Egység, 2018 (28-29. évfolyam, 102-113. szám)
2018-10-01 / 111. szám
JIDDISKÁJT | HÁLÁCHÁ egység | 2018 OKTÓBER 14 1. rész MIKVÉK A FŐVÁROSBAN zsidó nők számára A mikvék, rituális fürdők a zsidó családi élet alapkövét jelentő intézmények. Az elkülönülés és az együttlét megszentelt ideje sokat segíthet a házasság frissentartásában is. Amikor ma egy zsidó nő felkészül a mikvében való alámerülésre, ugyanazt teszi, mint az ókori Izrael földjén élő nők, vagy a középkori Budavárban egykor élt zsidó asszonyok. A körülmények persze gyökeresen megváltoztak, a modern tisztálkodó eszközök, fürdőszobák és jól felszerelt mikvék sokkal kényelmesebbé varázsolják a felkészülést, de a fizikai tisztálkodást követő lelki megújulás ugyanaz maradt. OBERLANDER BÁRUCH RABBI ÍRÁSA szében a hivatalosan működő budai és pesti fürdők gyökereit keressük a rabbinikus irodalomban. MI IS EGY MIKVE? Maga a mikve elnevezés a Bibliában 3 említett mikvé májim kifejezésből származik. E szavak szó szerint azt jelentik, hogy egybegyűjtött víz. Kétféle medence felel meg mikvének. Az egyik – ez a preferált megoldás – a forrásvíz által táplált4 , vagy a forrás ból elvezetett vízzel meghatározott módon feltöltött medence5 . Ha erre nincs lehetőség, megfelel az előírások szerint összegyűjtött esővíz. A medencét nem szabad feltölteni „nem természetes” vízzel, vagyis májim söu vimval, ún. „merített vízzel”. Ez alatt olyan vizet értünk, amit edényben tároltak és utána került a medencébe 6. Forrásvizes mikve esetében álta lában közvetlenül a forrásvízben merülnek meg, hiszen ez szinte min dig tiszta és folyamatosan pótló dik. Ezzel szemben az esővíz nem pót lódik folyamatosan, ezért takarékos kod ni kell vele. Így az ilyen mikvéknél az esővízgyűjtő mellé vagy fölé építenek egy másik, sima – tehát a mikvézésre alapból nem kóser – víz zel teli medencét, ami egy előírt mó don kialakított lyukon át érintkezik az esővízzel és ebben a második medencében lehet merülni7 . Így ez kó ser mikvének számít, a fürdő vize pedig tiszta és cserélhető lesz. Forrásvízzel táplált mikve esetén nem probléma, ha a medencéből továbbfolyik a víz8 , az esővízzel táplált fürdőből azonban nem szivároghat el a víz9 . Ha megszakad a kapcsolat a medence és a forrás között, akkor az már nem számít forrsávizes mikvének, és onnantól a gyűjtött vizes mikvék szabályai érvényesek rá 10. Minimális vízmennyiség a rituális fürdőben 40 söá 11 , amit 454.28 vagy 921.60 literre szoktak átszámítani 12 de írva van 13, hogy illik ennél több vizet biztosítani. Steif Jonatán rabbi (1877–1958), a Pesti Ortodox Rabbinátus tagja úgy emlékszik vissza a A MIKVE SZEREPE Ha egy zsidó közösség történelmi nyomait keressük, akkor két épület után mindenképpen érdemes kutatnunk. Az egyik az imaház, a zsinagóga, ahol összegyűltek a hí vek közösségi imára szombatonként vagy nagyobb közösségekben akár naponta is. A másik épület a mik ve, a rituális fürdő, a házas élet szentségének legfontosabb segítő in tézménye, melybe a zsidó asszonyok havonként eljárnak (lásd keretes írá sunkat). Háláchikusan ez utóbbi épület fontosabb, mint a zsinagóga, annyira, hogy ha nincs más lehetőség, akár el is kell adni a zsinagógát mikve létrehozása céljából1 , hiszen imádkozni bárhol lehet, akár egyikük otthonában is összegyűlhetnek a hívek2 , de a rituális fürdőnek konkrét háláchikus előírásoknak kell megfelelnie: a merülés kósersága áll vagy bukik a mikve kóserságán. Sajnos Magyarországon a mikvék közül nagyon kevés élte túl a történelmi viharokat, ha a zsinagóga még létezik is, ittott lelhetünk már csak rá a fürdők maradványaira. A budapesti mikvék története akkor kezdett igazán foglalkoztatni, amikor 2004ben új női mikvét hoztuk létre a Kazinczy utcában (erről a sorozat további részeiben ejtek majd szót). Az adatgyűjtés évei alatt azt tapasztaltam, hogy a mikvék történetét összefoglalóan még nem dolgozta fel senki. Ezt a hiányt pótlandó indítjuk el ezt a sorozatot, melynek első réA Neológ Rabbiság felhívása a budai mikve fontosságáról (Zoltai Gusztáv jóvoltából) egység | 2018 OKTÓBER 14
