Egység, 2018 (28-29. évfolyam, 102-113. szám)
2018-08-01 / 109. szám
2018 AUGUSZTUS | egység 9 IZRAEL | HOHMECOLÓ részére, melynek a lényege az volt, hogy ha az izraeli kormány nem szünteti meg a Szíria elleni hadjáratot, akkor az a veszély áll fenn, hogy Magyarország megszünteti a diplomáciai kapcsolatait Izraellel. Másnapra kérték a választ – emlékezett vissza David Gila di újságíró, az akkori izraeli nagykö vetség élén álló ügyvivő. – Egy héttel a hadjárat elindulása után Beck István újra felhívott, hogy sajnálattal közli: a magyar kormány elhatározta, hogy megszünteti a diplomáciai kapcsolatait Izraellel.” 13 MEGÚJULÓ KAPCSOLATOK A gorbacsovi szovjet nyitás következményeként a keleteurópai államok közeledni kezdtek Izraelhez. Magyarország és Izrael között Svédországon keresztül folytak a tárgyalások, és kisebb megállapodások után Budapesten Horn Gyula és Mose Arensz külügyminiszterek Budapesten 1989. szeptember 18án aláírták a teljes körű kapcsolatfelvételről szóló megegyezést: eszerint nagykövetségek nyíltak (ismét) Budapesten és Tel Avivban. 14 A korábban anticionista politika megtört, a reformszocialisták kezdeti pozitív lépései után a győztes kormányzó jobbközép vezetője, Antall József miniszterelnök 1990. július 8án, a magyar zsidó mártírok emlékművénél elmondott beszédében világosan kimondta , hogy a magyar kormány a zsidó kivándorlást legitim opció ként fogja fel.15 Izraeli oldalról pedig nemcsak a magyar származású izraeliek vonzása volt fontos, de általában a Magyarországra irányuló turizmus és gazdasági befektetések is szerepet játszottak a kapcsolatok megerősítésében. A Tel Avivi Pinkasz utcában lévő magyar nagykövetség nem csak központi elhelyezkedése miatt vonzotta és vonzza az izraelieket: az egyszerűsített honosítás révén könnyebben magyar állampolgársághoz juthatnak a magyar ajkú izraeliek. 1991ben Antall József Izraelbe látogatott, Chaim Herzog izraeli ál lamfő pedig Budapestre. Göncz Árpád magyar köztársasági elnök lá togatása következett 1993ban, ám a diplomáciai nagyüzem nem állt meg. 2004ben Moshe Katsav izraeli államfő Budapestre látogatott, jelenlétében történt meg a Páva utcai Holokauszt Dokumentációs Központ megnyitása. 2008 tavaszán Só lyom László akkori köztársasági elnök viszonozta Ka tsav látogatását. ERÕSÖDÕ KAPCSOLATOK 2009ben Benjamin Netanjahut (Li kud) választják miniszterelnökké, szé leskörű jobboldali koalíciós kormányt alakított és lassú külpoli tikai irányváltásba kezdett. Ez természetesen nem befolyásolta a magyarizraeli diplomáciai kapcsolatok mindennapjait, melynek során Bajnai Gordon akkori magyar miniszterel nök Izraelbe látogatott, majd 2012ben Áder János köztársasági elnök utazott Izraelbe. A két ország között – ezek alatt az évek alatt – számos egyezmény született, mára pedig hatékony film egyezmény és izraeli diákoknak is biztosított Stipendium Hungaricum program is segíti a két ország közötti kulturális interakciót. A két ország közötti K+F megállapodás forráskeretét pedig többszörösére emelték a felek. A már említett magyar-izraeli politi kai közeledés lényege az, hogy a zsidó ál lam számára felértékelődtek a bevándorlással kapcsolatosan fenntartásokkal élő (és ennek az EU különböző fórumain hangot is adó), az izraeli politikai dilemmákat megérteni látszó középeurópai EUs országok, a V4ek, míg a Visegrádiak számára Izrael remek transzatlanti kapcsolatai jelentettek plusz többletet. Ennek a közös érdeknek a logikus folyományaként 2017. július 1619e között Benjamin Netanjahu izraeli miniszter elnök