Egység, 2018 (28-29. évfolyam, 102-113. szám)
2018-12-01 / 113. szám
2018 DECEMBER | egység 9 TÖRTÉNELEM | HOHMECOLÓ leges napra, ádár hó 7-ére, vagyis Mózes születésének és halálának évfordulójára esik – érdekes adalék, hogy a sírlátogatásért a nagykállói Hevra Kadisa pénzt szedett: 1929-ben például 1 pengő 50 fillér volt a taksa,6 melyet aztán valószínűleg a sír rendben tartására és egyéb szervezeti költségekre fordítottak. A MAKÓI CÁDIK OHELJA Ohelt építenek még a cádikok, vagyis az „igaz emberek” fölé is. Ilyen cádikot találunk például Makón is Náftáli ben Dávid Herzl (?–1779 / 5539. hesván 12.) személyében. Reb Náftálit cadikként tisztelik, mert 1779-ben mártírhalált halt a közösségért. A történet szerint a Makóra hazafelé tartó zsidó árusok egy mellettük elhaladó szekéren gyilkosság szemtanúi voltak. Látták, hogy a banditák a áldozatukat ledobják a kocsiról, és továbbhajtanak. A megrémült árusok a testet Makóra vitték, ám a jóhiszemű szemtanúkat jutalom helyett bebörtönözték és megkínozták. Náftáli, a jámbor zsidó nem tudta tovább nézni, ami hitsorsosaival történik, ezért inkább magára vállalta a gyilkosságot. A kivégzését követően nem sokkal fény derült a valódi tettes – a nem-zsidó fuvaros – kilétére is. 7 A TÓRA EGY ERÕS TÖLGYE SZÜLETIK MÁDON Schwartz Ávrahám Jehudá há-Kohén (1824–1883 / 5644. tisri 24.) édesanyja, Hendele (1780–1825) már a kilencedik hónapban volt, amikor mindenki intése ellenére elment a zsinagógába, hogy meghallgathassa az akkori mádi rabbi, Rosenbaum Ámrám (Ámrám Hászidá; 1790–1829 / 5690. hesván 16.)8 sábeszi dróséját. Ráv Ámrám beszéde alatt Hendele asszony zokogni kezdett, mire a körülötte ülő nők rémülten sereglették körbe, de megnyugtatta őket, hogy ezek nem a fájdalom, hanem az ima könnyei – azért imádkozik az Örökkévalóhoz, hogy olyan Talmud-hóhem fiúnak adhasson világot, aki oly gyönyörű beszédeket képes tartani, mint amilyet most is hallottak.9 Az Örök kévaló pedig meghallgatta az igaz könnyek imáját, viszont az asszony nem érhette meg, hogy fia felnőjön. A MÁDI ÁRVA NEVELÕI, TANÍTÓI Ávrahám Jehudá, vagy ahogy többen nevezték, Ávrahám Léb négy éves koráig az anyai nagymamájához, Szárá Ziszlhez (1761–1834) került Nagykállóba, ahol a kállói rebbe egykori, a Tóra szavától átitatott falak keretezte házában cseperedett – nagymamája ugyanis a kállói cádik özvegye volt, a második házassága révén. 10 Ávráham Léb ezt követően visz szakerült apjához Mádra, és a héder után az akkori rabbi, Lipschitz Jichák Nátán (1790?–1874 / 5634. ádár 11.) jesivájába került, de tanulmányai félbeszakadnak, miután Ráv Lipschitz Abaújászntóra hívják rabbinak, miután a Semen Rokéáh híres szerzője meghalt.11 Ezután vándorbotot fogott és 1838-ban Pozsonyba indult, hogy a nagy Hátám Szofér mellett tanulhasson, 12 majd ezt követően a verbói (Vrbové, Szlovákia) jesivába ment, ahol szmiháját is elnyerte Ráv Löw Benjámin Wolftól (1775–1851 / 5611. ádár II. 2.). 13 A bóher évek után visszatért szülőházába, majd feleséget Sátoraljaújhelyen talált magának – a frigyet egyébként az ara, Fejga (született: Ginzler; 1824–1905) még leány korában megálmodta és álomfejtésért az újhelyi csodarabbihoz, a Jiszmáh Moséhez (1759–1841 / 5601. támuz 28.) ment, aki megmondta neki, hogy olyan férje lesz, kinek tudása bevilágítja a világot, mint a Nap világítja a nappalt és olyan fiút fog szülni, aki olyan fényes lesz, mint az éjszakát fényesítő Hold. 14 Ablakos fal az imaházban, a jobb rálátás kedvéért. Fotó: Frank Mariann
