Egység, 2019 (29-30. évfolyam, 114-125. szám)

2019-11-01 / 124. szám

2019 NOVEMBER | egység 7 KITEKINTŐ | HOHMECOLÓ számosan menekültek Babilóniába, illetve Kurdisztán­ba, és a mongol hódítások is sok zsidót kergettek e terü­letre, így gazdagodott újabb elemekkel a kurd zsidóság. A közösségek könnyen mozdultak, és viszonylag nagy volt a fluktuáció, mivel a zsidók a gazdasági, illet­ve az adott vallási-politikai helyzetet is figyelembe véve mozogtak a falvakból a nagyobb városokba, vagy az ellenkező irányba. Mivel a kurd zsidó közösségek több országban szétszórva éltek, történelmük tájegységen­ként némileg eltérő. A több országra kiterjedő, kurdok által lakott régió zsidó lakosainak túlnyomó többsége Irakban élt, a többi országban jóval kevesebben tele­pedtek meg. IZRAEL FÖLDJE A kurd zsidók hagyományosan nagyon kötődnek Izrael földjéhez. Évezredeken át vágyódtak vissza az anyaor­szágba, és kereskedőkön, rabbikon, tanítókon keresztül kapcsolatot is tartottak fenn az erec jiszráeli zsidókkal. Kurd zsidók már a XVI. század végén felbukkantak Iz­raelben, elsősorban a kabalista központként ismert Cfá­ton, ahol akkora számban képviseltették magukat, hogy külön negyedet is alapítottak a városon belül. A zsidóel­lenesség nyomán az 1930-as években megindult, és 1950-51-ben kiteljesedett alijá ig (Ezra és Nechemja akció) zárt közösségekben éltek a kurd zsidók az őket megtűrő, ám sokszor ellenséges közegben, főként Kurdisztán iraki ré­gióiban. Irakban a fárhud, Iránban az iszlamizálódás ve­tett véget a folyamatos és nagy számú zsidó jelenlétnek. Jelenleg a kurd zsidók túlnyomó többsége Izraelben él, felük Jeruzsálemben, a többiek pedig szétszórva kisebb településeken. Igyekeznek legalább részben megőrizni sajátos szokásaikat, és sok helyen megfigyelhető, hogy a különböző területekről származó kurd zsidók külön csoportokat alkotnak. Kisebb közösségeik megtalálha­tók az Egyesült Államokban és Európa egyes országai­ban (pl. Svájc, Olaszország). Érdekesség, hogy a kurd zsidók történelmét a Budapesten született Rafael Patai történész-etnográfus kutatta elsők között. Kurd zsidók, 1905 NÁSZIK, CHÁCHÁMOK ÉS A LISNA JEHUDIJA A XIX. századot megelőző időszakban a közösségeket általában a nászik vezették, akik nemcsak dönthettek a közösség ügyeiben, hanem speciális adókat is kivetet­tek. A nászit más néven soter nek (rendőr) vagy szár nak (miniszter) nevezték, rámutatva tisztségének különféle aspektusaira. Neki voltak alárendelve még a közösség spirituális vezetői, a cháchámim, vagyis a bölcsek, akik közül sokan a kabbalát is művelték. Az Adoni, Baraza­ni, Mizráchi, Duga és Hariri családok mind híres rab-ZSIDÓK EGY KONFLIKTUS KÉT OLDALÁN ZSIDÓK NÉGY ORSZÁG HATÁRVIDÉKÉN A Törökország, Szíria, Irak és Irán bizonyos területeit (vagyis Mezopotámia északi részét) lefedő Kurdisztán­ban az izraeli asszír hódítás (i. e. VIII. sz.) óta élnek zsidók a hagyomány szerint. A Biblia írja le, hogy Sál­máneszer asszír király háborúba ment Hosea, Izrael királya ellen, meghódította a zsidó királyságot, és végül: „...számkivetette Assúr királya Izraelt Assúrba és Chaláchba és vitte őket a Chábórhoz, Gózán folyójához és Média városaiba.” (2Királyok 18:11.) CHANA DEUTSCH ÍRÁSA KITEKINTŐ | HOHMECOLÓ bidinasztiák voltak. Viszonylag nagy számú kurd zsidó költőt ismerünk, közéjük tartozott a Tóratudásáról és kabbalában való jártasságáról híres asszony, Osznát Ba­razani is. A cháchám a rabbinikus tevékenységek mellett más feladatokat is ellátott, így sokszor ő volt a cházán (kántor), a mohel (körülmetélő), a sochet (sakter) és a bodek (a levágott állat húsát kósersági szempontból megvizs­gáló szakértő), emellett tanár, írnok és amulettek írója, esetleg kincstárnok is egyben. A kisebb közösségek a nagyobb városok vezetői alá tartoztak, vallási és jogi kérdésekben egyaránt. A vallási élet központja a zsina­góga, az iskola és a tanház volt. A hagyományos kurd zsidó közösségek nyelve az ősi közel-keleti sémi nyelv, az arámi, melybe török, perzsa, kurd, arab és héber szavakat is kevertek. Ez volt a „tárgum (fordítás) nyelve”, másként a zsidók nyelve (lisná Jöhudi ­já) vagy a szétszóratás nyelve (láson hágálut). A körülöt ­tük élő muszlimok dzsabali nak nevezték a kurd zsidók

Next

/
Thumbnails
Contents