Egység, 2019 (29-30. évfolyam, 114-125. szám)
2019-10-01 / 123. szám
2019 OKTÓBER | egység 13 HÁLÁCHÁ | JIDDISKÁJT A zsinagóga építésére való adakozás előkelő helyet foglal el a jótékony célok között, csak három dolog van, ami ennél is fontosabb. Prioritást élvez mindenek felett a rászoruló betegek gyógyítására vagy a gyerekek zsidóoktatására szánt adomány10 . Ezek után következik a fon tossági sorrendben a mikve céljára szánt adomány11 és szorosan ez után az adakozás zsinagógaépítésre. Azért illik kihirdetni azoknak a nevét, akik hozzájárultak a zsinagóga megépítéséhez anyagilag, hogy ezzel példát mutassunk másoknak 12. Az adakozónak joga van ráíratni a nevét arra, amit ő adományozott 13, de csak akkor, ha személyesen adakozott vagy épített – ez a megtiszteltetés azonban nem jár annak, aki csak szervezte a gyűjtést14 . Ennek ellenére van olyan vélemény, hogy ha nagyon sok munkája volt a szervezéssel, akkor neki is jár ez 15. A zsinagóga építésére gyűjtött pénzt – ahogy más adományok esetében is16 – csak nagyon biztonságos módon szabad befektetni, nem lehet vele kockázatot vállalni 17. A ZSINAGÓGA HELYE Illendő, hogy a zsinagóga egy jól látható magaslaton legyen18 , lehe tőleg központi helyen19 , azonban az előbbit fontosabb figyelembe venni, mint az utóbbit 20. A zsinagógát pontosan úgy kell épí teni, hogy Jeruzsálem felé mutasson és az imádkozók a megfelelő irányba fordulva imádkozhassanak21 . Az utóbbi évszázadokban azon ban figyelembe veszik a település már kialakult szerkezetét, utcahálózatát is az épület tájolásakor 22. A ZSINAGÓGA MÉRETE Úgy illik, hogy a zsinagóga nagyméretű legyen, hogy minél többen A ZSINAGÓGAÉPÍTÉS FINANSZÍROZÁSA Abban a közösségben, ahol van legalább tíz zsidó férfi, a tagok kötelezhetik egymást zsinagóga építésére, és az ahhoz való hozzájárulásra 5. A hozzájárulásra nőket is lehet kötelezni és a zsinagóga részeként kötelező női szakaszt (ezrát násim ) kialakítani 6. Arról, hogy mennyi a hozzájárulás kötelező mértéke, megoszlanak a vélemények. Az egyik szerint mindenki az anyagi lehetőségeihez mértén adjon bele7 , míg mások szerint két részre kell osztani az építési költségeket: az egyik feléhez mindenkinek egyenlően kell hozzájárulni, a második feléhez mindenki köteles a lehetőségeihez mérten adni8 . Ez az épület felépítésére vonatkozik: annak dekorálása már nem kötelező, így ehhez tetszés szerint lehet anyagilag hozzájárulni 9. A zsinagóga-építészet háláchái Zsinagógát építeni kötelező1 . Egyes vélemények szerint bibliai előírás: vagy a Szentély építé sének micvájából2 származtatva 3 vagy az imádkozás micvájához kapcsolódóan, hogy helyet biztosítsanak a közösségi imának. Mások szerint ez csak rabbinikus micva, míg megint mások úgy vélik, egyáltalán nem micva, csak azért kötelező ezzel foglalkozni, mert ez egy olyan fontos infrastrukturális elem, amire a közösségnek szüksége van4 . Akármelyik véleményt fogadjuk el, az biztos, hogy a zsinagógák építésének vannak hagyományai. Azonban ezek közül nem mindegyik kötelező érvényű: ha a telek adottságai, az anyagi lehetőségek vagy más ok miatt nem valósíthatóak meg, úgy is funkcionálhat az épület zsinagógaként. OBERLANDER BÁRUCH RABBI ÍRÁSA A Budavári zsinagóga bimája és tóraszekrénye Fotó: Polyák Attila
