Egység, 2018 (28-29. évfolyam, 102-113. szám)
2018-08-01 / 109. szám
2018 AUGUSZTUS | egység 25 JUDAPEST ANNO | KILE madarat jelent, vélt vagy valós szárnyas lényt, mely a honfoglalásról szóló mítoszba is bekerült, méghozzá rögtön az elejére: a magyar ősök ugyanis egy turult követve kerültek Pannóniába. A magyarság hadijelvényeként is ismert lény mondája még inkább nem mindennapi, csodálatosabbnak tűnik, annak ismeretében, hogy az ország két legismertebb turulszob rát ugyanaz a zsidó ember, Do náth Gyula (1850–1909) öntötte bronz ba: a korábbi a millennium évé ben, 1896ban a bánhidai (tatabá nyai) koronás turul készült el, szereplőit viszont felújították, és 1976ban újra felállították őket. Sajnos nem volt ilyen szerencsés Ligeti összes munkája: a palota árnyékában, a Dózsa György téren húzódott a „lovas tüzérek hősi emlékműve”, melyet 1937ben állítotrából ismert, hanem a villa következő tulajdonosáról Hatvany Ferenc (1881–1957) festő, műgyűjtő, a Hat vanyDeutsch család egy fiatal haj tásának életéből, miután ő 1923től itt élt. Világmúzeumok legnagyobb galériáiba illő festmények lógtak a falakon: Cézanne, Courbet, De lacroix, El Greco, Manet, Munkácsy, Renoir, Picasso stb. 1944ben a műkincseket az SS, majd a Vö rös Hadsereg széthordta, ma egy része a világ vezető múzeumaiban található. A villa a világháborúban bombatalálatot szenvedett, lebontották, helyén sokáig játszótér volt, mígnem 2000ben az eredeti tervrajzok alapján újjáépítették — a villa timpanonja azóta újra meghatározó eleme a várhegy oldalának. 1875–83 között épült a Várkert Bazár, mely szintén az építészpáros tervezését, illetve kivitelezését dicséri; a világháborúban szintén sé rüléseket szenvedett, 2014re újították fel. Bár az épületegyüttes neve utal rá, mégis kevesen tudják, hogy eredetileg valós kereskedelmi funkciót töltött be az épület, de volt itt női festőiskola is, majd számos szobrász műterme költözött az árkádok alá – többek között alkotott itt, a fent említett Ligeti is, aki itt készítette el Anonymus szobrát, mely azóta is a Városliget szimbolikus építménye. Ligeti eredetileg azt szerette volna, hogy a ligeti szobra alá temessék testét, ám ez a vészkorszak miatt nem volt lehetséges. ami aztán jó referenciául szolgált 1903ban, amikor a Várba is fészket rakhatott egy Donáthféle turul. A NEMZETI GALÉRIA BRONZ ÕREI Az 1842ben megalapított Magyar Iz raelita Kézmű és Földművelési Egyesület (MIKÉFE) ösztöndíjasa ként kezdte meg pályafutását Li ge ti Miklós (1871–1944) szobrász, ki nek két alkotása strázsál a Nemzeti Galéria bejárata előtt: Csongor és Tünde önálló szobrai 1903ban készültek el, és eredetileg a Habsburglépcsőt díszítették. Vörösmarty alakjai és a lépcső a második világháborúban megsérültek, utóbbit a palota rekonstrukciójakor el is bontották, a drámai költemény tak fel. A monumentális, 19 méter hosszú szoborkompozíció viszont olyan súlyos károkat szenvedett a világháborúban, hogy 1960ban végül lebontották, és helyére épült a robusztus Dózsaemlékmű. WECHSELMANN A KIVITELEZÕK KIRÁLYA Wechselmann Ignác (1828–1903) a híres magyar építész, Ybl Miklós (1814–1891) legjelentősebb projekt jeinek volt építőmestere és kivitelezője – nevéhez a Várnegyed pesti lát képe szempontjából két je len tős munka is köthető. A korábbi 1870ből való, Lónyay Menyhért (1822–1884) villája, mely nem is annyira a miniszterelnök koWecheslmann – kinek első budapesti munkája a Dohány utcai zsinagóga volt – egyébként nemcsak igényes kivitelezéseiről volt híres, hanem feleségével, Neuschloss ZsóLigeti Miklós grandiózus szoborkompozíciója FOTÓK: CSEH VIKTOR, FORTEPAN.HU, SOMLAI TIBOR TERVEINEK MÁSOLATA
