Egység, 2019 (29-30. évfolyam, 114-125. szám)

2019-10-01 / 123. szám

egység | 2019 OKTÓBER 12 HOHMECOLÓ | KULTÚRA motívum vagy egyéb díszítőelem, például menóra, oroszlánok vagy Dávid-csillag, és természetesen ezen is feltüntethetik az adományozónak vagy annak a nevét, akinek az ér­demében vagy emlékére történt az adományozás. KÉZ, UJJ, MUTATÓ VAGY PENNA? A tekercsekhez tartozik még a fá­ból, rézből vagy ezüstből készített jád, vagyis kéz, mely ecbá (ujj), more (mutató) vagy kulmusz (penna) né ­ven is ismernek. E tárgynak fontos kás, geometrikus alakzat, de – első­sorban a fából készült, egyszerűbb darabok esetében – népies minta is, és a végére praktikus okokból sok­szor láncot fűznek, ennek segítségé­vel akasztják rá a tekercsre a muta­tót, hogy következő alkalommal is könnyen megtalálják. A TÓRA „BÚTORAI” A tóraolvasás a zsinagógai szertartá­sok egyik központi eleme, és megha­tározza a zsinagóga építészeti kiala­kítását is. A tekercsek tárolásához szükség van egy tóraszekrényre, me­lyet héberül eredetére, a frigyládára utalva, áronnak neveznek. Ez lehet egyszerű, fából készített szekrény vagy hatalmas, díszes, építészeti ke­retbe foglalt tárolóhely, mely akár a zsinagóga berendezésének leg­jellegzetesebb darabja is lehet. Ez a hagyomány már az egészen korai időkben kialakult, ismerünk olyan, a IV. századból származó mozai­kot, illetve temetkezési barlangban található faragványt, melyen építé­szeti elemként jelenik meg a tóra­szekrény. Ez nem véletlen, ugyanis talán ez az a Tórához kapcsolódó tárgy, amely a legtöbb lehetőséget adja a művészi kialakításra, tükröz­ve a korszak építészeti stílusát. A kö zépkorban bizonyos európai te­rü leteken például népszerűek vol­tak a toronyszerű tóraszekrények, a barokk korban díszes, építészeti szerkezetbe ágyazott, márvánnyal, fával ékesített szerkezetek is készül­tek, és a későbbi időszakokban sem ritka a monumentális, a belső tér képét alapvetően meghatározó és az egész, Jeruzsálem felé néző falat uraló építmény, gondoljunk csak az Európa legnagyobb zsinagógája­ként számon tartott Dohány utcai zsinagóga vagy a szecessziós ki­képzésével szemet gyönyörködtető Kazinczy utcai ortodox zsinagóga tóraszekrényeire. A berendezés egy másik, a Tórá­hoz kapcsolódó tárgya a tóraolvasó emelvény, a bimá. Ez lehet egy egy­szerű, egy-két lépcső magas emel­vény, melyen megfelelő méretű, kissé megdöntött asztal áll a tóra­olvasáshoz, és képezheti az épület szerves részét, ahogyan az például a magyarországi Mád nemrégiben felújított zsinagógájában látható, híven tükrözve a korszak építésze­tét és zsinagógaépítészeti szokása­it. Más korszakokból említhetjük például a prágai Régi-új zsinagóga gótikus bimáját vagy a velencei Scuola Levantina hatalmas fa felé­pítményét. Mindkét, most említett elemhez tartozik drapéria is, a tóraszekrény­hez a párochet, vagyis a tóraszek­rény-függöny, melynek eredetét a Szentélyben találjuk: ez választotta el a Szentély épületén belül a szent részt a szentek szentjétől. Ez a, több­nyire bársonyból készített, ezüst­szállal hímzett, gyöngyökkel kivarrt vagy más módon különlegessé tett textildarab a tóraszekrény elenged­hetetlen része. A bimára is gyakran kerül bimatakaró adományként vagy valakinek az emlékére. A Tóratekercshez kapcsolódó, mű vészi kialakításra lehetőséget adó tárgyak, berendezések, felüle­tek, amint láttuk, igen sokfélék, és a zsidók, a bevezetőben idézett tal­mudi mondat értelmében, lehetősé­geikhez mérten mindig is igyekeztek ki használni a művészi megformálás­ra kínálkozó lehetőséget. gyakorlati szerepe van: mivel nem illik a Tórát kézzel érinteni, ennek segítségével mutatja saját magának a felolvasó a szöveget. A kialakítása lehet valódi kéz forma vagy hosszú-Tóramutató a Magyar Zsidó Múzeumból Tóramutató, 18. század A szingapúri Cheszed El zsinagóga tórái egység | 2019 OKTÓBER 12 HOHMECOLÓ | KULTÚRA

Next

/
Thumbnails
Contents