háromnapos látogatást tett Budapesten, ahol – amellett, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök kel is tárgyalt – V4es találkozó is zajlott. Az izraeli miniszterelnök meghívta a V4es országokat Izraelbe, a következő találkozóra. A következő lépésként Orbán Viktor miniszterelnök – népes delegá ció kíséretében – 2018. július 1820. között látogatott Izraelbe, minden eddiginél komolyabb hang súlyt adva annak, hogy mind a két fél a kapcsolatok eddigieknél is szorosabbra fűzésében érdekelt. A szerző történész (NKE ÁKK Molnár Tamás Kutatóintézet), 2012 és 2016 között Magyarország oktatási- és kulturális szakdiplomatája a Tel Aviv-i nagykövetségen 1 http://mfa.gov.il/memorial/Pages/PerpetuatedPages/Bentzur-Shmuel.aspx; Bencur Kolozsváron született 1906. július 15-én, 1934-ben vándorolt ki Palesztinába 1973. április 29-én halt meg.; 2 George Garai , The Policy towards the Jews, Zionism and Israel of the Hungarian Communist Party. London, The London School of Econo mics and Political Science 1979 (PhD Thesis). 188-197. ; (A továbbiakban: Garai); 3 Smuel Bencur valamilyen szinten (és különböző beosztásokban) 1952ig Magyarországon maradt, majd 1952től az izraeli Külügyminisztérium KeletEurópai Osztályának helyettes vezetője, majd 1953tól 1955ig vezetője lett.; 4 http://mfa.gov.il/memorial/Perpetuated/Pages/Ehud-Avriel.aspx; 5 1949. október 20. A Magyar Népköztársaság és Izrael Állam kivándorlási egyezménye. In: MNL XIX j1k. 11401/1949.; Garai november 30 ra datálja az egyezményt. Itt 3100 ember kivándorlásáról született megállapodás. Az egyezmény szerint: ebből ezer fő családegyesítés kapcsán mehet ki, kétezer fő 65 év feletti kivándorló és 40 fő a vezető cionisták és 60 fő a családtagjaikból kerülhet ki. Ezeket az utóbbi helyeket pártalapon osztották fel: a Mapaj, a Mapam, a Mizrachi és a Klal 99, a revizionisták és a WIZO 11 helyet kaptak. A kivándorlók elvben 5000 forintot vihettek magukkal. Az első 11 hónapban 1800 ember vándorolt ki. 1950 őszén megtorpant, majd 1951ben újra kezdődött a folyamat. 1952 augusztusáig a 3100ból már 2800 fő Izraelben volt. 173180.o. In: Garai: The Policy...; 6 Magyar limit nem volt, viszont az izraeliek családonként 15 20 ezer forint értékű holmi kivitelét engedélyezték.; 7 Eliashiv 1899. október 11-én született Pinszkben, Oroszországban, 1934-ben vándorolt ki Palesztinába. 1955. június 20-án halt meg. In: http://mfa.gov.il/memorial/Perpetuated/Pages/ Samuel-Eliashiv.aspx; 8 http://mfa.gov.il/memorial/Perpetuated/Pages/Avner-Gershon.aspx; 1933-ban vándorolt ki Palesztinába. 1991. január 22-én hunyt el.; 9 Kovács András: Magyar zsidó politika a háború végétől a kommunista rendszer bukásáig. In: Múlt és Jövő 2003/3. 539.; 10 Jelentés. Budapest, 1951. július 16. Tárgy: Cionista vonal. In: Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára – 3.1.5. O 17169; 11 Cvi Erez: A budapesti Gorkij fasor jelenti Jeruzsálemnek : Az izraeli külügyminisztérium dokumentumaiból. In: Világosság, 1992/10. 794 799.; 12 https://www.korosiprogram.hu/hirek/konferencia-az-1956-os-forradalom rol-izraelben; 13 https://index.hu/belfold/tegnapiujsag/2008/06/11/1967_magyarorszag_megszakitja_diplomaciai_kapcsolatait_izraellel/; 14 Joszef Govrin: Egyszerre csak egy lépés. Izraeli-magyar kapcsolatok 1967-1989. In: http://www.nemzetesbiztonsag.hu/cikkek/josef_govrin-egyszerre_csak_egy_lepes___izraeli_magyar_kapcsola tok__1967_1989.pdf; 15 https://antalljozsef.igytortent.hu/beszedek/politikai beszedekinterjuk/140magyarzsidomartirokemlekmuvenel.html
