Egység, 2018 (28-29. évfolyam, 102-113. szám)
2018-02-01 / 103. szám
2018 FEBRUÁR | egység 27 JUDAPEST ANNO | KILE a Menedékház (Amerikai út 53-55., ma Szeretetkórház) építése. Mind eközben Lajta, 1907 második fe lében papírra vetette a Kerepesi zsidó temető kapu- és szertartásépületét, melyek 1908-ban készültek el. Lajta egyébként ekkoriban kezdte használni új, magyarosított nevét, ám a terveket még „Lajta (Leitersdorfer) Bélaként” szignózta, a könnyebb beazonosítás miatt. LAJTA-KAVALKÁDBAN EGYESÜL A SZENTFÖLDI ÉS EURÓPAI ÉPÍTÉSZET A kapuépület, egyben csőszlakás és a szertartási épület eklektikus, mégis harmonikus egészet alkot. A bejárati épületet, mintha egy középkori lovagjelent díszletéből hagyták volna hátra, míg a kovácsoltvas kapu már egyértelműen modern hatású. Egyébiránt hasonlóságot mutat a prágai Hevra épületével, de bizonyos vonásaiban holland és német házakkal is, melyeket Lajta a tanulmányútjain látott. Anyagában hasonló, azaz munkálatlan kő borítja a ravatalozót is, mely a szentföldi építészethez nyúl vissza, egyrészt reflektál a jeruzsálemi Siratófalra, másrészről pedig utánozza Ráhel sírját, harmadrészt viszont magyar is: a hajdani gömbtetőt például Zsolnay-cserepek fedték (a hetvenes évek végén beomlott az épület kupolája). A kupolás kialakítást az enteriőr is őrizte, méghozzá patetikus magasságokban: a belső falak feketére voltak festve, melyeket aranyfestékkel kontúrozott geometrikus formák díszítettek – mindezt a Lajta által tervezett menóra formájú gyertyás kandeláberek pislákoló tánca világított meg. Lajta a szertartásépületen alkalmazott héber idézeteknél Bacher Vilmos (1850–1913) orientalista, rab - bi segítségét kérte. A belső térben – egy archív fotón olvasható két szó alapján – valószínűleg Jesájá könyvéből szerepelt a következő idézet: „Éledjenek föl a te halottaid, hul láim támadjanak föl; ébredjetek és ujjongjatok, ti porban lakozók, mert világosság harmata a te harmatod és a föld megszüli az árnyakat.” (Jes. 26:19.) Az épületegyüttesen kívül Lajta több mint 40 síremléket tervezett (nem csak itt), közöttük Bacher rabbiét is. Lajta – és persze más építészek – különböző alakú és stílusú sírjain megjelenik az emancipációs- és recepciós törvények utáni felszabadult életérzés: „enyém a világ!”. Lajtát tehát számos szál fűzte ide, ennek ellenére nem itt, hanem a Kozma utcai zsidó temetőben lett eltemetve, anyjához és más rokonaihoz közel. A NEMESSÉG ATTRIBÚTUMAI A temetőben fekvő iparmágnásokat legtöbb esetben nemesítették az országnak tett szolgálataikért, viszont ez nem jelentett egyenes utat a klasszikus arisztokrácia köreibe. A családok előtt állt egy sor külsőség teljesítése is... Sváb Sándor (1859–1912) bankár 1888-ban kötött házasságot a két évvel korábban „csetei” előnévvel nemesített Herzog család egyik leányával, Irénnel (1867–1959). Sváb 1902-től „gavosdiai” előnevével már saját jogán is nemes lett, felesége pedig 1904-től már bárónő. A rangok tehát adottak voltak, de az attri bútumok terén vesztésre álltak a szü letett, történelmi nemességgel szem ben... A Sváb-Herzog családnak 1906-ban sikerült felvenni a versenyt, miután fele-fele arányban megvásárolták a diósjenői erdőbirtokot. A birtok kiválasztásában fontos szerepet játszott, hogy itt terebélyesedett a „Király-fa”, melyet a szájhagyomány a honfoglalással vélt egyidősnek – így Svábék, ha jelképesen is, de egyszeriben a legrégebbi múltat szerezték meg maguknak, nem volt oly magyar család, kinek kertjében ilyen fa állott volna... De mit sem ér egy birtok vadászkastély nélkül – építtettek hát egyet, mégpedig a jónevű toronyi Fellner Sándorral, aki Sváb sógorának, Orosdy Fülöp bárónak a pilisszántói kastélyát vette alapul. A kastélyparkot Hein János, a kor legjelentősebb tájkertésze alakította ki. Így végre a selyemruhák, a cilinder, a monokli és a raccsolás megfelelő díszletbe került. Kastélyépítőt pedig számosat találunk a temető nemesei között, csak hogy szebbet ne említsünk, mint az 1883-ban elkészült turait, mely a Schossberger család nyári rezidenciájaként szolgált – az ő rozsdaette mauzóleumuk a déli fal mentén, a villamossínekkel párhuzamosan húzódik. A LUXUS JÓ, A JÓTÉKONYKODÁS VISZONT ERÉNY A biztosítók, gyárak, társaságok tulajdonosait viszont nem csak lipótvá ros és az Andrássy úti bérpaloták, a városligeti villák, a svábhegyi weekend-házak és vidéki kastélyok foglalták le. Közülük számos család a jótékonykodásban is megtalálta magát. Ha lehet ilyet mondani, akkor luxus szintre emelte a hagyományos cedáká fogalmát. Bródy Zsigmond (1840–1906) lap kiadó tragikusan korán elhunyt fe lesége, Stern Adél (1847–1893) em lékére 1897-ben, 600.000 koronás önköltségen gyermekkórházat alapí tott a Szabolcs utcai zsidó kór ház komplexumban. Az új pavi lon előt ti kertben Tilgner Viktor em bernagy ságú szobrot formált a név adó matrónáról. Lovag Wechselmann Ignácz (1828– 1903) építész, kivitelező és felesé-LAJTAARCHIV.HU
