Egység, 2019 (29-30. évfolyam, 114-125. szám)
2019-11-01 / 124. szám
egység | 2019 NOVEMBER 6 HOHMECOLÓ | KITEKINTŐ HELENA KIRÁLYNÕ ÉS NÁCHUM PRÓFÉTA VIDÉKÉN A kurd zsidók meglehetős elszigeteltségben éltek sokáig. Többnyire földművelőként dolgoztak és elszigetelt közösségeikben különleges szokások alakultak ki, részben a környező népek hagyományainak hatására. A polgári időszámítás szerinti első században a perzsa Adiabene királysága a zsidó közösség részévé vált, miután a helyi királyné, Helena, akit ámulatba ejtett az országban megforduló zsidó kereskedők kultúrája, betért a zsidóságba, és erre ösztönözte az alattvalókat is. A kurd zsidók büszkék arra, hogy ez a különleges esemény az ő földjeiken történt, és a királyi család leszármazottait saját közösségük részének tekintik. Az eseményeket mind Josephus, mind pedig a Talmud (Gitin 60a.) megörökítette. A kurd zsidók mindig is különösen tisztelték Náchum prófétát, aki az Asszír Birodalom és fővárosa, Ninive hanyatlását jövendölte meg. Sávuotra szokás volt Náchum sírjához utazni (ez Moszul környékén, a mai Irakban található), és ott ünnepelni. A sír a helyi zsidó közösség tulajdonában volt, köré díszes, bútorokkal és drága szőnyegekkel gazdagon berendezett, mára a környékbeli harcok nyomán romossá vált épületet emeltek. KÖZÉPKORI AUTONÓMIA A két középkori utazó, tudelai Binjámin és a regensburgi Petáchjá a XII. századból népes kurd zsidó közösségekről számolt be, különösen Kurdisztán központjában, Moszulban, ahol igen gazdag zsidó családok éltek, és még bizonyos autonómiát is élveztek saját közösségi ügyeik irányításának tekintetében. 1170 körül a kurd zsidók között járt tudelai Binjámin száznál több zsidó települést sorol fel, és az egyik legnagyobbnak közülük Amadiját nevezte, ahol 25 ezer zsidó élt. A XII. században két messianisztikus vezető, Dávid Alroi és Menáchem ben Slomo is felbukkant. Előbbi fellázadt a perzsa uralkodó ellen, és azt tervezte, hogy visszavezeti népét Izrael földjére. A már a térségben lakó zsidó közösségekhez a keresztes hadjáratok idején újabbak csatlakoztak, mivel a szíriai és palesztinai zsidók közül ZSIDÓK EGY KONFLIKTUS KÉT OLDALÁN ZSIDÓK NÉGY ORSZÁG HATÁRVIDÉKÉN A Törökország, Szíria, Irak és Irán bizonyos területeit (vagyis Mezopotámia északi részét) lefedő Kurdisztánban az izraeli asszír hódítás (i. e. VIII. sz.) óta élnek zsidók a hagyomány szerint. A Biblia írja le, hogy Sálmáneszer asszír király háborúba ment Hosea, Izrael királya ellen, meghódította a zsidó királyságot, és végül: „...számkivetette Assúr királya Izraelt Assúrba és Chaláchba és vitte őket a Chábórhoz, Gózán folyójához és Média városaiba.” (2Királyok 18:11.) CHANA DEUTSCH ÍRÁSA A diaszpóra sokszor állít bennünket különös vagy éppen zavarba ejtő helyzet elé. Az egyik ilyen szituáció, amikor egy-egy fegyveres konfliktus idején a frontvonal mindkét oldalán élnek zsidó közösségek. Ezek a közösségek hol mesterséges határok által szétválasztott, közös múlttal rendelkező zsidó családokból állnak, hol teljesen külön kultúrájú csoportok. A mai kurd-török konfliktus két oldalán egykor nagy múltú közösség élt, akiknek leszármazottai mind a mai napig őrzik őseik egyedi kultúráját: összeállításunkban velük ismerkedünk meg. HOHMECOLÓ | KITEKINTŐ
