Egység, 2018 (28-29. évfolyam, 102-113. szám)
2018-10-01 / 111. szám
KILE | JUDAPEST ANNO egység | 2018 OKTÓBER 24 könyvébe a Noda BiJehudá ba (Prága, 1776) is.2 A történet viszont nem maradt ennyiben, ugyanis Landau rabbi bár engedélyezte a kecsege fogyasztását, ez valószínűleg széles körben mégsem terjedt el, mert lokálisan a rabbik legtöbbje továbbra sem pártolta ezt, nem úgy, mint Chorin Áron (1766–1844) aradi rabbi, aki elhatározta, hogy halálában is megvédi egykori mesterének, Ráv Landaunak a becsületét, és Imré No ám (Prága, 1798) címen igyekezett igazolni annak döntését. Ennek az lett a következménye, hogy 40 rabbi vitairatot bocsátott ki Chorin ellen, melyben kijelentették, hogy aki kecsegét fogyaszt, azt egyházi átokkal (hérem mel) sújtják. 3 A KECSEGE-BOTRÁNY A kecsege a valódi tokfélék fajába tartozó hal, mely honos úgy a Dunában, mint a Tiszában, így hát széles e Magyarországon elterjedt – időről időre horgára akadt a zsidó halászoknak is. Felmerült tehát a kérdés, hogy a kecsege kósernek számíte. Bizonyos szefárd területeken, mint például Törökországban kósernek minősítették, míg a legtöbb askenáz országban a rabbik tiltották a fogyasztását. 1 A kecsege fogyasztásának kérdése eljutott a korszak egyik legnagyobb rabbijához, a prágai Jehezkél Landauhoz (1713–1793), aki hosz szas fejtegetés után, Maimonidészt citálva végül is kósernek fogadta el a kérdéses halat, mely bekerült híres MEGTÖRT AZ „ÓBUDAI ÁTOK” A KECSEGE-BOTRÁNYTÓL AZ ÓBUDAI ÁTOKIG ÉS ANNAK MEGTÖRÉSÉIG A 18. században Magyarország egyik legbefolyásosabb zsidó közössége Óbudán volt, ahol vitás ügyek tucatjairól döntöttek. A kort megbotránkoztató ügyeivel került ide Chorin Áron reformer rabbi is, kihez aztán balsorsú jóslatot költöttek. Ezt az átkot járjuk körbe az óbudai zsidó történelem évszadjai során. CSEH VIKTOR ÍRÁSA Chorin Áron, a kecsege-botrány főszereplője
