Egység, 2018 (28-29. évfolyam, 102-113. szám)

2018-12-01 / 113. szám

egység | 2018 DECEMBER 10 HOHMECOLÓ | TÖRTÉNELEM A MÁSODIK MÁDI JESIVA Reb Ávrahám Léb 1845-ben család­jával visszatér Mádra. Itt született második gyermekük, a későbbi utódja, Schwartz Náftáli há-Kohén (1846–1896 / 5657. kiszlév 12.), aki nevét a híres ropsitzi rebbe, Náftáli Cvi Ropschitz (1760–1827 / 5587. ijár 11.) után kapta,15 aki figyelem ­felkeltő módon pontosan ugyanak­kor halt meg, amikor a haszidizmus atyja, a Báál Sém Tov (1698–1760 / 5520. sziván 7.) elhunyt. Ekkoriban a mádi rabbi Reinitz Nátán Fájtel (1797–1862 / 5622. niszán 9.) volt, aki ezt megelőzően Gyöngyösön szolgált és valójában pihenni, vagyis Tórát tanulni jött Mádra, rabbiszolgálatot már nem akart vállalni, ám tanulásával any ­nyira kitűnt, hogy a mádiak ragasz­kodtak ahhoz, hogy rabbijuknak megválasszák – azt beszélik, hogy amikor Ráv Nátán Fájtel meghalt, akkor a liszkai csodarabbi, Fried­man Cvi Hirsch (1808–1874 / 5634. áv 14.) álmából riadt fel, melyben azt látta, hogy az egyik „lámed-váv cádik”16 elhunyt. Másnap, mikor sürgönyt kapott, hogy a mádi rab­bi halott, csak akkor értette meg az álmát. 17 Nem meglepő hát, hogy Reb Áv­rahám Léb szívesen tanult és töltött időt a mádi rabbival, viszont az ő tudásának fénye sem került a hát­térbe és egyhamar bóherek kezdtek sorakozni körülötte, így hát saját jesivát is nyitott Mádon. 18 MEGHATÁROZÓ TALÁLKOZÁS 1849-et írtak, amikor a híres szanzi (Nowy Sącz, Lengyelország) rebbe, Hájim Halberstam (1793–1876 / 5636. niszán 25.) látogatást tett Má­don. A faluban két imahely volt: egy a zsinagógában, ahol askenáz rítus szerint imádkoztak és volt egy ki­sebb haszid imaház is, ahol szefárd volt az imarend, amit a szanzi reb­be is követett, de mivel vendég volt, ezért úgy érezte, hogy a többséget megtisztelve a zsinagógában tölti a sábeszt. Ekkor találkozott először Reb Áv­rahám Jehudá és a szerény híresség, a szanzi rebbe és ekkortól kezdve töltött a mádi Talmudtudós minden Sávuotot a Szanzer Rebbe házában. A különleges szanzi tanulásokon a rebbe szerint egyedül a számára kedves Reb Ávrahám Léb volt az egyetlen, aki megértette a tanítások lényegét.19 Nem csoda hát, hogy a rebbe sokszor csak, mint az „Un­garischer gáon”-t emlegette, ezzel utalva arra, hogy Reb Ávrahám Léb tudása magasan a Magyarországon élő gáonoké fölé emelkedett. 20 BEREGSZÁSZI PRÓBATÉTEL 1861-ben egy beregszászi (Bereho­ve, Ukrajna) küldöttség érkezett Reb Ávrahám Lébhez, akik felaján­lották neki az ottani rabbiszéket és habár ő nem igazán szerette az ötletet se, hogy tudását pénzre vált­sa és hivatalos rabbiállást vállaljon, amikor megtudta, hogy a Szanzer Rebbe bíztatására választották meg, mégis elvállalta a hivatalt. 21 Ráv Ábrahám Léb beregszászi rabbisága viszont nem volt minden gondoktól mentes, ugyanis a város dájánja, egy Frankel Mose Áháron nevű rabbi végig ellenségesen visel­tetett vele szemben, és ebben köve­tőire is talált, ugyanis befolyásos, gazdag családból való volt. Amikor Reinitz mádi rabbi visszaadta lelkét az Örökkévalónak, akkor a mádi zsidók felkeresték, hogy vállaja el a szerény hegyaljai rabbiszéket, me­lyet örmmel el is fogadott volna, de inkább a nehezebb utat választotta, és Beregszászon maradt. 22 Ha pedig az ellenséges dáján nem lett volna elég, akkor még az is fokoz­ta a főrabbi boldogtalanságát, hogy egyre többen választották az asszi­miláció vallást és tradíciót tagadó út­ját, mely ellen ő minden tőle telhető eszközzel harcolt, ezért 1865-ben részt vett a nagymiályi (Michalovce, Szlovákia) rabbigyűlésen is, mely a Ráv Moshe Peretz fia bár micvóján Ráv Yaakov Yosef Reinmannal a „The Roar of a Lion” könyv szerzőjével. Forrás: The Roar of a Lion

Next

/
Thumbnails
Contents