Egység, 2019 (29-30. évfolyam, 114-125. szám)
2019-04-01 / 117. szám
2019 ÁPRILIS | egység 9 TÖRTÉNELEM | HOHMECOLÓ 1918-ban megalakult a Cionista Szövetség, melynek az iráni nagyvárosokban működő szervezetei segítették az államalapítás előtti aliját. Izraelben 1948-ban 20 ezer iráni zsidó élt. A szekularizált Iránban a zsidóknak 1979-ig viszonylag nyugodt életük volt, sokan szép vagyonra tettek szert. Az oktatásban, a gazdaságban és az egészségügy területén a zsidók a lakosságon belül mutatott arányuknál jóval nagyobb százalékban voltak jelen. A II. világháború után megalakult a Zsidó Közösség Tanácsa, az iráni zsidó hitközségek ernyőszervezete. Küldöttjük ült az iráni parlamentben, aki köteles volt az iráni külpolitikával egyetérteni. Irán több téren is kapcsolatban állt, illetve együttműködött Izraellel. AZ ISZLÁM FORRADALOM Az 1979-es iszlám forradalom előestéjén 80 ezer zsidó élt Iránban, utána viszont több tízezren, elsősorban a leggazdagabbak hagyták el Iránt, ingatlanjaikat maguk után hagyva. Irán megszakította a kapcsolatát Izraellel. Egy vezető zsidó üzletember, Habib Elghanian kivégzésének nyilvánosságra hozatala után a zsidó közösség vezetői elhatározták, hogy cselekedniük kell. Khomeini ajatollah fogadta a zsidó delegációt, kijelentette, hogy országa istenfélő zsidó közössége alapvetően különbözik a vallástalan cionistáktól, és védelmet ígért. Irán nyíltan támogatta az Izraelt támadó terrorszervezeteket, elsősorban a libanoni Hezbollah-t. 1979 óta legalább 13 zsidót végeztek ki az Izraellel való kapcsolatai miatt. Az 1980-88-as iraki-iráni háborúban elesett 150 zsidó katona emlékére az iráni kormány 2014-ben emlékművet emelt, az avatáson magas rangú tisztségviselők és parlamenti képviselők vettek részt, méltatva az iráni zsidó közösség lojalitását. Napjainkban az iráni zsidók viszonylagos vallásszabad ságot élveznek, ám rendszeresen a „cionista Izraellel”, valamint az „imperialista Amerikával” való kooperációval gyanúsítják meg őket – e tevékenységek Iránban halállal büntethetők. A kormány által irányított média nyíltan antiszemita. Egyes foglalkozások, oktatási intézmények, illetve más szférák zárva vannak a zsidók előtt. Az útlevélért folyamodókat megfigyelés alá helyezik. Az emigráció megakadályozásának érdekében egy zsidó család tagjai nem utazhatnak együtt külföldre. Napjainkban Izraelen kívül a Közel-Kelet legnagyobb létszámú zsidó közössége Iránban él, közülük legtöbben a fővárosban, Teheránban, illetve Sirázban és Iszfahánban laknak. Az iráni zsidók többnyire saját vállalkozásukban dolgoznak, a hátrányos megkülönböztetés miatt kerülik az állami munkahelyeket. Az amerikai Great Neckben és Los Angelesben is több tízezres perzsa zsidó közösség él. Jó néhány izraeli városban megtalálhatók (pl.: Tel Aviv, Holon, Bát-Jám, Nesz Ciona, Kfár Szábá, Rehovot) és számos mosáv ot is alapítottak az Iránból érkezettek. 2001-es népszámlálási adatok szerint 135 200 iráni (születésű vagy iráni szülőktől született) zsidó él Izraelben, egy kisebb közösség pedig Európa néhány országába vándorolt. Az újonnan érkező iráni zsidók jellemzően megalapították saját intézményeiket, hogy szokásaikat továbbra is gyakorolhassák. SZOKÁSOK, HAGYOMÁNYOK Bár az iráni zsidók száma nem elhanyagolható, hagyományaik gyorsan merülnek feledésbe, mert nagyon magas a zsidóságon belüli „vegyes házasság“. A vallásossághoz visszatérők többnyire az egységesedő, keleti vallási hagyományokat követik, nem saját őseik tradícióját. Az esküvők különösen nagyszabású események az iráni közösségben. Miután kitűzték az esküvő időpontját, a menyasszony, a vőlegény és a szüleik leülnek egy idősebb, a családtól független közvetítővel, aki segít nekik megállapodni a költségekkel kapcsolatban. Az iráni közösségek tagjai aktív családi életet élnek, az esküvő előtt külön összejövetelen ismerkedik meg egymással a vőlegény és a menyasszony tágabb családja. Az esküvő előtti hennaszertartásról azt tartják, hogy szépséget kölcsönöz és egyben meg is védi a párt. A korábbi kidolgozott minták helyett a XX. század kezdetétől szokássá vált az egyszínű festés, illetve csak egy-egy ujj vagy a tenyér befestése. Az esküvőt megelőző napon a menyasszony és a vőlegény is ellátogatott (külön-külön) a fürdőházba. Édességekkel, szárított gyümölccsel és édes itallal látták el őket, énekkel és tánccal ünnepeltek. A menyasszony ékszekeret is kapott, haját hennával festették be. A központi henna szertartás az esküvőt megelőző este zajlott a menyasszony házában. Díszes MORDECHÁJ ÉS ESZTER SÍRJA 2008 decemberében az iráni Nem zeti Örökség listájára került a purimi történet két fő hőse, Mor decháj és Eszter királyné sír ja az Irán északnyugati részén ta lálható Há má dán városában. Pár száz éve épült, kupolás téglaépü let veszi őket körül. Már a hí res XIII. századi zsidó uta zó, Tu delai Binjámin is em lítette a he lyet, mely zsidók és musz limok számára egy aránt szent. A sí rok mellett kis zsinagóga találha tó. Iráni zsidók rendszeresen keresik fel a helyet, purimkor itt olvassák a megilát, mások bár micvá t, vagy brit mi lát tartanak itt. A mauzóleum mellett egy mélyedés lát ható a földben, az iráni zsidók legendája szerint itt van annak az alagútnak a bejárata, mely egyenesen Je ruzsálembe vezet. Érdekesség, hogy a Gálilban (Galileában), a li banoni határ közelében fekvő Bárámban található romok alatt is van egy hely, melyet évszázadokon keresztül Mordecháj és Eszter sírjának tartottak.
