Egység, 2019 (29-30. évfolyam, 114-125. szám)
2019-01-01 / 114. szám
2019 JANUÁR | egység 25 KITEKINTŐ | KILE – Mi is pontosan ez a Red Line? Elsőre vészhelyzetre utaló segélyvonal jut eszembe. – A vészhelyzet stimmel, sajnos... Ezek a szervezetünk iránymutatói annak érdekében, hogy a jelenlegi feszült és barátságtalan, sok esetben kimondottan veszélyes európai zsidó létezésformát orvosolják. Követeljük, hogy 1, minden politikai párt fogadja el az IHRA antiszemitizmus definícióját. 2, Vállaljanak kötelezettséget arra, hogy kivetik maguk közül azt a társukat, aki ezzel szembemenve antiszemita megnyilvánulásra ragadtatja el magát. 3, Jelöljenek ki minden uniós országban egy antiszemitizmus-ügyi kormánybiztost. 4, Minden párt írjon alá egyértelmű egyetértési határozatot arról, hogy elismeri, az Izrael elleni gazdasági és morális bojkott (BDS) alapvetően nem más, mint az antiszemitizmus egyik formája. Végezetül pedig 5, azt akarjuk, hogy minden párt között legyen konszenzus arról, hogy a tagállamokban elfogadják a vallás és annak megélését jelentő mindenholi és mindenkori gyakorlást. – Tavaly nem rejtette véka alá, mennyire megalapozottnak gondolja egy ilyen Red Line lefektetését. Egy beszéde szerint ma Európa egésze vesztésre áll az antiszemitizmus elleni harcban, amelyből Ön arra következtet, hogy a zsidó polgárok biztonsága is veszélyben forog. Sőt, azt is mondta, hogy az idei európai parlamenti választás tétje szinte sosem volt ennyire nagy az Európában gondolkodó zsidóság számára. Ennyire komoly a helyzet? – Én egy mozgólépcsőre emlékeztető példával ábrázolnám tapasztalatunkat: lefelé halad ez a lépcső, nekünk meg ahhoz, hogy ne süllyedjünk a mélybe, állandóan ellentétes irányba, felfelé kell lépkednünk. Ez cseppet sem ideális állapot. Közös felelősség, hogy ide jutottunk. Azért vagyok hangosabb a szokásosnál, mert értem a politikusok nézőpontját: ők elsősorban a szavazóikat akarják megnyerni, rövid távon gondolkodnak, meg akarnak felelni a választóknak. Amikor már tarthatatlan a helyzet, akkor persze vészhelyzeteket kezelnek. Ez olyan tipikus politikusi kontextus. Mi nem akarunk lecsúszni a mozgólépcsőn a káosz bugyrába. A napnál világosabb, hogy a helyzet fokozódik. Amit tehetünk az az, hogy minél nagyobb nyomást helyezünk a döntéshozókra, lehetőleg minél hamarabb – különösen a választás miatt. Úgy érezzük, hogy van esélyünk, bár nem vagyunk naivak. A mi feladatunk, hogy a Red Line-t elfogadják, és az hosszú távon jobban szavatolja az érdekeinket. – A mai beszélgetésünk egyik apropója, hogy Belgiumban a népképviselők döntése értelmében hamarosan megszűnik az állatok kóser vágása. El tudja képzelni, hogy ez ellen zsidók és – a statisztikai felmérések szerint őket egyre gyakrabban antiszemitizmussal inzultáló – muszlimok – akiket a halal étkezési szokásuk miatt szintén érint a betiltás – egy platformon, közösen fognak fellépni vallási jogaikért? – Most úgy tűnik, hogy ez egy hasznos lehetőség lehetne, ha nem késtünk volna le erről. Jelenleg az ügyet az alkotmánybíróság mentheti meg egyedül. Tudtommal a bíróságot közös csoportok keresték meg nem olyan rég, vagyis igenis működik kooperáció a muszlim közösségekkel is ez ügyben. – Önéletrajzában feltünteti, hogy New Yorkban tanult, azt viszont elhallgatta, hogy Budapesten is járt egy jesivába. Milyen emlékei, tapasztalatai voltak Magyarországról? – Ha Budapestre gondolok, automatikusan mosoly ül ki az arcomra. Az a 14 hónap, amit ott tölthettem 15 évvel ezelőtt, kitörölhetetlen emlék. Nagyon jó volt ott tanulni és átérezni a közösség vezetőinek és tagjainak elkötelezettségét, támo-BETILTOTTÁK A KÓSER VÁGÁST FLANDRIÁBAN Belgium északi tartományában, Flandriában 2019 beköszöntével minden vá góhídra kiterjesztették a vágás előtti kábítás kötelezettségét. Mivel a háláchá, a zsidó vallásjog törvényei ezt tiltják, idén már nem vág hatnak állatot a kóserság szabályait betartva ezen a vidéken. A szabá lyozás nehéz helyzetbe hozza a helyi, jelentős részben szigorúan val lásos életet élő zsidó közösséget és egyben az egész európai kóser élel miszerpiacot is, mert eddig számos európai zsidó közösség a belga kó ser vágóhidakról rendelte a húst. A kábítás nélküli vágás tilalmáról már 2017 első felében szavazott a fla mand parlament és hasonló rendeletet hoztak a vallon törvényhozásban is. A politikusok arra hivatkoztak, hogy a kábítás nélküli vágás felesleges szen vedést okoz az állatoknak. A kóser vágás szakértői ezt elutasítják, sőt humánusabbnak tartják a zsidó hagyományt követő eljárást, mind a mo dern, ipari húsfeldolgozás gépesített módszereit. Pinchas Goldschmidt rabbi, az Európai Rabbik Konferenciája szervezet elnöke nehezményezte, hogy a törvény életbe lépése után Belgium két fő zsidó központja, Antwerpen és Brüsszel, kóser hús nélkül maradhat. „Ma van az utolsó nap, amikor kóser marhahúst és baromfit állíthatnak elő Belgiumban. Szomorú nap ez az európai zsidók és egyben az európai vallásszabadság számára” – mondta a rabbi december 31-én. Belgiumban 40 000 zsidó él, a közösség fele Flandriában, elsősorban Antwerpenben, mely népes ortodox közösség otthona. Brüsszelben és környékén 20 00 zsidó él, Vallóniában csak néhány száz. Hasonló tilalom bevezetését fontolgatják számos további európai állam ban, köztük Ausztriában , Lengyelországban , Svájcban és Hollandiában is. A kóser vágás már tilos Svédországban, Dániában, Finnországban és Szlovéniában.
