Egység, 2018 (28-29. évfolyam, 102-113. szám)
2018-08-01 / 109. szám
2018 AUGUSZTUS | egység 7 IZRAEL | HOHMECOLÓ A KAPCSOLATOK KEZDETE 1948. május 21én a magyar Minisztertanács elvi hozzájárulását adta az Izraellel történő kapcsolatfelvételhez. Az izraeli követség 1948 novemberében kezdett el működni Magyarországon. A követ egy korábbi cionista tisztviselő, az erdélyi Smuel Bencur (Péterfi Endre) volt, aki már 1947 óta Magyarországon tartózkodott mint az Ichud Mapaj baloldali cionista párt Izraelből delegált kiküldötte. 1 Az izraeli követség személyi állománya jórészt a korábbi sliachokból/kiküldöttekből tevődött össze, illetve ezenfelül is erős kapcsolataik voltak a korábbi cionista pártokkal, mozgalmakkal. A korábbi mozgalmi élet következtében a magyar zsidóság számára – a kor viszonyai hoz képest – integrált módon működött a külképviselet: a magyar zsidók azt érezték, hogy a követség értük van és az ő érdekeiket is képviseli. Ez világosan megjelent abban, hogy a kommunista hatalomátvétel után rossz helyzetbe kerülő, például kitelepítésre szánt zsidók tömegesen fordultak segítségért a Gorkijfasori követséghez. Nem a követségen múlt, hogy keveset tudtak segíteni. CÉL AZ ALIJA A bevándorlók megszervezése Izrael diplo máciai aktivitásának fő célja volt, hiszen a másik rezidens diplomata, Mos(h)e Carmilly Weinberger, Weinberger Mó zes (19082010), korábban rabbi Kolozsváron, aki alkonzulként és kulturális attaséként is ismeretes volt, szintén „alija tisztviselő” volt. 2 A nagykövet, az 1917ben Bécsben Georg Überall néven született Ehud Avriel (1917–1980) 1949 február jában adta át megbízólevelét, és szinte az első pillanattól kezdve tárgyalásokba bocsátkozott a kivándorlásról3 . Avriel Csehszlovákiában és Magyarországon képviselte Izraelt, de nem Budapesten tartózkodott állandóan, hanem Prágában. 4 1949. október 20án – hosszas és többfordulós tárgyalások után 3100 ember kivándorlásáról született megállapodás5 . Az egyezmény szerint eb ből ezer fő családegyesítés kapcsán mehet ki, kétezer fő 65 év feletti kivándorló, 40 fő a vezető cionisták és 60 fő a családtagjaikból kerülhet ki. Ezeket az utóbbi helyeket pártalapon osztották fel. A kivándorlók – elvben – 5000 forintot vihettek magukkal. 1952 augusztusáig a 3100ból már 2800 fő Izraelben volt. Ugyanakkor sikeresek voltak a vagyontranszferrel kapcsolatos megállapodások. Az 1949 januárjában elfogadott kereskedelmi egyezmény lehetővé tette Izrael számára, hogy a megvett javakért magyar fizetőeszközben fizessen, ami azt is jelentette, hogy Izrael használni tudta a kivándorlók eladott értékeit (illetve az ebből származó összeget), melyet később az illető megkapott.6 Magyarország pedig beleegyezett abba, hogy izraeli exportja értékének 27,5%áért izraeli termékeket vásárol. ELHIDEGÜLÕ KAPCSOLATOK A már korábban is megfigyelhető, cionistaellenes vegzálások a szövetség 1949. márciusi feloszlatása és egyes kivándorló csoportok elfogása után újabb és minden eddiginél radikálisabb korszakába lépett. Izrael Állama nem csak hogy nem lé pett „forradalmi” útra, hanem az 1949. január végén megtartott vá lasztásokon a szociáldemokrata irányultságú Mapaj párt lett a kormányerő. Ráadásul a jobboldali és vallásos erők is komoly súlyt szereztek maguknak, és David Ben Gurion a progresszívekkel és a vallásosokkal együtt alakított kormányt. Új korszak kezdődött, KeletEurópában bi zalmatlanul szemlélték Izraelt, a tit kosszolgálatok pedig megfigyelés alatt tartották az izraeli követségeket. Folyamatos harc dúlt a magyar és az izraeli kormány között a kivándorlók számát illetően, és a magyar hatóságok minden egyes csoport kiengedését az Izraelből Magyarországra visszavándorolni akaró magyar zsidók (voltak ilyenek) minél zavartalanabb „kiengedéséhez” kötötték. A cionista mozgalom 1949 tavaszán történt feloszlatása után az IZRAEL – MAGYARORSZÁG: változó idők, hullámzó kapcsolatok AZ IZRAELI-MAGYAR DIPLOMÁCIAI KAPCSOLATOK RÖVID TÖRTÉNETE Orbán Viktor miniszterelnök júliusi izraeli látogatása kapcsán érdemes áttekinteni az izraeli-magyar diplomáciai kap csolatokat, amelynek históriája nem Izrael Ál lam kikiáltásával kezdődött. A Magyarországon már a két világhá ború között is tevékenykedő különféle beállítottságú cionista csoportok élénk kapcsolatot ápoltak (többnyire) palesztinai „anyaközpontjaikkal”, részben ezekből a nexusokból születtek meg az izraeli diplomáciai kapcsolatok, illetve „teltek meg” diplomáciai élettel az egyébként már létező kommunikációs csatornák. NOVÁK ATTILA ÍRÁSA IZRAEL | HOHMECOLÓ
