Egység, 2018 (28-29. évfolyam, 102-113. szám)
2018-02-01 / 103. szám
JIDDISKÁJT | HÁLÁCHÁ egység | 2018 FEBRUÁR 16 kezett, aki a harmadik számban 18 arról írt, hogy mivel a két lakott terület csak akkor tekinthető egy településnek, ha a köztük lévő lakatlan sáv nem nagyobb, mint 67,84 méter (ahogy azt fentebb említettük), „ám a Duna ennél is szélesebb, hogy lehet akkor, hogy még az ortodoxok is átjárnak Pest és Buda között szombaton?” – veti fel a kérdést a rabbi, hozzátéve, hogy a háláchá szerint azok a folyók, amelyek nyáron sem apadnak el, semmiképpen nem képezik a város részét, valamint a hidak nem számítanak ösz szekötőnek, mivel senki nem lakik rajtuk 19. A KÖR NÉGYSZÖGESÍTÉSE, VAGYIS A VÁROSHATÁROK KIEGYENESÍTÉSE Ugyanebben a számban Lindenfeld Akiva tiszadobi lakos is írt 20 , aki ugyan nem volt rabbi, de az írásaiból kiderül, hogy nagyon járatos volt a háláchában. Ő azt veti fel, hogy hiába számít közigazgatásilag a két város egynek, háláchikusan akkor is azt kell figyelembe venni, hogy van-e lakatlan terület a városon belül. Lindelfeld megoldásként a RöMÁ véleményét hozza fel 21, aki szerint a városokat „az égtájak szerint téglalap alakúnak vesszük”, vagyis a város alaprajzát kiegészíthetjük a legkeletibb, legészakibb, legnyugatibb és legdélibb pontjain húzott érintők által kialakított téglalappá. Mivel a Duna „srégen” szeli át a fővárost, ha ezeket a téglalapokat megrajzoljuk Pest és Buda köré, „jó eséllyel arra jutunk”, hogy a két város részben fedi egymást, és így egynek számít. Újabb két számmal később Gott lieb Jehuda (meghalt 1973), a miskol ci rabbi fia22 szólalt meg a kérdéssel kapcsolatban – hozzátéve, hogy ő nem olyan járatos Budán. Lindenfeld véleménye kapcsán felhívja a figyelmet arra a háláchára, miszerint egy félkörben („íj alakban”) épült nagyváros oldalait bizonyos esetekben, ha a két vége nagyon messze van egymástól, nem egyenesítjük ki, hanem meghagyjuk az eredeti formájában23 . Kérdés, teszi hozzá, hogy Buda ilyen városnak számít-e. Szintén ebben a számban24 adott hangot kétségeinek Auslander Eliezer Nyíregyházáról Lindenfeld megol dásával kapcsolatban, mondván, valójában senki nem látta még megrajzolva Budapestnek ezeket a határvonalait, és hogy tényleg fedik-e egymást. Az ő általa felvetette megoldást azonban a 7. számban 25 sorra elvetette Jungreisz Jehezkél Srágá (1903–1944) szatmárököritói rabbi, Lindenfeld Akiva Nyiregházáról, a haj dúszoboszlói Katz Jáákov Cvi (meg halt 1963) hajdúszoboszlói rabbi, valamint Rubinstein Áron Dávid (meg halt 1944) mezőkovácsházi rabbi is. Az előbb említett Jungreisz rabbi szerint a „landkarten” (térképen) nyilvánvalóan látszik, hogy hogy folyik a Duna, ezért aztán nincs szükség ténylegesen meghúzni ezeket a vonalakat. Emellett felvetette, hogy esetleg a Dunán levő szigetek segítségével nem lehetne-e köny nyebben összekötni a két várost. (Mivel a két part távolabb van a szigetektől, mint kétszer 33,92 méter, ez nem segít a megoldáson.) Lindenfeld a miskolci rabbi fiá nak fel - vetésére a nyolcadik számban26 vá - laszolt: „olyan könyv került a kezembe, aminek az a címe, hogy Lexi kon, és le van benne rajzolva a fővá ros, minden utca pontosan, olyan szakemberek által, akik nagyon jártasak a mérési tudományokban, és ebből kiderült, hogy Buda és Pest két vége nagyon közel van egymáshoz, hogy ha kiegyenesítik őket, akkor simán fedik egymást”. A VÁMHÁZ SZEREPE Katz rabbi szintén megszólalt a témá ban az ötödik számban27 , egy másik ötlettel. Mint írja, a Sulchán áruch 28 szerint, ha a hídon van egy ház, pl. a hídvámot szedők bódéja, és az legalább 4x4 ámá nagyságú, akkor a híd már lakottnak számít, és így egyesíthető a két város, márpedig, ahogy írja, „van egy ilyen híd Budapesten” (mivel 1918-ig – egy rövid idő kihagyásával – minden hídon hídvámot szedtek Budapesten, az akkor állt hidak mindegyikéhez kapcsolódott valamilyen módon vámház.) Előző számunkban 37 olvasóink megismerhették az USA legmagyarabb települését, a szatmári haszidok lakta Kiryas Joelt. Kevesen tudják azonban, hogy éppen az általunk tárgyalt vita-sorozat segítette a települést a bővüléshez. Ugyanis a fentiekhez hasonlóan a települések „négyszögesítésével” akartak két városrészt egyesíteni, ám azt találták, hogy valójában a Sulchán áruch csak a sábeszkor megtehető legnagyobb távolság kapcsán tárgyalja a kiegyenesítés tényét, vagyis csak annyit mond, hogy a 960 méteres távolságot nem a város szélén kell kezdeni számolni, hanem a négyszögesítési határtól, arról nem szól, hogy ily módon lehet-e két várost egyesíteni. Azonban a híres magyar rabbik értelmezése, amivel Pestet és Budát egynek tekintették, útmutatóul szolgált a mai amerikai rabbiknak38 , akik elfogadták ezt a döntést 39 . A NEW YORK-I KIRYAS JOEL ÉS A PESTI SÓLET-DILEMMA A budapesti hidak vámházai
