Egység, 2019 (29-30. évfolyam, 114-125. szám)

2019-01-01 / 114. szám

2019 JANUÁR | egység 19 HÁLÁCHÁ | JIDDISKÁJT bizonyos, hogy a rebbecen parókája annyira élethű volt, hogy egy kívül­álló számára úgy tűnt, mintha nem viselne semmit. A TELJESEN VALÓSÁGHÛ PARÓKÁKRÓL Ha vannak olyan parókák, melyek gyakorlatilag megkülönböztethe­tetlenek a valódi hajtól, és még szebbek is annál, akkor vajon mi­ért engedélyezett a viselésük? A szemérmesség nyilván feltételezi a szépség elrejtését, és ez az oka a haj eltakarásának. Ha ez így van, akkor miért nem tilos a paróka hordása? Ez akkor lenne igaz, ha az asz ­szonyok hajának eltakarását annak szépsége miatt írnák elő a szemér­messég törvényei. Mi nem hiszünk abban, hogy a szépség valami alá­való dolog lenne, sőt: a szépség is­teni ajándék, és a zsidó hagyomány a nőket és a férfiakat egyaránt arra ösztönzi, hogy igényesek legyenek a megjelenésükkel kapcsolatban és ügyeljenek a kellemes kinézetre. Ha a haj eltakarásának szabálya mögött az állna, hogy az csökkentse a nők szépségét, akkor a paróka valóban problematikus lenne, azonban nem erről van szó. A házas nő haja in­tim testrésznek számít, így, ha nincs elfedve, az egyfajta meztelenségnek minősül, amit a Tóra tilt. Ha egy nő nem a saját haját viseli vagy parókaként hordja a saját, levágott haját, akkor mindez nem érvényes és hordhatja, függetlenül annak szépségétől. Van azonban egy fogalom a zsidó jogban, mely problémát jelenthet, a márit ájin, melyet talán hamis látszat ­nak lehetne lefordítani. Ez azt jelen­ti, hogy tilos olyat tennünk, melyről mások azt gondolhatják, hogy egy tilalmat hágunk át vele. Vajon egy teljesen valósághű paróka viselése nem esik ebbe a kategóriába? Moshe Feinstein rabbi véleménye szerint nem, mert bár a parókát ösz ­sze lehet téveszteni a valódi hajjal, a legtöbb ember tudja, hogy paró­káról van szó. Azzal támasztja még alá véleményét, hogy sem a Talmud korában, sem az azt követő idő­szakban nem tiltották meg a rabbik a parókaviselést, és felesleges lenne új tilalmat kreálni. Napjainkban a legtöbb emberi hajat Indiából importálják, ahol egy hindu templomi szertartás során vágják le a nők haját. A ceremónia vallási jelentőséget hordoz a részt­vevők számára, így a zsidó jog is foglalkozik vele. ség szobra előtt. Gyakran a hajjal együtt a bajusz szőrét is felajánlják. Ezzel válik teljessé a felajánlás. Ezt követően megjelennek az istenség szentélyében, hogy megmutassák: valóban megtették a felajánlást. A fenti történetek alapján úgy tű­nik, hogy a hajat egy hindu istennek ajánlják fel. A hajvágási szertartás: Mivel a hinduizmussal kapcsolat­ban meglehetősen hiányos a tudá­som, Google rabbihoz fordultam tanácsért, és a következő választ kaptam: A legenda: „Egy szép napon Niladhri alvás közben talált rá Perumálra a Nilad­hri hegységben (mely egyike a hét hegynek). Elkezdte csodálni Peru­mál szépségét, ám egy szellő felfe­dett egy kopasz foltot Perumál fején. Erre az istennő kitépte a saját haját, hogy azt Perumál fejére helyezze, s így tökéletessé tegye szépségét.” Egy másik, hasonló legenda Ven­kateszvara istenségről szól, akinek a Mundana, azaz a levágott haj volt a kedvenc áldozata. Egyszer Nila, az is­tenség egyik híve felajánlotta számára a haját. Amikor az istenség véletlenül elvesztette azt, Nila elvesztette szép­ségét. Venkateszvara ekkor megígér­te, hogy kártalanítja őt azzal, hogy elkéri hívei haját. Így vált a mundana az istenség kedvelt felajánlásává. A legenda szerint a haj felajánlása közben meg kell hajolni az isten-A SZERTARTÁS HELYSZÍNE A ceremóniát a templomon kívül tartják, ahol a hajat egy nagy fém­konténerbe dobják, mely olyan, mit egy nagy, fémből készült szemét­tároló. A konténer oldalán a kö­vetkező felirat olvasható: „Emberi haj lerakóhelye ... Venkateszvara istennek.” A hajat eladják, a befolyt összeg pedig a templomot illeti. A ZSIDÓ JOG ÁLLÁSPONTJA A judaizmus monoteista vallás, így a pogányság vagy többistenhit minden formája tilalmas a zsidók számára. A hinduizmus ebbe a ti­lalmas kategóriába esik. A többis­tenhit tilalma olyan súlyosan esik latba a zsidó vallásban, hogy azon három dolog közé tartozik, melynek elkerülése érdekében a mártírhalált is vállalni kell. Ezen felül hasznot sem lehet húzni egy pogány szertartás során használt tárgyból vagy áldozati fel­ajánlásból. Ráadásul, amíg egy nem kóser dolog semmisnek tekinthető, ha véletlenül kóser dolgok közé keveredett (étel esetében általában

Next

/
Thumbnails
Contents