Egység, 2019 (29-30. évfolyam, 114-125. szám)

2019-09-01 / 122. szám

2019 SZEPTEMBER | egység 11 2019 5 7 7 9 Kívül-belül: A MAGYAR ZSIDÓSÁG HÁROM ÉVTIZEDE Harminc év hosszú idő. Persze történelmi szempontból nem feltétlenül, de egy ember életében mindenképpen. Harminc év alatt felnőtt majd’ két generáció, és a magyarországi zsidó közösség életében kétségkívül az egyik legturbulensebb és legtöbb változást hozó időszak volt az 1989-től napjainkig tartó periódus. De mi történt ez alatt a közösségen belül - és kívül? MEGYERI ANDRÁS JONATÁN ÍRÁSA akik a lubavicsi Rebbe küldöttje­ként a régióban elsőként kezdtek elhivatottan foglalkozni a hazai zsidók hagyományokhoz való visz ­szavezetésével. Oberlander Báruch és Batsheva tevékenysége a hazai zsidó élet minden területén érezhető volt, szinte azonnal. Könyvkiadás, okta­tási programok, egyéni és csoportos tanulóórák, zsidó újság és ki tudja, még mi minden adott új energiát a magyarországi zsidó közösségnek. Talán a legemblematikusabb tevé­kenység a Nyugati téri hanukai gyer­tyagyújtás, mely azóta Magyaror­szágon is hagyománnyá vált, pedig a hazai zsidó közösség kezdetben nagy fokú távolságtartással szemlél­te ezt az „amerikaias zsidóskodást”. Megjelent számos cionista szer­vezet is, így a Hásomer Hácáir, a Hábonim Dror, a Bnei Akiva és még jó néhány más szervezet. OKTATÁS Két új zsidó iskola is nyílt. A már meglévő Anna Frank Gimnázium mellett megnyitotta kapuit a Lau­der Javne Zsidó Közösségi Iskola is, először a Tárogató úton, bérelt in­gatlanban, később saját kampuszon a Budakeszi úton, ahol óvoda, álta­lános és középiskola is kiszolgálta az egyre nagyobb érdeklődést. Ezzel párhuzamosan megnyitották Magyarország első ortodox zsidó is­koláját is a Wesselényi utcában, ahol az 1990-1991-es első tanévben több mint 450 általános iskolás és gimná­ziumi diák kezdte meg tanulmánya­it és ismerkedhetett meg a zsidóság alapjaival. Az Amerikai Alapítványi Iskolát a torontói Reich mann család finanszírozta és David Moskovits amerikai üzletember menedzselte igazán kiváló tanári gárdával. A Joint és a Lauder Alapítványá­nak együttműködésében megnyílik a térség legnagyobb zsidó nyári tábora a volt szarvasi kemping he­lyén, és a Szarvasi tábor, mint „már­kanév”, kezd megerősödni az évek során. VÁLTOZÁSOK A VILÁGBAN Mindeközben Izraelben is történel­mi jelentőségű események történ­nek. Az 1991-es Öböl-háború nem csak a térséget tartja rettegésben, de szinte az egész világot, ugyanakkor pont ebben az évben tud Izrael vagy tizennégyezer etiópiai zsidót kime­nekíteni a polgárháború sújtotta országból az ősi zsidó hazába. Még ennek az évnek a végén összetrom­bitálják a madridi békekonferenciát, melynek célja a megakadt izraeli-pa­lesztin béketárgyalások újraindítása. 1993-ban Jichák Rábin izraeli kor­mányfő és a Jasszer Arafat a PFSZ vezetője főként amerikai közvetítés­re aláírja az oszlói békeszerződést, melyet egy évvel később az Izrael és Jordánia közti, azóta is érvényben lévő békeszerződés követ. 1995 no­vemberében meggyilkolják Rabint. A hír az egész világot sokkolja. Zsi­dó ölt zsidót. A kilencvenes évek elején megin­dul a szovjet zsidók alijája Izraelbe, a folyamatban Budapest sok esetben tranzitállomásként funkcionál. A nagyszámú orosz zsidót igyekeznek a legnagyobb titokban átutaztatni az országon, 1991. december 23-án azonban szélsőbaloldali terroristák mégis merényletet követnek el ali­jázó zsidók egy csoportját szállító busz ellen. Az isteni gondviselésnek hála azonban a bomba későn rob­ban, így senki sem hal meg a táma­dásban. Az eset azonban kijózanító A RENDSZERVÁLTÁS ÉVEI: AJTÓK NYÍLNAK, MINDENKI A HELYÉT KERESI A rendszerváltás kikiáltása a hazai zsidóság életében drasztikus válto­zásokat hozott. Egyik pillanatról a másikra nyílt ki a világ az eladdig izolált, a nemzetközi és mainstream zsidóságtól alapvetően elzárt hazai zsidó közösség előtt. A változások a zsidó közélet minden terültét érintették, az infra­strukturális rendszereken keresztül a vallási és kulturális életen át a dip­lomácia kapcsolatokat. A rendszerváltás évében Magyar­országon a zsidó közösségek képvi­seletét a MIOK, a Magyarországi Iz raeliták Országos Képviselete lát ta el, mely az állam által létreho­zott és annak elvárásait teljesítő szer vezet volt, tovább azonban ez a szervezet, legalábbis a jelenlegi for­májában, nem tudta hatékonyan ér­vényesíteni a zsidó közösségek érde­keit és válaszolni a kor kihívásaira és a megváltozott körülményekre. Meg alakult hát a Magyarországi Zsi dó Hitközségek Szövetsége, a Ma zsihisz, mely ernyőszervezetként igyekezett képviselettel ellátni a kü­lönböző hazai zsidó közösségeket. ÚJ ZSIDÓ SZERVEZETEK Mindeközben megjelenik hazánk­ban számos zsidó szervezet, vallási és világi egyaránt, mely az eddig a vasfüggöny mögött ragadt, hagyo­mányaitól nagy részben elszakított és a zsidó tradíciókról keveset tudó közösséget igyekezett szolgálni és visszavezetni a mainstream zsidó­ság világába. Talán legnagyobb hatású kül­földi „import” az Oberlander há­zaspár megjelenése volt 1989-ben, 2019 5 7 7 9

Next

/
Thumbnails
Contents