Egység, 2019 (29-30. évfolyam, 114-125. szám)
2019-04-01 / 117. szám
egység | 2019 ÁPRILIS 8 HOHMECOLÓ | TÖRTÉNELEM A PERZSA ZSIDÓK Perzsia (ma Irán) zsidósága 2500 éves múltjával a diaszpóra egyik legrégebbi közössége; gyökerei összefonódnak a babilóniai zsidóság történetével. Kezdetei az I. Szentély korának végére, a polgári időszámítás kezdete előtti VI. századra nyúlnak vissza, amikor Nebukadnecár Babilóniába hurcolta Izrael zsidó lakosságát. Ezt követően, 539-ben Kürosz elfoglalta Babilont, és a zsidókat visszaengedte Izraelbe, hogy újjáépítsék a Szentélyt, ám Babilonban és Perzsiában is népes zsidó közösségek maradtak. A bibliai Eszter, Ezra, Nechemja és Dániel könyve betekintést nyújt az akkori zsidó életbe, a zsidó közösség és a királyi udvar jó kapcsolatába. Kiderül belőlük az is, hogy a vegyes házasságok aránya magas volt, bár a próféták és a bölcsek minden erejükkel küzdöttek ellene. A BABILÓNI FOGSÁGTÓL a máshádi titkos zsidókig AZ IRÁNI ZSIDÓSÁG TÖRTÉNETE Napjainkban Izraelen kívül a Közel-Kelet legnagyobb létszámú zsidó közössége Iránban él, közülük legtöbben a fővárosban, Teheránban, illetve Sirázban és Iszfahánban laknak. Az iráni zsidók többnyire saját vállalkozásukban dolgoznak, a hátrányos megkülönböztetés miatt kerülik az állami munkahelyeket. DÉNES ANNA ÍRÁSA A MUSZLIM HÓDÍTÁS A zsidók kiemelt társadalompolitikai helyzete a VII. század közepének muszlim hódítása nyomán változott meg. Ettől fogva a XIX. századig a zsidó megtűrt vallásnak minősült, ám üldöztetésben éltek, sokszor egész közösségeket kényszerítettek az iszlámra való áttérésre. A XIX. századra több nagyváros is népes zsidó közösséggel rendelkezett, pl. Herat, Kabul, Teherán, Siráz és Iszfahán. A közösség tagjai ekkor kezdtek a Szentföldre vándorolni. Jean Fouque: A héber foglyok engedélyt kapnak, hogy visszatérjenek Izrael földjére (1470 körül) Iráni cionista találkozó, 1920 Juszuf Abad zsinagóga Teheránban
