Egység, 2018 (28-29. évfolyam, 102-113. szám)
2018-02-01 / 103. szám
2018 FEBRUÁR | egység 15 HÁLÁCHÁ | JIDDISKÁJT helyéből a hetedik napon”6 . Ebből vonják le talmudi bölcseink7 azt a következtetést, hogy nem szabad szombaton nagyobb távolságokat megtenni. Kérdés, hogy mi számít az ember helyének, és mi e hely elhagyásának. Mivel a fentieket Mózes a sivatagban mondta, és tudjuk, hogy ott a zsidók tábora 12 mil volt (=11,52 km) egyik végétől a másik végéig 8, bölcseink arra következtettek, hogy az embernek nem szabad többet megtenni, mint 12 mil 9 . A bölcsek ehhez azt tették hozzá, hogy 2000 ámánál, vagyis 960 méternél többet sem szabad megtenni, mert az már a „hely elhagyásának” számít10 . A ti lalom célja, hogy szombaton az ember maradjon otthon, imádkozzon és ünnepeljen a családjával 11. Bölcseink szerint mindenkinek az a „helye”, ahol a szombat bejövetelekor tartózkodott. Ha vala ki lakatlan helyen van, akkor a helye 4x4 ámá [1 ámá =48 cm, vagy is egy 192x192 centiméteres négy zet határától szabad közel egy ki lométert megtennie]12. Ha egy ház ban van, akkor az a helye, és on nantól számít az elhagyás. Ha körülkerített területen van, akkor a kerítéstől számítjuk az elhagyást, ha a kerí tés lakhatás céljából lett fel állítva13. Lakott területeken az egész település egy helynek számít, és a település szélétől számítjuk az elhagyást, akár egy kis faluról, akár egy hatalmas metropoliszról van szó14 . Két település akkor különül el, ha legalább 67,84 méternyi lakatlan terület van köztük, hisz minden település végéhez tartozik egy 33,92 méretű sáv15 . Itt fontos hangsúlyoz ni, hogy a háláchá lakott területet ért település alatt, és nem foglalkozik a közigazgatási határokkal. Így, mivel a kerületek között nin csen ekkora üres sáv, egész Pest egy településnek számít, és egész Buda is egynek. Kérdés, hogy át lehet-e sábeszkor menni az egyikből a másikba, ha egyszer elválasztja őket a Duna lakatlan sávja16 , ami több mint 67,84 méter széles. Ha valaki a saját városát elhagyta, majd mondjuk 300 méterrel arrébb belép egy másik városba, az a település már nem számít „egy helynek”, mint az ott élőknek, tehát ezen a városon belül már csak a maradék 660 métert teheti meg 17. Vagyis, ha Pest és Buda külön városnak számít, akkor, ha átkeltünk pl. a 350 méter hosszú Lánchídon, a túlparton már csak 610 métert mehetünk. HÁNY VÁROS A FÕVÁROS? A vitaindító cikk után a beszélgetés két ágra szakadt, és érdekes módon a mellék-kérdésről, a Buda és Pest közötti átjárásról sokkal több embernek volt mondanivalója, mint a sólet hurcolásáról, így elsőként menjünk végig mi is ezen az érdekes és a rabbinikus vitákat jól példázó vonalon. Az első reakció Polláck Menáchem (1891–1952) szerencsi rabbitól ér-KÜLÖN VÁROS-E A KERÜLET? A laikusokban felmerülhet a kérdés, hogy Budapest kerületei önálló településnek számítanak-e, hiszen van saját önkormányzatuk. A háláchá azonban nem közigazgatási határokról beszél, hanem lakott területről35 . Ha valahol lakatlan terület van két ház között, az már ebből a szempontból nem számít egy településnek, akkor sem, ha közigazgatásilag még egybe tartoznak. A város körül van egy 33,92 méteres lakatlan sáv, ami még a városhoz tartozik. Ha a település szélén fekvő ház melletti 33,92 méteres sávon belül van egy épület, akkor az meghosz szabbítja a várost, és innen újra számoljuk a 33,92 méteres sávot. Tehát két település akkor különül el, ha legalább 67,84 méternyi lakatlan terület van köztük36 . Így, mivel a kerületek között nincsen ekkora üres sáv, ezek nem számítanak önálló településeknek. Buda és Pest háláchikus egyesítése Buda korrigált határa Pest korrigált határa
