Egység, 2019 (29-30. évfolyam, 114-125. szám)
2019-01-01 / 114. szám
2019 JANUÁR | egység 19 HÁLÁCHÁ | JIDDISKÁJT bizonyos, hogy a rebbecen parókája annyira élethű volt, hogy egy kívülálló számára úgy tűnt, mintha nem viselne semmit. A TELJESEN VALÓSÁGHÛ PARÓKÁKRÓL Ha vannak olyan parókák, melyek gyakorlatilag megkülönböztethetetlenek a valódi hajtól, és még szebbek is annál, akkor vajon miért engedélyezett a viselésük? A szemérmesség nyilván feltételezi a szépség elrejtését, és ez az oka a haj eltakarásának. Ha ez így van, akkor miért nem tilos a paróka hordása? Ez akkor lenne igaz, ha az asz szonyok hajának eltakarását annak szépsége miatt írnák elő a szemérmesség törvényei. Mi nem hiszünk abban, hogy a szépség valami alávaló dolog lenne, sőt: a szépség isteni ajándék, és a zsidó hagyomány a nőket és a férfiakat egyaránt arra ösztönzi, hogy igényesek legyenek a megjelenésükkel kapcsolatban és ügyeljenek a kellemes kinézetre. Ha a haj eltakarásának szabálya mögött az állna, hogy az csökkentse a nők szépségét, akkor a paróka valóban problematikus lenne, azonban nem erről van szó. A házas nő haja intim testrésznek számít, így, ha nincs elfedve, az egyfajta meztelenségnek minősül, amit a Tóra tilt. Ha egy nő nem a saját haját viseli vagy parókaként hordja a saját, levágott haját, akkor mindez nem érvényes és hordhatja, függetlenül annak szépségétől. Van azonban egy fogalom a zsidó jogban, mely problémát jelenthet, a márit ájin, melyet talán hamis látszat nak lehetne lefordítani. Ez azt jelenti, hogy tilos olyat tennünk, melyről mások azt gondolhatják, hogy egy tilalmat hágunk át vele. Vajon egy teljesen valósághű paróka viselése nem esik ebbe a kategóriába? Moshe Feinstein rabbi véleménye szerint nem, mert bár a parókát ösz sze lehet téveszteni a valódi hajjal, a legtöbb ember tudja, hogy parókáról van szó. Azzal támasztja még alá véleményét, hogy sem a Talmud korában, sem az azt követő időszakban nem tiltották meg a rabbik a parókaviselést, és felesleges lenne új tilalmat kreálni. Napjainkban a legtöbb emberi hajat Indiából importálják, ahol egy hindu templomi szertartás során vágják le a nők haját. A ceremónia vallási jelentőséget hordoz a résztvevők számára, így a zsidó jog is foglalkozik vele. ség szobra előtt. Gyakran a hajjal együtt a bajusz szőrét is felajánlják. Ezzel válik teljessé a felajánlás. Ezt követően megjelennek az istenség szentélyében, hogy megmutassák: valóban megtették a felajánlást. A fenti történetek alapján úgy tűnik, hogy a hajat egy hindu istennek ajánlják fel. A hajvágási szertartás: Mivel a hinduizmussal kapcsolatban meglehetősen hiányos a tudásom, Google rabbihoz fordultam tanácsért, és a következő választ kaptam: A legenda: „Egy szép napon Niladhri alvás közben talált rá Perumálra a Niladhri hegységben (mely egyike a hét hegynek). Elkezdte csodálni Perumál szépségét, ám egy szellő felfedett egy kopasz foltot Perumál fején. Erre az istennő kitépte a saját haját, hogy azt Perumál fejére helyezze, s így tökéletessé tegye szépségét.” Egy másik, hasonló legenda Venkateszvara istenségről szól, akinek a Mundana, azaz a levágott haj volt a kedvenc áldozata. Egyszer Nila, az istenség egyik híve felajánlotta számára a haját. Amikor az istenség véletlenül elvesztette azt, Nila elvesztette szépségét. Venkateszvara ekkor megígérte, hogy kártalanítja őt azzal, hogy elkéri hívei haját. Így vált a mundana az istenség kedvelt felajánlásává. A legenda szerint a haj felajánlása közben meg kell hajolni az isten-A SZERTARTÁS HELYSZÍNE A ceremóniát a templomon kívül tartják, ahol a hajat egy nagy fémkonténerbe dobják, mely olyan, mit egy nagy, fémből készült szeméttároló. A konténer oldalán a következő felirat olvasható: „Emberi haj lerakóhelye ... Venkateszvara istennek.” A hajat eladják, a befolyt összeg pedig a templomot illeti. A ZSIDÓ JOG ÁLLÁSPONTJA A judaizmus monoteista vallás, így a pogányság vagy többistenhit minden formája tilalmas a zsidók számára. A hinduizmus ebbe a tilalmas kategóriába esik. A többistenhit tilalma olyan súlyosan esik latba a zsidó vallásban, hogy azon három dolog közé tartozik, melynek elkerülése érdekében a mártírhalált is vállalni kell. Ezen felül hasznot sem lehet húzni egy pogány szertartás során használt tárgyból vagy áldozati felajánlásból. Ráadásul, amíg egy nem kóser dolog semmisnek tekinthető, ha véletlenül kóser dolgok közé keveredett (étel esetében általában