (1Mózes 1:5.) Ebből a mondatból tudjuk, hogy a napok este kezdődnek. A háláchá szerint a napok az est leszálltától az est leszálltáig tartanak. Ezért van az, hogy a szombat péntek este kezdődik, és ha valaki napnyugta után született, annak „a következő napon” van a születésnapja. Amikor tehát egy naptárban azt látjuk, hogy ma álef ádár, vagyis ádár hónap első napja van, akkor az úgy értendő, hogy háláchikus szempontból az előző estétől kezdve egészen ma estig ádár hónap elseje van. Ettől függetlenül nem teljesen világos, hogy mikor kezdődik valójában az este, vagyis a következő nap. A napnyugtától (skiá) a csillagok feljöve teléig (cét hákochávim) tartó szürkület ugyanis meghatározatlan időszak (bén hásmásot), ezért kezdődik a szombat és az ünnepek napnyugtával, a nap lehetséges kezdetének legkorábbi időpontjával, és végződik a lehetséges legkésőbbi időponttal, szombat este a csillagok feljövetelével. (A bén hásmásot időszakban született fiúk esetében rabbival kell konzultálni a brit milá napjának kiszámítása miatt). Az esküvői szertartást sem tartják szürkületkor, mivel a házassági szerződésben rögzíteni kell a pontos dátumot. Ha esetleg lekésték a naplementét, akkor kivárják a teljes besötétedést, hogy ne merüljön fel kétség a dátumot illetően. ÁDÁR JANUÁR NISZÁN IJÁR SZIVÁN TÁMUZ ÁV ELUL TISRI CHESVÁN KISZLÉV TÉVÉT SVÁT FEBRUÁR MÁRCIUS ÁPRILIS MÁJUS JÚNIUS JÚLIUS AUGUSZTUS SZEPTEMBER OKTÓBER NOVEMBER DECEMBER
