Egység, 2019 (29-30. évfolyam, 114-125. szám)
2019-08-01 / 121. szám
KILE | JUDAPEST ANNO egység | 2019 AUGUSZTUS 28 Finály kikeresztelkedett, 1853-tól Kolozsvárott élt, 1872-től az ottani egyetem – latin nyel vészet – rendes tanára, egy ideig az egyetem rektora is volt. 4 1860-ban harmadikként Vámbéry Ármin (szül.: Wamberger Her mann; 1832–1913) orientalista, fel fedező tartozott, akik, mint Beaconsfield, faji származásukra büszkék voltak és inkább kérkedve, mint szégyenkezve vallották zsidó eredetüket.” 6 1861-ben Falk Miksa (1828–1908) újságíró, politikus lett az Akadémia levelező tagja, akinek nagyságát mutatja, hogy bár kikeresztelkedett, halála mellett – kivételesen7 – nem tudott elmenni az Egyenlőség zsidó hetilap sem, és az alábbi nekrológot adta közre: „Országos ügyek oszlopos emberének kidőltéről írtak e héten a lapok. Nagy munkásságot igazán tartalmas életet méltattak még az ellenfelei is méltó tisztelettel. A legnagyobb magyar publicista, politikai életünk egyik, a szó szorosabb értelmében vett irányító embere, a li beralizmusnak legelső rendű tántoríthatatlan bajnoka: Falk Miksa, a próféták korát túlélve, váratlanul elhunyt. [...] Erőssége volt az országnak itthon és kifelé a nagy világban. Attól az időtől fogva, amikor, mint a pesti hitközség régi iskolai értesítőjében olvassuk, Falk Miksa a zsidó iskola növendéki közül különösen stílusgyakorlataival, amelyekért díjakat is nyert, kitűnt, a vezérlő publicista állásáig, de különösen a magyar királyné dolgozószobájába vezető magyar nyelvmesterségig, hosszú utat futott be. [...] Választania kellett a között, hogy törekvéseink, irodalmunk megismertetésével a nemzet érdekében álló azt a nagy hatást gyakorolhassa a királynéra, amelynek elkövetkezése miatt utóbb a magyarok szintjei közé iktatták e koronás mártírt, s a között, hogy jelentős pozícióban ugyan, de megmaradjon zsidónak. És hitét áldozta fel hazájáért. Eredményeiért dicsőítik emlékét, de hitének, ha elszakad is tőle, sohasem vált ellenségévé. Törhetetlen liberalizmusa mindig védői sorába állította. Lapja, a »Pester Lloyd«, ha talmasság lett, szava messze hang zó és nyomatékos, mai súlyát is Falk alapozta meg. Kétszeresen fáj laljuk elhunytát, nemcsak mint ha zafiak, kik a liberalizmus alkonyának idejében nélkülözzük ennek következett az Akadémia ezen sorában, akit 1876-ban rendes taggá is megválasztottak; a 20. századforduló valószínűleg egyik leginkább ismert magyar származású alakja volt. Igazi pályafutását Isztambulban kezdte meg, ahol a pasa titkára volt, mellékesen pedig megírta a német-török, török-német szótárat; a Times állandó munkatársa stb. 5 Ami magánéletét illeti, többen tudni vélték, hogy áttért az iszlámra, ami valószínűleg, ha igaz is volt, akkor valamelyik úti kalandjához lehetett köthető, viszont sok zsidót megleptek temetésének körülményei: „[...] mint reformátust temették el. Tudjuk, hogy mohamedán hitre tért, de hogy kereszténnyé lett volna, arról önmaga nem nyilatkozott. Mindazonáltal mint felekezet nem akarjuk reklamálni. De megállapíthatjuk, hogy fajilag a miénk volt s ebben a minőségében is azok közé egyik legkiválóbb bajnokát, hanem mint zsidó hitűek is, akik ugyancsak a tértvesztett liberalizmus korszakában többszörösen keserüljük meg, ha jó embereink a sorból kidőlnek.” 8 „JOGTALAN ZSIDÓK” AZ AKADÉMIÁN: A ÖREGSÉGKUTATÓ 1864-ben dr. Rózsay József (szül.: Ro senfeld; 1815–1885) gerontológust invitálták a tudomány hivatalos soraiba, amiben a legtöbben már a jogegyenlőség zálogát látták. Amikor az Akadémia elnöke üdvözölte Rózsayt az illusztris társaságban, hangsúlyozta, hogy „nem mint zsidót, hanem Rózsayt, a tudóst hívták meg”.9 Zárójelben megjegyzendő, hogy a származás szerinti felsorolásban az ötödik volt Rózsay, viszont azok között, akik megmaradtak őseik hite mellett és az Akadémia tagjai is voltak: első volt. Az orvosprofesszor az 1848/49-es szabadságharc idején magyarosította nevét és Kossuth mellé állt, az első felelős magyar minisztérium tábori főorvossá nevezte ki. 1850-től Pest főorvosa volt, mely posztot élete végéig megtartotta. 1854-ben sikerült megalapítania az Elisabethineum „agg-gyámoldát” (ma a Péterfy Kórház Alsóerdősor utca Vámbéry Ármin dolgozószobájában Dr. Rózsay József FORRÁS: VASÁRNAPI ÚJSÁG
