Egység, 2019 (29-30. évfolyam, 114-125. szám)
2019-02-01 / 115. szám
JIDDISKÁJT | KISOKOS egység | 2019 FEBRUÁR 18 „terhes év” van (3., 6., 8., 11., 14., 17. és 19.), a megszokottnál eggyel több, 13 hónappal, kiegyenlítve a két égitest által meghatározott évek különbségét. A NAPTÁR NÉLKÜLI VILÁG Korábban, még a Szentélyek fennállásának idejében, a Szánhedrin, vagyis a zsidó legfelsőbb bíróság feladata volt, hogy tapasztalati úton, illetve megfigyelések segítségével meghatározzák, hogy melyik hónap mikor kezdődik, a következő hónap újholdjának megpillantása függvényében hány napos, illetve, az is, hogy kiegyenlítsék a kétféle évet. Ez igen felelősségteljes feladat, hiszen az újhold megfelelő megállapításától függött, hogy mikor ünnepelték az egyes ünnepeket, melyeknek időpontja a Tórában van meghatározva. Bár a Szánhedrin tagjai kiválóan ismerték az asztronómiát, és igen pontos megfigyeléseket tettek a Hold mozgására vonatkozóan, a kötött naptár bevezetése előtt szükség volt arra, hogy két szavahihető tanú is igazolja az újhold megjelenését. Ha bebizonyosodott, hogy az adott nap volt az újhold megjelenésének ideje, hatalmas máglyák fellobbantásával adták tovább a hírt. Így tudták meg Jeruzsálemtől egészen Babilóniáig az újhold napjának eljöttét. Ha nem lobbantak fel a tüzek, akkor tudták, hogy az a hónap 30 napos volt. (Azonban, amikor bizonyos csoportok megtévesztő szándékkal gyújtottak tüzeket, áttértek a futárokkal küldött üzenet gyakorlatára. Ez a módszer azonban annyira lassú volt, hogy emiatt sokszor nem tudták, hogy egy-egy ünnepet mikor kell valójában ünnepelni. Így alakult ki a kétnapos ünnepnapok gyakorlata Izraelen kívül.) II. HILÉL NAPTÁRA Ezzel a rendszerrel azonban nem lehetett előre megjósolni, hogy pontosan mikorra esik egy-egy ünnep vagy bár micva, hiába tudták a bölcsek előre, mivel szükség volt a A LUNISZOLÁRIS NAPTÁR A holdhónapok kb. 29 és fél naposak, így a holdhónapokból álló év 354 napos, azaz 11 és negyed nappal rövidebb, mint a 365 1⁄4 napos napév. Ha szigorúan a Holdon alapuló naptárt használnánk, az ünnepek mozognának az évszakokhoz képest. A Tóra azonban azt is előírja, hogy peszáchot tavasszal, szukotot pedig ősszel ünnepeljük meg: Őrizd meg a tavasz hónapját, és tarts peszáchot az Örökkévalónak, a te Istenednek, mert a tavasz hónapjában vezetett ki az Örökkévaló, a te Istened... (5Mózes 16:1.) Sátrak ünnepét tarts hét napig, midőn betakarítasz szérűdről és sajtódból. ( 5Mózes 16:13.) Annak érdekében tehát, hogy az ünnepek ne mozduljanak el a nap évhez, és így az évszakokhoz képest, bölcseink egy 19 éves ciklust állapítottak meg. Ennek során hét szökőév, héberül sáná möuberet – Tényleg „mozognak” a zsidó ünnepek? Viszonylag közismert tény, hogy a zsidó naptár luniszoláris, vagyis a Holdat és a Napot egyaránt figyelembe veszi: a hónapok holdhónapok, az évek pedig napévek, és a kettő különbségét 19 éves ciklusokban összesen hétszer egy hónap beiktatásával egyenlítjük ki. Másként mondva, 19 évente tizenkét rendes és hét szökőév szerepel a zsidó naptárban. Miért van ez így? DÉNES ANNA ÍRÁSA
