Egység, 2019 (29-30. évfolyam, 114-125. szám)
2019-01-01 / 114. szám
KILE | KITEKINTŐ egység | 2019 JANUÁR 26 gatását. Inspiráló légkörben sokat tanultam és külön kiemelném, hogy folyamatosan biztonságban éreztem magam. Ez szerencsére, úgy tudom, ma sem változott ott. – Ami viszont markánsan más lett ezalatt a 15 év alatt, az a magyar zsidó közösségek közötti viharos viszonyrendszer. Maga szerint ez mennyire ad muní ciót az antisze mitáknak? – Számomra buta vita ez a két nagyobb szervezet között. Nézeteltérések és szócsaták mindenhol és mindenkinél vannak. Nem értem, hogy mi szükség vádaskodásokra. Azt kell megnézni, hogy ki és miképp fejlődik és hogy ki és mivel tudja a saját közösségét szolgálni. Bárki láthatja, hogy a vádaskodó felek közül melyik az, amelyik folyamatosan fejlődik és melyik az, amelyik kevésbé. Helye van mindenhol több szervezetnek és több irányzatnak. Magyarországon kívülről úgy tűnik, két szemben álló irány van. Máshol százával vannak egymással rivalizáló közösségek. Miért és kinek baj ez?! A verseny jó a piacnak, ebbe nem kellene belevinni személyeskedő és uszító, különben irigységről árulkodó elemeket. Ott, ahol 100 000 zsidó él, mindig van helye a vitáknak. A kormányközeliséget felvető kérdésekre azt tudom mondani, hogy ez minden vezető felelőssége. A jövőről stratégiailag gondolkodó, közösség érdekeit a személyes érdekek fölé helyező álláspont a helyes. Ez szolgálhatja fejlődését. Szervezetünk szerint egy stabil zsidó közösség fennmaradásához öt alapelv szükséges. 1, Éreznie kell a mindenkori kormány elfogadását, befogadását és támogatását. 2, Szükséges az állami garanciavállalás a biztonságos létezéshez. 3, Legyen egyértelmű a kormányok Izrael melletti kiállása. 4, A vallás gyakorlásának tolerálása. 5, Kiszámítható és tervezhető anyagi támogatás a kormánytól. Ma nem minden európai országban működik mind az öt alapvetés, úgyhogy tisztelettel ajánlom minden magyar zsidónak, hogy ne felejtse szem elől ezeket a pozitív dolgokat. Ez az érdeke minden közösségnek. Nem egy sportklubbal szövetkezünk, hanem a mindenkori kormánnyal, annak sajátságos és nyilván sok esetben rövidtávon, a szavazóknak megfelelni akaró politikusaival. – Mit gondol a legfrissebb EU-s és CNN-féle antiszemitizmust kutató felmérésekről? – Csak azok számára sokkoló ez a jelentés, akik nem a valóságban élnek. Hálás vagyok ezekért a híradásokért, mert nyilvánvalóan eljutott a tartalmi része a döntéshozókhoz is, nagyon remélem, mi is ezen dolgozunk, hogy ezzel komolyan is foglalkoznak majd. De alapvetően optimista vagyok és hiszem, hogy a velünk harcoló szövetségeseinkkel sikerül közelebb kerülnünk annak a feltételrendszernek a megteremtéséhez, amely egy egységesebb, békésebb és toleránsabb Európát jelent majd. – Ezekből a felmérésekből különösen aggasztó jelenség az erőszakos, fenyegető és gyilkosságokig is fajuló agresszió fokozódása. Maga pár éve egy dániai tragédia kapcsán fegyverviselési engedélyt követelt zsidó intézmények védelméért. Meg is kapta a magáét rendesen... Életveszélyes fenyegetésekkel is zaklatták. Ön, vallási vezetőként és több gyermek apjaként, nem fél? – Először is, én bízom Istenben. Tudom, hogy amit akartam, az a zsidóság számára jelenthetne nagyobb védelmet. Az más kérdés, hogy a sajtóban félremagyarázták szavaimat. Kellemetlen nyilván a tények eltorzításának hatására ellentámadásokat kapni saját zsidó szövetségeseimtől. Bár mostanában nem foglalkozom ennek a felvetésnek az előtérbe tolásával, amit én akkor gondoltam, azt most is vallom: ha a zsidó intézményeket védő biztonsági embereknek lenne jogi lehetősége fegyverviselési engedélyre, akkor talán a koppenhágai 2015-ös tragédia sem következett volna be. Belgiumban a mai napig felfoghatatlan számomra, hogy az, aki sportolás és vadászat miatt igényel fegyvert, megkaphatja az engedélyt, de közösségi védelemhez ez a lehetőség nem jár. – Tuvia Tenenbom, nemzetközi hí rű oknyomozó í ró-újság í ró Ameri kában, Európában és a Közel-Keleten is folytatott kutatásai mindig ugyanarra a konklúzióra jutnak: előbb-utóbb elkerülhetetlen a zsidóság üldöztetésének folytatása. Az Önök szervezete mit ajánl? Csomagoljunk vagy képesek az érdekeinkért harcoló szervezetek garanciát adni a baljós í télet elke rülésére? – Ismerem Tenenbom provokatív és cselekvésre késztető gondolatait. Ameddig az európai politikusok és kormányaik jól szolgálnak, nekünk folyamatosan arra kell őket serkenteni, hogy támogassák javaslatainkat. A Red Line is ilyen kísérlet. Nem lehet ölbe tett kézzel szemlélni az antiszemitizmus különféle eszkalálódó formáját. Minden zsidó vezetőnek felelőssége saját kormányánál lobbiznia a saját tagjainak biztonsága érdekében. – Ebben az évben egy magyar szervezet, a TEV is Brüsszelben nyit irodát. Nem titkoltan lobbitevékenységet is fognak folytatni az antiszemitizmus és a gyűlöletbeszéd nemzetközi monitoringja mellett. Nem lesz önök között rivalizálás? – Jól ismerem a TEV munkásságát. Nagyon fontos missziót folytatnak, olyan egyedi módszertant fejlesztettek ki, amely remek lehetőséget ad a közös munkára. Biztos vagyok abban, hogy a profi csapatukkal való kooperáció csak erősíteni fogja a fellépésünket a közös ügy érdekében. Hogy ez rivalizálást jelentene? Aligha. Különben is, mint már korábban utaltam rá, kifejezetten jót tesz a piacnak a többszereplős környezet.
