Egység, 2018 (28-29. évfolyam, 102-113. szám)
2018-08-01 / 109. szám
egység | 2018 AUGUSZTUS 8 HOHMECOLÓ | IZRAEL izraeli diplomáciai testület arra az álláspontra helyezkedett, hogy tevékenysége nem veszélyeztetheti a helyi zsidó közösséget, így a helyi hivatalos zsidósággal való kapcsolatait is a minimálisra korlátozódtak. Attól is tartózkodtak az izraeli tisztviselők, hogy nyilvános vagy félnyilvános rendezvényeken zsidó személyiségekkel együtt vegyenek részt. Nem kezdeményeztek kapcsolatokat, ugyanakkor reagáltak, hogy ha megkeresték őket ezzel. A későbbi visszaemlékezések szerint naponta 5060 zsidó kereste meg a követséget és általában is 2300 ember értesült a követség munkájáról, tevékenységéről. A követség diplomatáinak otthonaiban tartott rendezvényekre (hanuka, purim stb.) meghívták az embereket, és a Függetlenség Napi (jom haacmaut) fogadásokra is sokan eljöttek. A követség hivatalos tájékoztató füzeteket is megjelentetett, amelyeket másolatokban terjesztett: 27 ilyen szám jelent meg 1948 és 1950 között. 1950ben egy korábbi cionista vezetőt, dr. Gellért Endré t al kalmazta az izraeli követség – mint információs tisztviselőt – és ennek nyomán havi, majd heti rendszerességgel adták ki – ezerötezer példányban – ezeket a brosúrákat. 1950 júliusában Smuel Eljasiv (Sa muel Friedman) váltotta Ehud Avriel t (július 13án adta át megbízólevelét Budapesten), aki szintén Prágából irányította a követség ügyeit.7 Ben cur „helyi” misszióveze tőként, első titkárként és konzulként maradt Budapesten, és 1951 elejétől ő vezette a budapesti követséget. Eljasiv 1951től moszkvai nagykövet lett, majd őt váltotta 1952ben Avner Gershon (Hirsch), az új nagykövet. 8 A Németországban, 1919ben született diplomata nagyon aktív volt, de 1953ban már Londonban folytatta tovább diplomáciai pályáját, nem maradt sokáig Magyarországon. „A ZSIDÓK NEM ANNYIRA BOLDOGOK MAGYARORSZÁGON” Az izraeli követség meglehetősen bátran interveniált (igazából egyedül) a kitelepítettek érdekében 1951ben, főleg azok érdekében, akik rákerültek az 1949es megálla podás kivándorlási listájára.9 Ez tulajdonképpen legitim akció volt a potenciális állampolgárok érdekében. George Garai szerint egy második szintet jelentett az, hogy a védelemért folyamodó budapesti zsidókra hivatkozva az izraeli követ az alija potenciális tömegét tudta „felmutatni”, amikor a magyar hatóságokkal tárgyalt. A kitelepítések első hulláma után az izraeli követség – állítólag – naponta több száz belépési engedélyt adott ki, és Bencur hetente kétszer tájékoztatta a magyar Külügyminisztériumot, azzal a céllal, hogy a magyar hatóságok belássák, a zsidók nem annyira boldogok Magyarországon. Ezt a megállapítást egy 1951. július 16i jelentés is alátámasztja, amely leírja azt, hogy a követség olyan igazolványok kiosztását kezdte meg, mely azt igazolja, hogy a követségen je lentkezőt a kivándorlásra előjegyezték. Kérdőíveket töltettek ki az emberekkel, hogy kérik a kivándorlásukat. Egy állambiztonsági ügynök július 2án jelentette, hogy Péterfi Endre (Smuel Bencur) követ dr. Kalmár György budapesti ügyvéd del közölte: „...A követségnél naponta megforduló több száz főnyi tömeggel a követségnek az a célja, hogy ezzel demonstráljon a kormány felé bizonyítva azt, hogy a magyarországi zsidók a Magyarországról való kivándorlás mellett foglalnak állást...” 10 FORRADALOM, SZUEZI VÁLSÁG ÉS A KÖVETKEZMÉNYEK 1953 és 1956 között Katriel Katz volt a budapesti izraeli nagykövet, őt váltotta Meir Tuval – 1959 ig. Tuval figurája olyan szempontból érdekes volt, hogy kényes világtörténelmi helyzetben vezette az izraeli nagykövetséget. Izrael élénk figyelemmel kísérte a magyar forradalmat, főleg abból a szempontból, hogy érike támadások a magyar zsidóságot, illetve hogy milyen kivándorlási lehetőségek nyílnak.11 Katriel Katz nagykövet távozása után, a bécsi követ, a már ismert Smuel Bencur Budapestről is informálta a jeruzsálemi külügyminisztériumot a történésekről. Rafi Vago – amúgy kolozsvári szü letésű – történész, a Tel Avivi egyetem szenior tanára egy előadásában (2016. november 22. – Maszua) részletesen kitért az 19561957es forradalomra és megállapította, hogy a közvélekedéssel ellentétben két hulláma volt a kivándorlásnak: az egyik illegális (amikor mindenki ment, engedélyek nélkül), a másikat viszont támogatta az újonnan felálló Kádárkormány. Golda Meir, Izrael új külügyminisztere 1956 novemberében New Yorkból azért sürgönyözött, hogy a Budapestre delegált izraeli nagykövet, Meir Tuval (aki, bár augusztusban nevezték ki, csak november 20a után érkezett meg Budapestre) még ne adja át a megbízólevelét a Kádárkormánynak, hiszen így is kritizálták Izraelt, hogy szóba áll az új magyar rezsimmel, mely szovjet szuronyok segítségével került hatalomra. Az új kormány kiengedett magyar zsidókat, akik 200300 fős konvojokban Jugoszlávián keresztül mentek ki a legnagyobb titokban, és 60 kilót vihettek magukkal személyenként. 12 1956ban Izrael háborúba keveredett Egyiptommal, ez volt az ún. szuezi válság egyik következménye. 19561957 során kb. 8700 bevándorló érkezett Izraelbe Magyarországról. Dan Reisinger, magyar származású Izraeldíjas grafikus 1956 végén készített egy plakátot, amely egy menekülő családot ábrázolt háttérben a magyar zászlóval. Munkájával a forradalomra és menekültekre akarta felhívni a figyelmet, amit – mivel akkor éppen Svájcban tartózkodott – a Vöröskeresztnek adott át, hogy azt szabadon felhasználhassa. Az 1960as években szolid mederben folytak a diplomáciai kapcsolatok, majd az 1967es hatnapos háború következtében az összes keleteurópai szocialista ország (a „különutas” Románia kivételével) megszakította kapcsolatait a zsidó állammal. „Felhívtak a Külügyminiszté riumba Beck István osztályvezetőhöz, aki szóbeli jegyzéket adott át az izraeli kormány egység | 2018 AUGUSZTUS 8
